Összefoglalóan vulva vagy pudendum femininum néven a következő képletek tartoznak a külső női nemi szervek közé: mons pubis (veneris), labia majora, labia minora, clitoris, vestibulum vaginae, bulbus vestibuli, glandula vestibularis major. Feladatuk a nemi közösülés során érző információk közvetítése, és egyben erektilis testekként is közreműködnek a nemi izgalom kialakításában. Közreműködnek a vizeletürítésben, ugyanakkor segítenek megakadályozni, hogy idegen testek kerüljenek be az urogenitális rendszerbe.

Szeméremdomb (mons pubis seu veneris). Lekerekített, zsírral telt kiemelkedés a symphysis, a tuberculum pubicum és a ramus sup. ossis pubis előtt. A bőralatti zsírszövet folyamatosan közlekedik a hasfal elülső részének hasonló térségével. A zsír mennyisége pubertás előtt és a menopausa után kisebb, kevesebb, nemileg érett nőben nagyobb. Viszonylag durva szeméremszőrzet fedi, amely a hasfalon felfelé éles határral végződik. Nyirka a nodi lymphatici inguinales és femorales irányában vezetődik el.

Nagy szeméremajkak (labia majora). Jelentősen kiemelkedő bőrredők, amelyek a szeméremrést (rima pudendi) határolják és védik a húgycső és a hüvely nyílását. A simaizomrostokat is tartalmazó nagyajkak ujjszerű nyúlványként haladnak a mons pubistól hátrafelé az anus irányában. Bennük végződik a kerek méhszalag (lig. teres uteri), amely a gubernaculum maradványa. A nagyajkakat pigmentált bőr fedi, amelynek külső felszínén nagyszámú faggyúmirigy és szőrzet található. Belső felszíne szőrtelen, sima, bársonyos, halványrózsaszínű. A nagyajkak elöl és hátul egy-egy commissurában (anterior és posterior) találkoznak, ahol a kétoldali ajkak kisebb megvastagodás formájában mennek át egymásba. A commissura posterior, amely a corpus perineale területére esik, és a vulva hátulsó határát képezi, a szülés után általában eltűnik.

Kis szeméremajkak (labia minora). Zsírszövetet nem tartalmazó, szőrtelen bőrredők. A nagyajkak takarásában közvetlenül veszik körül a szeméremrést és a vestibulum vaginaet. Szivacsos kötőszövetet tartalmaznak, amelyek erektilis testként működnek közre a nemi izgalom során. Ezen funkció érdekében bőségesen erezettek. A kisajkak a clitoristól hátrafelé és oldalfelé haladnak, körülveszik az orificium urethrae externumot és a vagina külső nyílását. A két kisajkat hátul redő (frenulum, fourchette) köti össze, amely elsősorban virgo intacta esetében látszik jól. A kisajkak belső felszíne lilás színű, faggyúmirigy-tartalmánál fogva bőrre emlékeztető struktúrát mutat, ugyanakkor nedves, nyálkahártyaszerű és nagyszámú érző idegvégződést tartalmaz, szőrtüszőket és izzadságmirigyeket azonban nem.

Csikló (clitoris). A kisajkak elülső találkozási pontjánál található erektilis szerv, amelynek hossza nagyjából 2 cm, átmérője 1 cm. Szárai (crura clitoridis) a szeméremcsont alsó szárán erednek, majd a corpus clitoridisben egyesülnek és barlangos testeket (corpora cavernosa) alkotnak. A kisajkak a csikló körül elöl előbőrt (preputium) hoznak létre, amelyek befedik a clitoris csúcsán elhelyezkedő glans clitoridist. A kisajkak hátsóbb, mélyebb részei a frenulum clitoridist hozzák létre. A penisszel szemben a clitorisnak nincsen köze a vizeletürítéshez, feladata így a szexuális izgalom kiváltására korlátozódik. A glans clitoridis, amely a csikló leggazdagabban beidegzett részének tekinthető, ilyenkor jelentősen megnő.

Hüvelycsarnok (vestibulum vaginae). Az előcsarnok a két kisajak közötti térség, amely a húgycső, a hüvely és a vestibularis mirigye benyílását tartalmazza. Az urethra nyílása a vagina előtt, és a glans clitoridis mögött található 2-3 cm-mel. Tőle kétoldalt a paraurethralis mirigyek kivezető csöveinek nyílását találjuk. A vagina nyílása a szűzhártya (hymen) állapotának függvényében lehet kisebb vagy nagyobb. A vékony nyálkahártya-redő szülés után mindössze néhány apró maradvány (caruncula hymenales) formájában ismerhető fel. Ezek a maradványok képezik a vulva és a vagina közötti határt.

Bulbus vestibuli. A férfiban a bulbus penis és a corpus spongiosum penis analógja. Mintegy 3 cm hosszú erektilis test, amely a vagina benyílását szegélyezi. Körülveszi a m. bulbospongiosus, a gáttájék izmainál említett kicsiny izmocska.

Glandulae vestibulares. A glandula vestibularis major (Bartholin-féle mirigy) fél centiméter átmérőjű kerek mirigy, amely a vestibulum két oldalán helyezkedik el, valamivel a hüvely benyílása mögött. A bulbus vestibuli és a m. bulbospongiosus részben a mirigyet is fedi. Kivezetőcsöve a bulbustól mélyebben haladva éri el a vestibulumot, amelynek mindkét oldalán, a hüvelynyílástól laterál felé egy-egy benyílással érkezik meg. A mirigy feladata nyákos váladék hüvelybe juttatása szexuális izgalom kapcsán. A kisajkak és a hüvely distalis részének nedvesítését ezen kívül a glandulae vestibulares minora végzi. Ezek a mirigyek is a vestibulum két oldalán találhatók, kivezető csövei az urethra és a vagina benyílása között érik el a vestibulumot.

A vulva ér- és idegellátása. A vulva artériás ellátásáért az a. pudenda externa ágai felelősek, de az a. pudenda interna perineális ágai (arteriae labiales, a. clitoridis) is részt vesznek a külső női nemi szervek ellátásában. A vénás elvezetés döntő mértékben a vena pudenda interna feladata. A vénás elfolyás akadályozottsága felelős a clitoris méretének megnövekedésében – szexuális izgalom hatására. (A nők mintegy 10 %-ában a clitoris megkeményedik és meghosszabbodik.) A vulva beidegzésében a nervi labiales anteriores (n. ilioinguinales), a ramus genitalis nervi genitorfemoralis, a ramus perinealis nervi cutanei femoris és a rami labiales posteriores (nervi perineales, n. pudendus) vesznek részt. Paraszimpatikus hatásra fokozódik a mirigyek szekréciós tevékenysége, a clitoris erekciója és a bulbus vestibuli erektilis testeinek telődése.