Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

méhrepedés

0 Tovább

Császármetszés - videó

http://www.youtube.com/watch?v=xyN48VnRYUY&feature=relmfu

0 Tovább

Szülés - videó

http://www.youtube.com/watch?v=Xath6kOf0NE&feature=relmfu

 

http://www.youtube.com/watch?v=duPxBXN4qMg&feature=relmfu

0 Tovább

McRoberts műfogás

0 Tovább

Hasznos vagy felesleges?

0 Tovább

TERHES NŐ FELVÉTELE TERHESPATHOLÓGIAI OSZTÁLYRA

  • Üdvözlés, bemutatkozás
  • Elhelyezés az osztályon
  • Felvétel:

Szívhang hallgatás+szabályai! (előtte Leopold műfogás)

Jelen panaszok

Kórelőzmény felvétele

Terminusszámítás

RR, P, T,

Vizelet fehérje, genny

Medencemérés, haskörfogat, sy-fu távolság

Magzatmozgás

Vércsoport, leletek

 

Kórlap, lázlap, ápolási lap, aláíratni, (miért íratom alá?)

Laborvizsgálatok

 

vizsgálatok:

Leopold műfogások

Belső-vb

Sz.e: ASK,UH, CTG

  • Házirend ismertetése
  • Felvilágosítás

 

Eszközök

Adminisztráció: kórlap, lázlap, labor, ápolási lap

Korong

RR mérő

Óra, pulzus

Hőmérő

Vizelet fehérje gennyhez, reagensek, kémcső…

Medencemérő

Cm szalag

Bv: st.gumikesztyű, lemosás

CTG

 

Ápolási diagnózisok:

Ápolási dg: Szorongás .............. következtében.

Meghatározás: Az egyén kellemetlen érzésekkel küszködik és vegetatív idegrendszeri

                        tüneteket mutat pontosan körül nem írt fenyegetettség miatt.

                        Testi tünetekkel: szapora pulzus, álmatlanság, szapora légzés, szívdobogás                       érzés, szédülés, erős izzadás, hányinger, gyakori vizelés

                        Érzelmi jelenségek: önbizalom elvesztése, kiszolgáltatottság, önuralom                             elvesztése, feszültség, bezárkózás, ingerlékenység, türelmetlenség, hibát talál             másokban, dühkitörés,

Cél: Megfogalmazza saját szorongását és megküzdésének módjait

       Testi és lelki közérzetének javulásáról számol be.

Tevékenység: Felmérni a szorongás fokát: enyhe, mérsékelt, súlyos, pánikszerű.

Megnyugtatni a szülőnőt. ( a közelében lenni, lassú, nyugodt beszéd,

Szembenézni a beteg aggodalmával, azt nem átvenni.

Csökkenteni a beteget érő ingereket.

Ha már  oktatható: relaxációs technika elmagyarázása

Ha mód van rá, olyan tevékenységről gondoskodni, amely csökkenti a lelki

feszültségét.

 

 

Ápolási dg.     Kóros székletürítés: székrekedés................következtében.( Pl.immobilitás,

terhesség- csökkent bélperisztaltika)

Cél: Székrekedés megszüntetése

Tevékenység: Felkutatni az okot

                        A hibás életmód korrigálása, tanácsadás

                        Sz.e. hashajtók, beöntés alkalmazása

 

 

Ápolási dg.     Megromlott közérzet.................következtében ( pl. hányinger, hányás,

vérnyomáscsökkenés, fájások, a méh involutiója, az emlők belövellése, láz, immobilitás,)

Cél: A közérzet javítása, vagy amennyiben nem lehetséges az adott állapot elfogadtatása.

Tevékenység: Az adott állapot okának kiderítése, ellenőrzése.

 

 

Ápolási dg: Döntési konfliktus..............kapcsolatosan. ( pl.: császármetszés vagy

valamilyen orvosi beavatkozással kapcsolatosan)

Cél:  Kellő tájékozódáson alapuló döntést hoz.

Tevékenység: A döntéshozatal nyugodt körülményeinek megteremtése

Megfelelő információk nyújtása

Család, férj bevonása a döntéshozatalba ( ha a páciens akarja !)

 

 

Ápolási dg. Félelem..............következtében ( kórházba kerülés, a fájások

 kiszámíthatatlansága következtében, műtét, beavatkozás, ismerethiány, a

 szüléskimenetel, a magzat elvesztése,)

Cél:     Félelmeit képes megfogalmazni:

 Testi, lelki közérzetjavulás

Tevékenység: Tájékozódni félelme okáról

A relaxációs módszer megtanítása

Ismerethiány megszüntetése, elmondani a beavatkozás stb. lényegét.

 

Ápolási dg .Folyadékhiány........................következtében.(elégtelen orális folyadékfelvétel, vérvesztés, hányás, vizelethajtó)

Cél:     Legalább napi 2000 ml folyadékfelvétel

A vizelet fajsúlyának értéke a normális tartományban van

Nem észlelhetőek a dehydratio tünetei, jelei

A folyadékhiány miatti diszkomfort érzése, szájszárazsága megszűnik.

Tevékenység: Gondoskodni megfelelő mennyiségű, minőségű italról (ha lehetséges az orális

folyadékfelvétel)

Megfigyelni a felvett-leadott folyadék mennyiségét

Ellenőrizni a vizelet fajsúlyát

Ha nem lehetséges az orális folyadékfelvétel: parenterális pótlás

Szomjúságérzés, szájszárazság megszüntetése öblögetéssel.

 

Ápolási dg: Ismerethiány.................következtében ( betegséggel, kezelési tervvel

                        beavatkozással, kapcsolatosan

Cél:     Az ismerethiány megszűnjön, el tudja mondani saját szavaival a kezelés, beavatkozás

stb. menetét.

Tevékenység: felvilágosítás, kérdéseire válaszolni

 

 

Ápolási dg: A kezelési előírások elégtelen megvalósítása...............következtében

( ok: hiányos ismeret, kezeléssel szemben támasztott bizalmatlanság, kételkedik a kezelés hatásosságában,

Cél: Az elégtelen megvalósításhoz vezető ok megszüntetése  pl.: ismerethiány stb.

Tevékenység: a bizalom erősítése

                        ismerethiány megszüntetése

 

 

Ápolási dg: Táplálkozási hiba, a szervezet szükségleteit meghaladó energia felvétel,

elhízás

Cél:     fokozott energia leadás

            ismeri a testmozgás és a testtömeg közötti kapcsolatot

            ismeri a megfelelő eljárásokat súlyának csökkenésében

            testtömege csökken

Tevékenység: tudatosítani a szülőnőben, hogy törődjék az elfogyasztott étel mennyiségével            

és összetételével

            vezessen étkezési naplót

            megtanítani a diéták alkalmazására

 

0 Tovább

TÁGULÁSI SZAK

Az anyával kapcsolatos teendők

  • A várandós előkészítése
  • Tájékozódni az anamnézisről
  • Általános állapot megfigyelése
  • Életjelek megfigyelés: RR, P, T,
  • Vizelet ellenőrzése
  • Medencemérés
  • Folyadék háztartás, energia-felvétel
  • Fájdalomcsillapítás
  • Szükségletek felmérése
  • Pszichés támogatás
  • Nem magára hagyni, pozíció, információ

 

A magzattal kapcsolatos teendők

  • Elhelyezkedése - Leopold, bv, UH
  • Állapota: szívhang,CTG, UH + flow, magzatmozgás, magzatvíz
  • Helyes szívhanghallgatás!

 

Szülés előrehaladásának észlelése

  • Leopold
  • Burok állapotának megfigyelése
  • Burokrepedés, burokrepesztés,
  • Bv: 1-2 óránként
  • Fájások megfigyelése
  • Kóros állapotok kiszűrése

 

Előkészületek szüléshez

  • Szülőnő elhelyezése
  • Légzés, nyomástechnika tanítása
  • Műszerek előkészítése

 

Adminisztráció

  • Kórelőzmény
  • Terheskönyv
  • Partogram, ápolási lap

 

Hozzátartozók, együttszülés

 

Ez nem sorrend!

0 Tovább

ONKOCYTOLÓGIAI KENETVÉTEL

Nőgyógyászati vizsgálóeljárás

Kórelőzmény

Vizsgálat:- megtekintés

                            - feltárás

Kenetkészítés -natív

 -onkocytológiai

Kolposcopia

Schiller féle jódpróba

Bimanuális vizsgálat

Emlő vizsgálat

Egyéb: UH, mammográfia

 

Natív vizsgálat:

eszközök:

hüvely tisztasági fok

eszközök: platinkacs

tárgylemez

fiz.só

kesztyű

vizsgálatkérő lap

 

értékelés:

 

 

 

 

Onkocytológia:

eszköz:

 zsírtalanított tárgylemez

üvegküvetta

fixáló oldat, éter-alkohol

brush

kérőlap

 

technika:

kontakt, nem exfoliatív

Port.vag.ut. felszíne, nyakcsatorna

Célzott is lehet

Egyenletes felvitel a tárgylemezre, kiteríteni

Azonnal a fixálóba tenni

Bimanuális vizsgálat előtt

Vérzésnél nem lehet elvégezni

 

értékelés

 

0 Tovább

LEPÉNYI SZAK TEENDŐI

Szülőnő elhelyezése

Szülőágy szétszedése

Gumicsorgó készítése, ledobtál

Műszerek előkészítése

Szülőnő előkészítése

Fertőtlenítő oldat, lemosás

Elvégzése…

Komfortérzés helyreállítása

 

0 Tovább

KONTRACEPTÍV TANÁCSADÁS

Elvárások

-      Hatékonyság

-      Megbízhatóság (PI)

-      Könnyű alkalmazhatóság

-      Minimális mellékhatás

-      Hatás visszafordítható legyen

-      Ne legyen ártalmas a magzatra (ha terhesség létrejön)

-      Előny, ha véd a nemi betegségtől

-      Ne legyen illúzióromboló

 

Megbízhatóság

Pearl index (PI)

A kiválasztott fogamzásgátló eljárás alkalmazása ellenére egy év alatt 100 nő közül hány esik teherbe

 

Orvosi közreműködés nélkül alkalmazható eljárások

  • Coitus interruptus (javítható: +hüvelyöblítés, napszámolás)
  • Condom

Nemi betegségtől is véd

Kiszakad: postcoitális tbl.

  • Természetes fogamzásgátlás

petesejt 12-24 órát, spermium:48-72 órát életképes

-      Naptár módszer (Ogino-Knaus):menstruáció első napja előtt 14 nappal ovuláció, (luteális szak állandó) 2-3 napig nem. Csak szabályos ciklusban.

-      Hőmérő módszer: alap testhő ovuláció előtt csökken, majd emelkedik

-      Billings módszer: cervikális nyák ovuláció előtt az ovulációig folyékony, víztiszta, máskor viszkózus (hüvelyi fertőzés befolyásolja)

  • Hüvelyi tampon, spermicid anyag

 

Orvosi segítséggel

  • Hormonális fogamzásgátlás

            harmadik generációs (alacsony hormontartalom)

Hypothalamus-hypophysis –ovarium tengely visszacsatolási rendszerén keresztül

Ovuláció elmarad

Cervixnyák megváltozik, endometrium alkalmatlan a beágyazódásra

Alkalmazás módja:

Postcoitális tabletták

Continuin: folyamatosan (szoptatás alatt), endometriumra hat

 

Ellenjavallt

-      Thrombo-embolia

-      Varicositás

-      Cardiovasculáris betegségek

-      Máj, vese, szemészeti betegségek

-      Hormonális betegségek,

-      obesitás,

-      ismeretlen vérzészavar

-      emlő, endometriumcc.

 

Relatív

-      Diabetes, 35 év felett, dohányzás, hypoplasia uteri

-      Migrén

-      Műtét előtt

 

Mellékhatásai

-      Trombózis hajlam nő

-      Vérzések

-      Cervicalis adenocarcinoma

-      Májfunkció romlása

-      Csökken: méhen kívüli terhesség, ovarium carcinoma, ovarium cysta, myoma, endometriosis

 

Előtte: anamnézis, vizsgálat, labor

 

  • Méhen belüli fogamzásgátló eszköz, IUD

CooperT, Gold Lily, Medi Spirál

Többször szültek főként

Nem lehet kismedencei gyulladásnál

Menses: 4-5. napja (nyakcsatorna tágulékony)

Szövődmény: perforáció, néhány napos fájdalom, bő vérzés, endometritis,

Hatás: implantáció ellen

 

  • Pesszárium:

Nem szült 50-60 mm

Szült: 65-75mm

 

  • Meddővététel műtét útján

Törvény szabályozza

A petevezető lekötése

 

0 Tovább

KITOLÁSI SZAK

Az anya állapotának ellenőrzése

Elhelyezés

Állapot ellenőrzése RR, P,

Nem magára hagyni

 

A magzat állapotának ellenőrzése

Szívhanghallgatás: minden fájásszünetben (30-40 sec, fájás végén is!)

DIP I. DIP II. bradycardia

Ha szükséges a szülésbefejezéshez készülni (vákuum stb.)

 

Nyomások irányítása, szülés haladása

Bv, Leopold: fej az üregben, csak ekkor lehet nyomatni

Megtanítani a helyes nyomástechnikát

Hólyag üres legyen

Burok?

Család elhelyezése

 

Koponya kifejtése

Gátvédelem célja: magzati sérülés, anyai lágyrész sérülés elkerülése

Előkészületek:

-      Szülőágy beállítása

-      Eszközök előkészítés

-      Sapka, maszk, kötény

-      Bemosakodás,

-      St. lepedő a gát alá

-      Testhelyzet

-      Episiotomia ha szükséges

-      Gátvédelem,

 

A vállak megszületésnek segítése

 

Az újszülött ellátása

-      Védelem a lehűléstől

-      Légúti szívás

-      Apgár értékelés

-      Köldökellátás: korai, késői, elsődleges, vérvétel ha szükséges

-      Fejlődési rendellenesség kiszűrése

-      Jelölés

-      Bőrkontaktus

-      Fürdetés

-      Méretek levétele

-      Másodlagos köldökellátás: fertőtlenítőszer, hexachlorophen, st. Géz

-      Öltöztetés

-      Szemellátás: 3%bórvíz, külső szemzug, 1% ezüst acetát

-      Korai anya-gyermek kapcsolat biztosítása, szoptatás

-      Adminisztráció

 

0 Tovább

HASI MŰTÉTEN ÁTESETT BETEG MEGFIGYELÉSE

Cél:     szövődmények megelőzése

hozzásegíteni a beteget ahhoz, hogy megszerezze, fenntartsa vagy helyreállítsa a mindennapi életműködések terén a maximális függetlenségét.

 

Szövődmény:

  • vizelet-kiválasztás, ürítés zavarai,
  • műtét utáni láz,
  • vérzés,
  • keringési szövődmény,
  • légúti szövődmény
  • szénhidrát anyagcsere zavarai
  • shock
  • postoperatív fertőzés
  • decubitus

 

 

Kapcsolódó szakdolgozók:

dietetikus, ápoló, gyógytornász,

 

Eszközök:

hőmérő, RR mérő, fonendoscop, óra pulzus számoláshoz, infúzió,infúziós szerelék, hánytál, O2 terápia eszközei, szívó,

kezeléshez szükséges: ágytál, haskötő, papírvatta, lemosó-folyadék,

kényelmi eszközök, shocktalanítás+resuscitáció eszközei

 

Teendő:

  • Ágy előkészítése
  • Postoperatív felszerelés meglétének ellenőrzése
  • Biztonságos környezet megteremtése
  • Fogadja, vegye át a beteget az ápoló
  • Végezze el az orvosi rendeléseket
  • Fektetés, kényelmi eszközök alkalmazása
  • Váladék szívása szükség esetén
  • Vitális funkciók: 10-15 percenkénti regisztrálása
  • Általános állapot, ébredés, tudat, hányinger, hányás, fájdalom megfigyelése
  • Légzés ellenőrzése
  • Bőr jellemzői: színe, száraz-nedves, homlok –végtag hő megfigyelése
  • Vizelet-kiválasztás: szín, szag, mennyiség megfigyelése
  • Felvett-leadott folyadék
  • Gyógyszer-infúzió feljegyzése
  • Felismerni a postoperatív vérzést (külső, belső)
  • Műtéti seb megfigyelése
  • Drain, váladékkivezetés ellenőrzése
  • Infúziós th. alkalmazása az orvos utasításának megfelelően
  • Transzfúzió alkalmazása szükség szerint

 

 

Altatás hatásának elmúlta után:

  • Légzés-mozgásgyakorlat végzése, ha szükséges gyógytornász igénybevétele
  • 6-12 órán belül felkelteni
  • Ápolási terv folytatása
  • Mért paraméterek regisztrálása
  • Folyadék-elektrolit háztartás ellenőrzése
  • Varicositás-rugalmas pólya felhelyezése, ha szükséges
  • Kóros tünetek észlelése

 

24 óra után:

  • A beteg általános állapotának ellenőrzése
  • Vizelet-kiválasztás ellenőrzése, katéter eltávolítása
  • Postoperatív lap lezárása
  • Hygienés szükséglet kielégítése
  • 3x hőmérséklet, vérnyomás, pulzus
  • Infúzió, ha szükséges, itatás
  • Műtéti seb ellenőrzése
  • Bélműködés, ha szükséges hashajtó, beöntés
  • Etetés-itatás: altatástól, műtéttől függően
  • Légzőtorna, aktív mozgás
  • Osztályra helyezés, ha postoperatív megfigyelőben volt

 

0 Tovább

NŐGYÓGYÁSZATI BETEG ELŐKÉSZÍTÉSE HASI MŰTÉTHEZ

Cél:     a beteg gyógyulása érdekében a műtéti kockázat csökkentése,

a műtét alatt és utáni szövődmények elkerülése,

a beteg teherbíró képességének megóvása, helyreállítása révén.

 

Teendő:

 

  1. Terápiás környezet megteremtése
  2. Ápolási terv
  3. Felismerni a beteg félelmeit
  4. Felvilágosítani a műtéti előkészítésről
  5. Felkészíteni a lehetséges fájdalomra, várható kényelmetlenségre
  6. Felkészíteni a postoperatív tevékenységre (biztosítani a segítségnyújtásról, öngondozás tanítása :pl fekvés, köhögés, mozgás,)
  7. Gyógytornász?
  8. Ellenőrizni a felvilágosítás utáni beleegyezés dokumentációját
  9. Értéktárgyak megőrzése
  10. Labor: ellenőrzés
  11. Megfelelő vizsgálatok, konzíliumok
  12. Beöntés
  13. Beteg személyi higiéniája
  14. Diétás előkészítés étel-folyadékkorlátozás, elmagyarázni a jelentőségét
  15. Műtéti terület megtisztítása, borotválás
  16. Körömlakk eltávolítás, ékszerek eltávolítása, műfogsor
  17. Hüvelyöblítés
  18. Gyógyszeres előkészítés
  19. Spontán vizeletürítés (esetleg állandó katéter felhelyezése)
  20. Praemedikáció 1 órával műtét előtt
  21. Életjelek és dokumentálása
  22. Szükséges dokumentumok ellenőrzése (kórlap, lázlap, folyadéklap, postoperatív lap, ápoási dokumentáció, beleegyező nyilatkozat)
  23. Műtőbe szállítás

 

0 Tovább

NŐGYÓGYÁSZATI BETEG OSZTÁLYOS FELVÉTELE, ELŐKÉSZÍTÉS VIZSGÁLATHOZ

 

  • Bemutatkozás, üdvözlés
  • A beteg elhelyezése
  • Vizsgálat

Jelen panasz

Kórelőzmény felvétele

Ápolási lap, lázlap, labor (aláíratni)

 

Vizsgálat

Elhelyezés, üres hólyag

Megtekintés

Feltárás

Kenetkészítés

Kolposcopia

Bimanuális vizsgálat

Emlő vizsgálata

Kiegészítő vizsgálat: mammográfia,UH

 

 

Eszközök

Cusco tükör

Kesztyű

Citológia: zsírtalanított tárgylemez, jelölt

Üvegküvetta

Fixáló oldat

Brush, törlő

Kérőlap

 

Technika

Portio vaginalis uteri felszínéről, nyakcsatorna

Célzott is lehet

Kiteríteni a tárgylemezen a kenetet

Azonnal fixálóban

Bimanuális vizsgálat előtt!

Vérzésnél ne!

 

Értékelése

 

Tanácsadás: emlő önvizsgálata, citológia fontossága

 

  • Ápolási dokumentáció, ápolási diagnózisok:
  • Házirend ismertetése

Mi fog történni

  • A beteg elhelyezése
0 Tovább

LEOPOLD MŰFOGÁSOK, MAGZATI SZÍVHANGOK, FÁJÁSTEVÉKENYSÉG ÉS A MAGZATVÍZ MEGFIGYELÉSE A SZÜLŐSZOBÁN

Fájástevékenység

Tónus: a méhkontrakciók szünetében mért legalacsonyabb intrauterin nyomás (kP, Hgmm)

Intenzitás: a kontrakciók által kiváltott nyomásemelkedés

Frekvencia: időegységenkénti kontrakciók száma

Méhaktivitás: intenzitás x frekvencia

Jóslófájás, tolócsipke

A fájás észlelése hagyományos módon

Tocográf

 

Szívhang

Méhen belüli állapot megítélése

Doppler elv: mozgó felszínről visszaverődő hanghullám frekvenciája a beesőhöz képest növekszik, ha a felszín a hangforrás felé közeledik és csökken, ha távolodik tőle. A frekvencia különbséget a készülés érzéskeli, impulzussá alakítja, majd hangjellé.

A CTG egyidejűleg a magzati szívhangot és a méhizomzat aktivitását dokumentálja.

NST (non stress teszt: oscillácio+acceleratio nyugalmi állapotban való megfigyelése

Jó: reaktív

Rossz: nonreaktív

Terheléses vizsgálat : milyen a lepény gázcserefunkciója

OTT: iv. cseppinfúzióban Oxytocint adagolunk 0,5mE/perc, 20-30 percenként emelve

(Előtte nyugalmi CTG)

FTT: vázizom terhelése a méhizom rovására

CTG értékelése: alapfrekvencia, oscillátio frekvencia, amplitudó, accelerátio, deceleratio

 

Teendő

-      Orvosi javallat alapján, várandós felvilágosítását követően végezzük

-      Tájékozódni a javallatról, előzményekről

-      Ideális testhelyzet (v.cava syndroma)

-      Szívhang punctum maximuma (Leopold)

-      Felhelyezni a szalagokat, észlelőfejeket

-      Dokumentálni

-      Lelet-orvosnak

 

Magzatvíz megfigyelése: l. ASK tétel

 

0 Tovább

AMNIOSCOPIA

Elmélet

Fogalma: nyitott nyakcsatornán át vékony, mandrinnal ellátott fémcsövet vezetünk a magzatburok alsó pólusáig. A mandrin eltávolítása után hideg fénnyel (zöld színt nem tartalmaz) megvilágítjuk a burkot, elővizet.

Norm: tiszta: +flocollus, mennyisége

Biztonsága: 48 óra

Eltérés: meconium (oka), véres

Javallatai

-      40 hét körül

-      Lepényi elégtelenség gyanúja, megindult szülés 38. hét után

-      Szívhang anomális

-      Terhelő anamnézis

-      Egyéb (burokrepedés?)

Ellenjavallata: placenta paevia, vérzés (UH!)

Szövődmény: infectio, burokrepedés

 

 

Eszközök: dezinficiens+izolálás eszközei

-      St. Gumikesztyű

-      Feltárás eszközei

-      St. ASK cső

-      Fényforrás

-      Magfogó, törlés

-      Dokumentáció

 

Teendő: asszisztálás

-      Tájékozódni a vizsgálat javallatairól és ellenjavallatairól

-      Felvilágosítani a vizsgálatról a pácienst

-      Eszközök előkészítése

-      Optimális testhelyzet

-      Dezinficiálás+izolálás

-      Segédkezés

-      Dokumentáció

-      Felvilágosítani, hogy lehet utána kevés vérzés

 

0 Tovább

BEMOSAKODÁS SZÜLÉSHEZ

Eszközök

-      Lengőkaros mosdókagyló

-      Kézfertőtlenítős adagoló

-      Mechanikus kéztisztítás eszközei

-      Kézfertőtlenítőszer

-       

 

Eljárás

-      3perc/mechanikus

-      öblítés

-      5x1 perc kézfertőtlenítés

 

Kézfejtől könyök irányába

Kezeket felfelé

Steril gumikesztyű helyes felvétele

0 Tovább

ELŐKÉSZÍTÉS SPONTÁN SZÜLÉSHEZ

Mikor lehet előkészíteni?

 

  • Üdvözlés
  • Elmagyarázom a teendőket
  • Elhelyezés
  • Borotválás

-     Egyszer használatos borotva

-     Folyékony szappan

-         Vatta

-     Gumikesztyű

-     Fertőtlenítő oldat

  • Beöntés

-     Steril beöntőkanna

-     Steril végbélcső

-     Kocher

-     Vazelin

-     Steril gumikesztyű

 

  • Zuhany, hálóing, holmi elhelyezése
  • Család, férj,
  • Adminisztráció, szülőszobai elhelyezés
0 Tovább

SZÜLŐNŐ FELVÉTELE SZÜLŐSZOBÁRA

  • Üdvözlés, bemutatkozás
  • Elhelyezés
  • Szívhang hallgatás-a várandós is hallja, CTG
  • Kórelőzmény felvétele:

-     Terminusszámítás

-     RR, P, T,

-     Vizelet fehérje, genny vizsgálat

-     Medencemérés, haskörfogat, sy-fu távolság

-     Magasság, súlymérés

-     Kiskönyv ellenőrzés, előző leletek (vércsoport, HbsAg)

-     Magzatmozgásra rákérdezni

-     Általános megfigyelés: testalkat, csontozat, eltérések, oedema, varix

-     Adminisztráció ellenőrzés, aláírás, beleegyező nyilatkozat, ápolási dokumentáció, partogram

-     Vizsgálat :külső - Leopold műfogások - miről tájékoztat?

-     Belső vizsgálat: bv – miről tájékoztat?

-     Sze. ASK, UH

-     Mi fog vele történni?-felvilágosítás

-     Család

 

Eszközei

Hálóing

Kórlap, lázlap, partogram, labor, ápolási dokumentáció

Korong

RR mérő

Hőmérő

Vizelet fehérje, genny meghatározás eszközei

Medencemérő

Cm szalag

St. gumikesztyű, lemosás, lábzsák

Laborpapírok

CTG

0 Tovább

BUROKREPESZTÉS

Orvos végzi

 

Eszközök

-      dezinficiens

-      Kocher v. punctiós tű

-      st gumiksztyű

-      szívhang

 

Teendő

-      Tájékoztatni a pácienst

-      Anamézis: magzat méhen belüli helyzete, koponya helyzete

-      Eszközök előkészítése

-      Testhelyzet

-      Szívhang ellenőrzése!

-      Bemosakodás

-      Dezinficiálás

-      Dokumentáció

0 Tovább

AZ EMLŐ ÖNVIZSGÁLATA

-17 év felett

-menstruáció kezdetétől számított 7. nap

-menopausában: pl. a hónap  első napjában

 

  1. Derékig levetkőzve, tükör előtt

-          van-e változás a mell méreteiben ?

-          alacsonyabban van-e az egyik melle ?

-          van-e valamilyen változás az előző önvizsgálathoz képest ?

-          mellbimbó: - befelé, felfelé, lefelé fordult-e ?

-          van-e a bőrön pikkelyesedés

-          van-e váladékozás a mellbimbóból ? ( ami a melltartót elszínezi )

 

  1. Kéz felemelve a fej fölé, kar összekulcsolva a tarkón:

-          van-e ráncosodás a bőrön ?

-          van-e valamilyen kiütés, változás a bőrön ?

-          látható-e daganat ?

 

  1. Kéz csípőn, lefelé nyomni, vállak előredöntve

-          elváltozás a körvonalakban, bőr összehúzódásában, v. a mellbimbó behúzódása

 

  1. Fekve, jobb váll alá párna, jobb kéz a fej alatt, bal kéz három ujjával:

-          óramutató járásának megfelelően, spirálisan

-          mellbimbó ellenőrzése

-          megfeszített mellizommal is

 

  1. Hónaljárok, kulcscsont árkának áttapintása

 

  1. 4.-5. Pont az ellenkező oldalon is elvégzendő.

 

 

Elváltozások: - megvastagodás, csomó, daganat,

-          bőrön: narancshéj, behúzódás, megvastagodás,

-          bimbóból: váladékozás

-          mell fájdalmas a menstruációtól függetlenül, duzzadt

 

 

0 Tovább

ÁPOLÁSI TERV GYERMEKÁGYAS NŐ SZÁMÁRA

1. Normális légzés

 

2. Kielégítő evés-ivás

 

Ápolási dg:

Ismerethiány a fogyasztható, egészséges ételek köréről.

Táplálkozi hiba: a szervezet szükségleteit meghaladó energia felvétel.

 

Cél:

Ismerethiány megszüntetése, a páciens legyen tisztában a fogyasztható ételek köréről, táplálkozása hiba kiküszöbölése.

 

Beavatkozás:

Tudatosítani az étel mennyiségi összetevőit.

Naplót vezettetni, átnézni.

Segíteni a megvalósítható célok kitűzésében.

Megtanítani a magatartásmódosító módszerekre.

Mozgásra buzdítani.

 

Eredmény:

A páciens érti, el tudja magyarázni…

Képes leírni a testömeg és a testmozgás közötti kapcsolatot.

Fokozza az energia leadását.

Testtömeg e csökken.

 

 

Ápolási diagnózis:

Az egészségmegőrzés megromlása az anyagcsere, a szükségletekhez képest fokozott bevitel következtében.

Diszkomfort érzés hasi puffadás következtében.

Folyadékhiánya az elégtelen orális folyadékfelvétel következtében.

 

 

3. a szervezet ürítési szükségletei

Székrekedés kockázata a nem megfelelő minőségű táplálkozás következtében.

Félelem amiatt, hogy az erőlködéstől a gátseb szétnyílik.

Aranyér következtében székletürítési fájdalom.

 

Vizeletretenció a hólyagizomzat renyhesége következtében.

Fertőzés kockázata a hólyagizomzat renyhesége következtében.

Fertőzés kockázata a pangó lochia, a hiányos higiéné következtében.

 

 


 

4. Mozgás és kivánt testhelyzet felvétele

Az erőkifejtés csökkent tűrése a szülést követő kimerülés következtében.

Megromlott közérzet a fájdalom, a gátseb fájdalma a méh involutiója, az emlők belövellése következtében.

Fáradékonyság az újszülött ellátásból fakadó feladatok következtében.

Sikertelen szoptatás kockázata a nem megfelelő pozicionálás következtében.

Egészségre törekvő magatartás: tornával, mozgással, intimtornával kapcsolatosan.

 

5. Alvás, pihenés

Az alvásrend zavara az újszülött éjszakai ellátásnak következtében.

 

6. Megfelelő ruházat megválasztása

Ismerethiánya a kórházban használatos hálóing, (szoptatás!) betét…kapcsolatosan.

 

7. Testhőmérséklet

Kóros testhőmérséklet kockázata a gátseb esetleges fertőződése következtében.

 

8. a test tisztántartzsáa, a bőr épségének fenntartása

Ismerethiány a mell ápolását illetően.

Ismerethiány a gátseb ápolását illetően.

 

9. Környezeti veszélyek elkerülése

Balesethiánya a korai felkelés, szédülés következtében.

Nazokomiális fertőzés kockázata a gyermekágyas állapot következtében.

Kezelési előírások elégtelen megvalósulásának kockázata: hiányos higiéné.

 

 

10. a többi emberrel való kapcsolattartás.

Hibás szülői magatartás, túlzott elvárások önmagával szemben.

A szülő és az újszülött közti kötődés zavarának kockázata koraszülöttség következtében.

Konfliktus a szülői szerepben.

Az énkép zavarának kockázata.

Lelki jóllét fokozásnak lehetősége.

Félelem, szorongás….kapcsolatosan.

 

11. Meggyőződésének megfelelő vallás gyakorlása

 

12. Sikerélményt nyújtó munkavégzés

 

13. Játék, felüdülés különböző formáiban való részvétel

 

14. a normális fejlődéshez és az egészséghez szükséges tanulás. Ismeretszerzés és az érdeklődés kielégítése, az egészséget szolgáló lehetőségek kihasználása.

Ismerethiány…

Szexuális lehetőségek megváltozása a gyermekágyas időszak következtében.

0 Tovább

A SPONTÁN VETÉLÉS (Típusai, felismerése, kezelése)

Vetélés= <24 hét és < 500g és < 30 cm és nem él

 

A felismert és kiviselni kívánt terhességek 15-20%-a vetéléssel végződik.

Típusai idő szerint:       szubklinikus:         Grav.s.4 (beágyazódás) előtt

korai:                    Grav.s.12 előtt

középidős:            Grav.s.12 után

 

Típusai lezajlás szerint:

AB. imminens (fenyegető vetélés)

Vérzés, görcs, zárt méhszáj

85%-ban megmarad a terhesség

TH.: ágynyugalom, Mg, Utrogestan, hCG, enyhe szedálás, II. trimeszterben: antibiotikum, tokolízis

AB incipiens (kezdődő vetélés)

Vérzés, görcs, a nyakcsatorna ujj számára átjárható

TH.: I.trim.: Műszeres befejezés ajánlott, II.trim.: tokolízis, antibiotikum, esetleg cerclage (Wurm-műtét)

AB incompletus (befejezetlen vetélés)

Darabos vérzés, peterészek távozóban

TH.: Műszeres befejezés

AB completus (befejezett vetélés)

Az uterus teljesen kiürült

TH.: ha igazolható, hogy a méh üres, a műsz.bef.-től eltekinthetünk (ritka), ekkor méhösszehúzó, esetleg antibiotikum, obs.

Missed AB (elmaradt vetélés)

A terhesség elhalt, de spontán nem ürül ki

TH.: műszeres befejezés (az interruptio szabályai szerint: szükség szerint laminária, vácuum stb…)

Chronikus DIC jöhet létre a felszabaduló thromboplasztikus anyagok miatt, ezért profilaktikus Heparin javasolt.

 

Különleges formái:

Szeptikus abortus (lázas vetélés)

Legtöbbször kriminális vetélés eredménye, a méhbe jutott kórokozók endo- és exotoxinjai egyre súlyosbodó kórképet okozhatnak. Kezeletlen esetben a beteg sepsis, ill. endotoxinsokk következtében meghal. Jellegzetes részjelenség a DIC. Kezelése műsz. bef, szükség esetén hysterectomia, antibiotikum, volumenpótlás, nagydózisú steroid, dialízis (súlyos DIC).

Habituális vetélés (szokványos vetélés)

Két vagy több egymást követő spontán vetélés.

 

 

0 Tovább

VÉRZŐ NŐBETEGEK ÁPOLÁSA

Vérző nőbeteg ápolásakor elsődleges szempont, hogy a vérzés oka szülészeti, vagy nőgyógyászati-e. A pszichés vezetést mindenképpen meghatározza, hogy éppen egy vetélés határán álló betegről, vagy egy évek óta visszatérő rendellenesen menstruáló nőről van-e szó.

 

A fizikai oldalát nézve:

 

-       Higiénés körülmények megteremtése

-       Betét, a vérzés mennyiségének ellenőrzése, sz.sz. betét-, illetve ágyneműcsere

-       A vérzés okozta anaemia figyelembevétele

-       Mobilizálás (esetleg csak felügyelettel), vagy az ágynyugalom betartatása

-       A szubjektív panaszok csökkentése

-       Görcsoldók, fájdalomcsillapítók

-       Venabiztosítás

-       Egy esetleges műtétre való tekintettel

  • A folyadékbevitel, illetve szilárd táplálék fogyasztásának tiltása vagy ellenőrzése, az orvossal történt konzultáció után
  • A szükséges laborvizsgálatok elindítása (lásd: N.09.c.)

 

Pszichés szempontból:

 

-       Optimista légkör

-       Felvilágosítás a betegségről, illetve a gyógyulás lehetőségeiről

-       Tumoros betegnél, illetve vetélőnél a kilátástalanság érzésének elkerülése (Mindig arra fókuszálni, mi lesz a következő lépés)

 

Orvos azonnali értesítése, ha

 

-       A vérzés meghaladja az elfogadhatónak ítélt szintet

-       A beteg általános állapota ezt megkívánja

-       Hirtelen állapotváltozás (romlás) áll be

-       A beteg, vagy annak hozzátartozója kéri (Nem megsértődni! Örülni, hogy a kommunikáció és ellátás felelősségét leveszik a vállunkról!!! Néha nagyon jól jön.)

0 Tovább

VÉRCSOPORT INCOMPATIBILITÁS (Rh, ABO rendszer) A TERHESSÉG ÉS A SZÜLÉS SORÁN

Az anya immunrendszere védekezik a számára idegen ellen.

A magzati sejtek számos olyan antigént hordoznak, melyek miatt az anyai szervezet a magzatot idegennek tekinti.

Több mechanizmus gondoskodik arról, hogy a magzat immunológiailag el legyen szigetelve az anyától, ezáltal az anyai védekező mechanizmus ne induljon be ellene.

Ha mégis magzati sejtek jutnak be az anya szervezetébe, az anyai immunrendszer védekezik ellenük. Ilyen magzati sejtek lehetnek a vörösvérsejtek.

 

RH-inkompatibilitás

 

Érintett: Az Rh-negatív anya Rh-pozitív magzata: a terhességek 10 %-a

 

1. Lépés: az Rh-negatív anya szervezetébe Rh-pozitív vér kerül

  • Előző terhessége során az Rh-pozitív magzatból (szülés, vetélés, beavatkozások)
  • Rh-pozitív vér transzfúziója (egy elmélet szerint még intrauterin a saját Rh-pozitív anyjától)

2. Lépés: az anya szervezete ellenanyagokat termel a számára idegen Rh-antigén ellen.

Mértéke függ az átjutott vér mennyiségétől, az anya egyéni adottságától (30%-uk nem immunizálódik), korábbi immunizálódástól

3. Lépés: Az Rh antigén (D-antigénnek nevezzük) ellen termelődött antitestek (anti-D-nek nevezzük) IgG típusú, ezért a placentán átjut a magzatba

Az átjutás mértéke a terhesség előrehaladtával egyre fokozódik

4. Lépés: Az anti-D ellenanyag kötődik a magzat vörösvérsejtjeihez és hemolízist okoz

5. Lépés: A hemolízis miatt magzati hemolitikus betegség jön létre:

  • Magzati anaemia, icterus, hydrops foeti et placentae (magzati oedema, ascites, hydrothorax, vastag vizenyős placenta)

 

SZŰRÉS ÉS DIAGNÓZIS

 

Terhesek vércsoportmeghatározása és az esetleg meglévő ellenanyag (anti-D) kimutatása.

Ultrahang: a magzati hemolitikus betegség felismerése.

Amniocentézis + magzatvíz vizsgálata (spektrofotometria: mennyire sárga a magzatvíz): minél sárgább, annál súlyosabb a hemolízis. Chordocentézis: köldökzsinór vérvétel, közvetlen.

 

Miután a fenti módszerekkel felmértük milyen súlyos a magzat állapota, szóba jön:

A terhesség befejezése

Magzati vércsere

Anyai plazmaferezis: az anya véréből próbáljuk az anti-D ellenanyagot kivonni

 

Anti-D profilaxis: az anyába átjutott magzati vvt-ket 72 órán belül beadott anti-D-vel elpusztítjuk (pontosabban az IgG-t megkötjük), így azok nem késztetik az anyát anti-D termelésre.

  • Rh-negatív anyának szülés, vetélés, grav.extraut., amniocentézis, CVS, külső fordítás, trauma esetén. Eredményessége: Rh inkompatilbilitás esetén 1%-ról 0,1%-ra csökkenti az immunizálódást. Mennyisége: 100ug anti-D.
0 Tovább

A NEMI SZERVEK BETEGSÉGEI / A TERHESSÉGI TOXAEMIA

Műtétek:

  • Méhnyak: a conisatio terhesség alatt is elvégezhető
  • Petefészek: cysta, daganat eltávolítása a vetélés veszélye nélkül a 14. hét után lehetséges
  • Emlő: műtét elvégezhető, kemoterápia, irrad. előtt a terhesség befejezése javasolt

 

CERVIXELÉGTELENSÉG (incompetentia cervicis uteri)

 

Lényege: a belső méhszáj zárórendszerének elégtelensége.

  • OK: veleszületett, infectio, mechanikai sérülés (pl. interruptio)
  • KÖVETKEZMÉNY: középidős vetélés, koraszülés
  • DIAGNÓZIS: Ha az anamnézisben ismétlődő vetélések, koraszülések szerepelnek, a gyanúja felmerül. Igazolása: bimanuális vizsgálattal megrövidült, felpuhult portio, kitágult méhszáj. UH-gal: megrövidült portio, a belső méhszáj tölcsérszerű kitágulása (T-, Y-, V-, U-alak).
  • MEGELŐZÉS: interruptionál kíméletes technika (laminaria). Terhesség alatt „profilaktikus” méhnyakzáró (cerclage / Wurm) műtét – még a méhszáj kinyílása előtt (ajánlott pl. a műtétet 2 héttel korábbi időpontra időzíteni, mint az előző sikertelen terhességek legkorábbi ideje).
  • TERÁPIA: már kinyílt belső méhszáj vagy előboltosuló burok esetén „terápiás” cerclage műtét, mely a 16-30. hét között jelenthet megoldást. Kontrakciók, vérzés, infekció, elölfekvő lepény, nem álló burok esetén a műtét nem végezhető el. A műtéthez negatív hüvelyváladék-tenyésztés eredmény, profilaktikus antibiotikum és tokolízis bevezetése szükséges. Steroid-profilaxis!!!

 

 

A TERHESSÉGI TOXAEMIA

 

A toxaemia a terhességi hypertoniák csoportjába tartozik.

 

A hypertonia meghatározása terhességben: a vérnyomás magasabb, mint 140/90 Hgmm 6 óra időkülönbséggel kétszer mérve, vagy a nem terhes értékhez képest a systolés érték 30 Hgmm-rel, vagy a dyastolés érték 15 Hgmm-rel növekedett.

 

A TERHESSÉGI HYPERTONIÁK KLINIKAI OSZTÁLYOZÁSA:

  • Krónikus hypertonia: a hypertonia a terhesség előtt is fennállt, vagy a terhesség első 20 hetében jelentkezik (és a terhesség után 6 héttel sem múlik el)
  • Terhességi hypertonia: A terhesség 20. hete után jelentkező hypertonia, mely a szülés után 10 napon belül rendeződik
  • Rárakódásos toxaemia: krónikus hypertonia, vagy vesebetegség talaján kialakult praeeclampsia
  • Praeeclampsia (toxaemia): a terhesség 20. hete után jelentkező hypertonia, proteinuriával és gyakran oedemával, valamint más tünetekkel (ld. később)

 

TÜNETEI

 

Régen a toxaemiát a 3 alaptünet (oedema, proteinuria, hypertonia) esetén mondták ki

Ma súlyosság alapján két fajtáját különböztetjük meg (a beosztás egyben a toxaemia tüneteit is leírja)

 

KÖZÉPSÚLYOS TOXAEMIA

 

  • RR > 140/90 Hgmm, de kevesebb, mint 160/110 Hgmm
  • A proteinuria < 5g/nap (proteinuriáról 0,3 g/nap ürítés felett beszélünk)
  • És az alábbi tünetek közül egy sincs jelen

 

SÚLYOS TOXAEMIA: az alábbi tünetek BÁRMELYIKÉNEK jelenlétében

 

  • RR > 160/110 Hgmm
  • Proteinuria: > 5 g/nap
  • Oliguria áll fenn: vizelet < 400 ml/nap, vagy 30 ml/óra
  • Thrombocytopenia áll fenn: 100˙000/mm3 alatt
  • Májenzimek emelkedettek: sGOT, sGPT
  • Haemolysisre utaló jel: LDH emelkedett
  • Idegrendszeri tünetek: látászavar, fejfájás, hyperreflexia
  • Gasztrointesztinális tünetek: epigasztriális fájdalom, nyomásérzékeny máj
  • Cardiovasculáris tünetek: szívelégtelenség, cyanosis, oedema.

 

KÓROKTANA

 

A betegség oka ismeretlen, csak hipotézisek vannak.

Az egyik legkorszerűbb magyarázat: beágyazódáskor normálisan a throphoblast-sejtek elpusztítják a méh kisereinek izomfalát, így azok nem húzódhatnak többé össze, ezáltal biztosítják a maximális vérellátást a terhes méh számára. Ha ez a „throphoblast-invázió” zavart szenved, és az izomfal megmarad, az erek összehúzódásával a méh véráramlása romlik. További megfigyelés toxaemiában, hogy az érösszehúzó hatású anyagok túlsúlyban vannak az értágulatot okozókkal szemben.

Immunológiai eredet mellett szól, hogy első terhességben előfordulása gyakoribb, később csökken. Ha új apa jön a képbe, az előfordulás veszélye újra akkora lesz, mint az első terhességnél volt.

 

 

A toxaemia az egész szervezetet érintő kórkép

 

Főbb eltérések:

  • Haemokoncentráció: Htk 40 felett is lehet. Oka a vasoconstrictio
  • Thrombocytopaenia, haemolysis
  • Vese véráramlása csökken, így a vizelet mennyisége is csökken
  • Máj: apró necrosisok keletkeznek, a májenzimek emelkednek
  • Súlyos esetben az agy és a szem keringési zavarai okozzák a fent leírt tüneteket

 

SZÖVŐDMÉNYEK

 

  • ANYAI:        eclampsia, agyvérzés, lepényleválás, akut veseelégtelenség, májkárosodás, DIC
  • MAGZATI: az uteroplacentáris áramlás beszűkülése és ennek következményei: oligohydramnion, IUGR, koraszülés, hypoxia, intrauterin exitus

 

KEZELÉSE

 

  • Csak tüneti terápia lehetséges, a betegség csak a lepény eltávolítása után szűnik meg
  • A kezelés alapvetően kórházban történik, csak enyhe hypertonia kezelése javasolt ambuláns módon. Kórházi felvételt igényel: RR: 150/90 Hgmm felett, proteinuria és szubjektív tünetek esetén
  • A főbb kezelési irány: kímélet, sószegény diéta, gyógyszeres kezelés, az anyai és magzati állapot rendszeres ellenőrzése

 

Gyógyszeres kezelés

 

  • Antihypertenzív terápia: CORINFAR/CORDAFLEX, DOPEGYT, DEPRESSAN, MINIPRESS, BETALOC
  • Antikonvulzív terápia : MgSO4 – a vérnyomást is csökkenti, ezen kívül az eclampsia kialakulását gátolja.
  • Súlyos toxaemiában a terhesség befejezésétől csak ritkán tekinthetünk el.

 

 

ECLAMPSIA

 

Görcsroham, a súlyos toxaemia lehetséges szövődménye, az epilepsziás rohamhoz hasonlít.

 

  • Gyakorisága: súlyos toxaemiában 5%, legtöbbször a terhesség végén jelentkezik
  • Fenyegető jelei: látótérkiesés, homályos látás, szikralátás, igen magas tenzió, fokozott reflexingerlékenység, hányás, epigastriális fájdalom
  • Lefolyása: rángás az arcon, fej az egyik oldalra fordul, szemek fixálnak, tónusos-clonusos roham, majd hosszabb rövidebb ideig komatózus állapot
  • Tennivaló: a roham alatt védjük a sérülések ellen, aspiratio ellen oldalra fordítjuk, Mayo-tubust helyezünk be. Gyógyszeres ellátás: SEDUXEN iv. bolus 1-2 amp., MgSO4 2 g iv. bolus, Tenzió rendezése, CTG, UH a magzati állapot ellenőrzése (él-e?), lepényleválás kizárása, majd a terhesség befejezése sectio útján
  • Szövődményei: agyvérzés, agyoedema, átmeneti vakság, retinaleválás, tartós kóma, halál

 

 

0 Tovább

Szülészeti alapfogalmak, meghatározások

Régi megfigyelés, hogy a terhességek kapcsán regisztrált anyai és magzati eredmények reális minőségi mutatói egy társadalom egészségügyi helyzetének. Ahhoz, hogy minél hitelesebb és összehasonlíthatóbb képet nyerjünk az anyai és magzati eredményekről, a különböző országoknak és régióknak egységesített világosan definiált mutatókat kell használniuk.

Európában elsőként Tauffer Vilmos a budapesti II.sz. Szülészeti Klinika igazgatója állított össze perinatális statisztikát, melyet a parlament rendeletben megerősített.

Az idők folyamán az egyes mutatók meghatározása első sorban a szülészeti tevékenység eredményesebbé válása következtében megváltozott. A jelenleg használatos főbb mutatók és meghatározásuk a következő:

 

- Szülés: a magzat teljes kilökődése vagy kiemelése, kihúzása az anyából, akkor, amikor a terhesség megszakadása az adott országban már nem számít abortusznak.

Magyarázat: az 1970-es években a betöltött 28. hét után, vagy az 1000 g-t elérő vagy azt meghaladó súllyal világra jött magzatnál könyvelték el az eseményt szülésnek. Később az előbbi kritériumokat az életjelenséget nem mutató, halva született újszülöttek esetén alkalmazták, de minden olyan esetben, amikor az ennél korábban vagy kisebb súllyal világra jött magzat életjelenséget mutatott, az eseményt szülésnek, a magzatot újszülöttnek regisztrálták. Az alacsonyabb születési súlyú újszülöttek e3gyre nagyobb arányú túlélése miatt a határértékek további leszállítása következett be. Az Egyesült Államok legtöbb államában az 500 g-os határt tartják irányadónak. Az Európai Unió ajánlásában a betöltött 22. hetet fogalmazta meg. Magyarországon ma a „post conceptionális” (fogamzástól számított) betöltött 22. hetet tekintjük szülés szempontjából határértéknek. Ez kb. 450-500 g születési súlynak felel meg. Életjelenséget mutató újszülött esetén azonban ennél korábbi időpontban is szülésnek könyveljük el az eseményt.

 

- Élve szülés: ha az újszülött a megszületés után spontán légzik és/vagy rendszeres szívműködése van és/vagy akaratlagos izomzatának spontán mozgása tapasztalható. A légzést el kell különíteni a felületes légvételi kísérletektől (tátogás), a rendszeres szívműködést pedig a tranziens szívösszehúzódásoktól.

 

- Halva szülés vagy méhen belüli elhalás: az életjelenségeket nem mutató magzat a post conceptionális betöltött 22. hét után jön a világra.

 

- Vetélés (abortus): a conceptus (pete, embryo, magzat) kilökődése a méhből a terhesség első felében, illetőleg ha életjelenséget nem mutat a magzat, a 22. post conceptionális hét előtt.

 

- Újszülött halálozás: korai a 0-6. nap között, késői a 7-28. nap között elveszített újszülöttek száma.

 

- Perinatális mortalitás: a halva születések és az újszülött halálozás összege. ( magyarországon jelenleg a korai újszülött halálozással (0-6. nap) számolunk. A gazdaságilag fehjlett országok a 0-28 napos halálozást alkalmazzák. Erre a változtatásra mínéál előbb magyarországon is át kell térni.

 

- Csecsemő halálozás: a szülést követő első 12 hónapban elhalt újszülöttek száma.

 

- Érett újszülött: a 37. betöltött terhességi hét után a 42. hét betöltéséig (menses utáni 260-294. nap, fogamzás utáni 246-280. nap között) megszületett újszülött.

 

- Túlhordott újszülött: a betöltött 42. hét (294. nap) után megszületett újszülött.

 

- Túlhordás: a betöltött 42. hét (294. nap) után is fennálló terhesség.

 

- Terminus túllépés: A betöltött 40. hét (280. nap) után viselt terhesség.

 

- Koraszülött: a betöltött 37. hét előtt született újszülött (259. napon vagy korábban). Ezen belül megkülönböztetjük még a betöltött 32. hét (225. nap) előtt (very preterm), és a betöltött 28. hét (l97. nap) előtt (extremly preterm) csoportokat is.

 

- Normál súlyú újszülött: születési súly 2500 g-tól 3999 g-ig.

 

- Kis súlyú újszülött (low birth weight, LBW): születési súly kevesebb 2500 g-nál.

 

- Igen kis súlyú újszülött (very LBW): születési súly kevesebb 1500 g-nál.

 

- Extrém kis súlyú újszülött (extremly LBW): születési súly kevesebb 1000 g-nál.

 

- Nagy magzat: születési súly 4000 g-tól 4499 g-ig. (Egyes statisztikák ezt a kategóriát 4500 g-tól számítják.)

 

- Óriás magzat: születési súly 4500 g vagy felette. (Egyes statisztikák ezt a kategóriát 5000 g-tól számítják.)

 

- Születési ráta: a populáció (pl. lakósság) 1000 tagjára eső élve született újszülöttek száma.

Képlet: (élve született újszülöttek száma / lakósság száma) * 1000

 

- Termékenységi ráta (fertility rate): 1000 15-44 éves nőre eső élve született újszülöttek száma.

Képlet: (élve született újszülöttek száma / a 15-44 éves női lakósok száma) * 1000

 

- Anyai halálozás:

 

- Terhességhez társult anyai halál: a nő terhesség alatt, vagy azt követő 1 éven belül bármilyen okból bekövetkezett halálesete.

 

- Terhességgel kapcsolatos anyai halál: a terhesség, szülés vagy gyermekágy valamilyen szülészeti szövődménye által okozott, ezek kezelésével kapcsolatba hozható vagy olyan független állapot, melynek rosszabbodását a terhesség váltotta ki.

 

- Direkt anyai halál: a terhesség, szülés vagy gyermekágy valamilyen szülészeti szövődménye által okozott, ezek kezelésével kapcsolatba hozható ok következménye. (az előző mutató első két pontja).

 

- Indirekt anyai halál: független állapot, betegség, melynek rosszabbodását a terhesség váltotta ki. (a terhességgel kapcsolatos halálozás harmadik pontja).

 

- Nem anyai halál: terhességtől független okra visszavezethető halálozás ( pl. baleset vagy rosszindulatú daganat).

 

- Anyai halálozási arány: terhességgel kapcsolatos anyai halálesetek száma 100.000 élveszülésre számítva.

Képlet: (terhességgel kapcsolatos anyai halálesetek száma / élveszülések száma) * 100.000

 

Nem szokásos, de helyes lenne az anyai haláleseteket a szerint is bontani, hogy méhenkívüli terhességgel, vetéléssel vagy szüléssel kapcsolatban jöttek létre.

0 Tovább

SUGÁRKEZELÉS ÉS KÉMIAI ANYAGOK ALKALMAZÁSA A DAGANATOS BETEGEK KEZELÉSÉBEN

A sugárterápia

 

 

A kezelés elméleti alapja

 

A kezelés során nagyenergiájú ionizáló sugárzást használnak, amely energiája révén a sejtekben elektromos töltéssel rendelkező részecskék, ionok keletkeznek. Az ionok elsősorban a DNS-t károsítják. Mivel a daganatos sejtek osztódása általában gyorsabb, mint az ép szöveteké, így bár a sugárkezelés során az ép szövetek is károsodnak, a daganatok sugárérzékenysége rendszerint nagyobb. A besugárzással tehát szelektív sejtpusztulás idézhető elő. A sugárkezelés a sebészeti és a kemoterápiás kezeléssel együtt alkalmazható. A sugárkezelést egyes előrehaladott esetekben már nem a teljes gyógyulás reményében alkalmazzák, hanem a tünetek csökkentésére, a várható élettartam meghosszabbítására, fájdalomcsillapítás céljából. Ez a palliatív kezelés.

Kivitelezés

A sugárkezelés történhet a sebészeti beavatkozás előtt, annak radikalitását csökkentő céllal. Elérhető, hogy ne kelljen a teljes tumoros szervet, csak annak egy részét eltávolítani, mert a radioterápiával csökkenthető a daganat mérete. A műtétet követően is alkalmazható sugárkezelés. Kemoterápiás, gyógyszeres kezelés nemcsak a sugárterápiával felváltva, hanem azzal egy időben is lehetséges. Ilyenkor részben a kemoterápiás szer sugárérzékenyítő hatását használják ki, máskor azonban a besugárzott területtől távolabban lévő, rosszindulatú sejtek szaporodását gátolják. A párhuzamosan alkalmazott sugár- és kemoterápiás kezelés a mellékhatásokban is fokozott kockázatot jelent.

A besugárzás történhet külső, illetve a felszínre helyezett sugárforrásból, vagy szövetek közti (pl. emlőbe) tűkön át bevezetett katétereken keresztül, valamint üreges szervbe helyezett ún. belső besugárzás formájában – ez utóbbi legjellemzőbben a nőgyógyászati daganatok kezelésénél fordul elő.

A különböző daganatok különböző sugárérzékenységűek, a szövetek sugárterhelhetősége is különböző. Mivel a CT vizsgálatnál alkalmazott röntgensugár jellegében megegyezik a sugárterápiában alkalmazott ionizáló sugarakkal, ezért a CT vizsgálatnál kapott szöveti  elnyelődéséről nyert  információt fel lehet használni a sugárterápiás terv elkészítésénél.

A brachyterápia olyan sugárterápiás kezelés, amikor egy berendezés segítségével nem távolbesugárzást (percutan irradiáció), hanem közelbesugárzást végeznek: nőgyógyászati kórképekben ez a mód a leggyakoribb.

Az úgynevezett afterloading (utántöltéses) technika során a tumor közelébe egy inaktív tubus vagy katéter kerül, amelyet a folyamatos sugárzás érdekében géppel, izotóppal utántöltenek.

 

Mellékhatások

A sugárkezelés leggyakoribb mellékhatása a fáradékonyság. Bőr és nyálkahártya tünetek csak a sugármezőbe eső területen alakulnak ki, így szőrvesztés, hajhullás is csak ott, ahol sugárnyaláb áthatol. Az érintett bőrön olyan tünetek jelentkezhetnek, mint napégés esetén: a bőrfelület kiszárad, égő, viszkető érzés jelentkezik. A hajvesztés általában átmeneti, a haj ugyanakkor lassabban nő vissza, mint kemoterápiás kezelés okozta kopaszság esetén. A medencét, kismedencét érő besugárzásnak vizelési problémák, a vizelési inger gyakori jelentkezése lehet a következménye. A sugár károsíthatja a nők fogamzóképességét. Arra egyébként is ügyelni kell, hogy a sugárkezelés ideje alatt ne történjen fogamzás.

Kemoterápia

 

A gyógyszeres kezeléseknél kemoterápiáról és hormonterápiáról beszélhetünk leggyakrabban, de a gyógyszeres kezelési formák közé tartoznak a biológiai válaszmódosító kezelések is.

Hormonkezelések

A hormonkezelések során általában a szervezetben termelt hormonok hatásait gátolják. A biológiai kezelések felerősítik a szervezet saját, rák elleni védekező rendszerét. A hormonkezelés hatása általában lassan, hetek alatt épül fel, és a szervezetből is lassabban ürül ki, mint a citosztatikumok. A hormonkezeléseket leggyakrabban a nemi szervek megbetegedéseiben (emlő és petefészekrák) alkalmazzák.

Biológiai válaszmódosítók

A daganatsejteknek fennmaradásuk érdekében saját vérellátást kell kifejleszteniük. Számos daganatellenes szer a ráksejtek vérellátásának kifejlődését akadályozza meg. Ilyen „angiogenezist gátló” szereket is alkalmaznak az előrehaladott emlődaganatok gyógyításában.

A kemoterápia alkalmazása

A gyógyszeres kezelések közül a kemoterápia a legszélesebb körben elterjedt kezelési mód. A kemoterápia a rákos megbetegedések kezelése olyan gyógyszerekkel, amelyek képesek elpusztítani a daganatsejteket, ezért a kemoterápiát gyakran daganatgátló kezelésnek is nevezik.

A kemoterápia mellékhatásaként az egészséges sejtek is károsodhatnak. A szervezetben gyorsan osztódó, ezért könnyen károsodó sejtek például a szőrtüszők, a száj- és bélnyálkahártya sejtjei, valamint a fehérvérsejtek.

Az egy vagy több napos kemoterápiás ciklusok között szünet van, amely során a szervezet képes kiheverni a mellékhatásokat, a beteg visszanyerheti erejét és a szervezet ismét felépítheti az esetlegesen elpusztult egészséges sejteket. Amennyiben a következő tervezett kemoterápiás ciklus idejére még nem rendeződött a beteg állapota, vérképe, előfordulhat, hogy a kemoterápiás kezelést halasztani kell.

A kemoterápia célja és a kezelés típusai

A kemoterápia alkalmazásának többféle célja lehet: az alkalmazhatóság függ a betegség fajtájától és kiterjedtségétől, s ettől függően beszélhetünk neoadjuváns, adjuváns illetve palliatív kemoterápiás kezelési lehetőségekről.

A műtétre és a sugárkezelésre általában akkor kerül sor, ha egy jól körülirt daganatos folyamat kezelése a cél. Ezzel szemben a kemoterápia a műtét, valamint a sugárkezelés számára nem hozzáférhető területeken is képes lehet a rákos sejtek elpusztítására.

Neoadjuváns kemoterápiás kezelés

Neoadjuváns kemoterápiáról beszélünk, amikor a kemoterápiát a műtét, esetleg sugárkezelés előtt alkalmazzák. Erre általában akkor kerül sor, ha a betegnek nagyméretű daganata van, amelyet sebészileg nehéz eltávolítani vagy megkisebbíteni. A neoadjuváns kemoterápia eredményeképpen a daganat mérete csökkenhet, így könnyebben eltávolíthatóvá válhat, s a műtét során kevésbé kell érinteni a daganat környezetében lévő egészséges szöveteket, vagyis lehetőség adódik egy kevésbé kiterjesztett műtétre.

Adjuváns kemoterápiás kezelés

A műtétet, esetleg a sugárkezelést követően a mikroszkopikus áttétek eltávolítása a cél. Ezek a daganatsejtek limphogen, illetve haematogen úton képezhetnek áttétet. Az adjuváns kemoterápiás kezelést akkor alkalmazzák, ha nagy a kockázata annak, hogy a rák kiújul azokból a sejtekből, amelyeket a sebészeti beavatkozás során nem sikerült eltávolítani.

Palliatív kemoterápiás kezelés

Akkor alkalmaznak ilyen kezelést, ha a betegség gyógyítása sebészeti, sugárterápiás és kemoterápiás módszerekkel nem lehetséges, de az alkalmazott kemoterápiás szerekkel csökkenteni lehet a daganat méretét, s ezzel nemcsak a beteg túlélése nő, hanem az az idő is, amelyet viszonylag jó életminőségben tölt.

A mellékhatások

A legtöbb esetben átmenetiek.

A hajhullás a leginkább szemmel látható mellékhatás. Gyakran a szemöldök, a szempilla, a nemi szőrzet, s a test egyéb helyein lévő szőrzet is kihullik. A haj és a szőrzet elvesztése szinte mindig átmeneti. Gyakran jelentkezik fáradékonyság a kemoterápiás kezelés alatt és a kezelés utáni néhány napban. A hányinger és a hányás a kemoterápia leggyakoribb mellékhatásai közé tartoznak. A kemoterápia átmenetileg károsíthatja a nyálkahártyákat is. A szájüregben afták, fekélyek képződhetnek, gyulladások alakulhatnak ki. A bélnyálkahártya károsodása révén kialakulhat hasi fájdalom, hasmenés is.

A kemoterápia során ritkábban jelentkező mellékhatások közül meg kell említeni az allergiás reakciókat, a vérnyomás ingadozását, a bőrelváltozásokat, kiütéseket, fényérzékenységet, a szív-, máj- és veseműködési zavarokat, ion-eltérések jelentkezését (a kálium-, nátrium-, kalciumszint változása), a fejfájást, a tapintás és az ízérzékelés zavarait. Nemcsak a daganatos alapbetegség hajlamosíthat mélyvénás trombózisra és egyéb embóliás eseményekre, hanem kemoterápiás szerek alkalmazása is emelheti ennek kockázatát.

Az alacsony fehérvérsejtszám mellett a beteg fogékonyabb a fertőzésekre, a thrombocytopaenia szövődménye vérzés lehet, amely petechiák alakjában jelentkezhet, de kialakulhat orrvérzés, véres széklet, haematuria.

0 Tovább

POSTPLACENTÁRIS SZAK TEENDŐI

 

Méh kontraháltsága

Fundus magassága

Vérzés megfigyelése

Gát állapota

Általános állapot

Hólyag állapota

 

Anya-gyermek kapcsolat biztosítása, első mellrehelyezés

Osztályra helyezés

Adminisztráció

0 Tovább

A hyperprolactinaemia és a PCO-szindróma

Hyperprolactinaemia

 

MAGAS PROLAKTINSZINT

Számos oka lehet: gyógyszerek, stressz, egyéb belgyógyászati betegségek, de legjellegzetesebb oka a PROLACTINOMA: az agyalapi mirigy prolaktint termelő jóindulatú daganata, ami mérete szerint: microadenoma (<1 cm), v. macroadenoma.

 

TÜNETEI

  • Amenorrhoea-galactorrhoea (nincs menstruáció és az emlőből tej préselhető ki)
  • Ha a háttérben hypophysis daganat (prolactinoma) áll, ez a közeli látóideget nyomva látászavart okozhat

DIAGNÓZIS

  • Prolaktin-szint meghatározás: (15 ng/ml-ig normális), 50 ng/ml felett már koponya MR javasolt a prolactinoma kizárásához, tünetek esetén látótérvizsgálat is javasolt
  • Egyéb belgyógyászati okok kizárása

KEZELÉS

  • Bromocriptin-kezelés (a prolactin termelést gátolja) per os
  • Kompressziót okozó daganat esetén idegsebészeti műtét

 

 

 

 

Polycystás ovarium syndroma

 

        Más néven: Stein-Leventhal-syndroma, vagy rövidítve PCO-syndroma

         

 

A PCOS fennállásáról akkor beszélhetünk, ha a következő három kritérium közül legalább kettő megvan:

1. peteérési vagy menstruációs zavar

2. férfihormon-túlsúly (hyperandrogenizmus) tünetei vagy laboratóriumi jelei

3. policisztás ováriumok észlelése ultrahanggal, más endokrin betegség hiányában


Az ismertetett megfogalmazás (a 2003-as rotterdami kritériumok) alig tér el a korábbi, 1990-estől. Az alapvető probléma azonban a szindróma komplex értelmezésének hiányából adódik. Hormonális betegségről van szó, amiben számos tünet jelentkezhet különféle erősséggel és kombinációban, ezeket kell keresni és megtalálni, és a hasonló tüneteket is okozó többi hormonális betegségtől elkülöníteni.

 

A kórkép névadó tünetének észlelése (az ultrahanggal felfedezhető policisztás ováriumkép, PCO) nem azonos a PCOS-sel, azaz a PCO-Szindrómával, magával a betegséggel. Policisztás ováriumkép ugyanis nagyon sok esetben találtható különféle egyéb betegségekben, esetleg jelentőség nélkül

 


TÜNETEI

  • Rendszertelen vagy hiányzó menzesz
  • Rendszertelen vagy hiányzó peteérés
  • Sok kis ciszta a petefészekben (8-10 mm), de nem mindenkinél
  • Magas vérnyomás
  • Aknés, pattanásos bőr
  • Emelkedett inzulinszint a vérben, emelkedett inzulinrezisztencia vagy látens diabétesz
  • Terméketlenség
  • Kórosan sok szőrzet az arcon és a testen
  • Hajhullás, esetleg kopaszodás
  • Súlyproblémák, elhízás

 

 

Típusos eset: „Kövér, szőrös, nem menstruáló beteg, aki meddő”

         

 

 

  • Ultrahang: a petefészekben sok, a felszín alatt „gyöngyfüzér-szerűen” elhelyezkedő, 5-6 mm nagyságú kis ciszta
  • Hormonok: az LH-szint 2-3-szor magasabb, mint az FSH (normálisan fordítva van), az androgénhormonok szintje magas
  • Csökkent glükóztolerancia: hasonló, mint a gesztációs diabetesnél

 

 

Bővebben:

 

  • A betegségnek sokféle tünete jelentkezhet már a serdülőkortól is, betegenként változó mértékben és változó összetételben. Nem minden tünet található meg minden betegen, egyes tünetek más betegségben is gyakoriak, enyhébb eltéréseknek a betegek nem tulajdonítanak kóros jelentőséget, holott a PCOS lehetőségét bármelyik tünete hátterében fel kéne vetni.

 

  • Zsíros bőr, pattanásosság (acne) a leggyakoribb. Ugyancsak elég gyakori az eleinte még alig észrevehető, de évek alatt fokozatosan erősödő férfias típusú szőrnövekedés (bajusz- és szakállképződés, szőrök az emlőbimbó körül, a hason felfelé húzódóan, hátul a keresztcsont tájékán). Hajhullás, férfias típusú kopaszodás is előfordul.

 

  • A betegek többsége normál súlyú, vannak kifejezetten soványak is. Csak mintegy harmaduk túlsúlyos, kevés a kifejezetten elhízott. Utóbbiakon fordulhat elő az acanthosis nigricans nevű bőrjelenség (barna, selyemfényű, durva felületű bőrterület a tarkón és a hajlatokban). A súlygyarapodás gyakran (de nem mindig) férfias típusú: a has és a derék vastagszik meg inkább, nem a csípő, a derék–csípő körfogat aránya még a soványakon is gyakran magasabb, mint a PCOS nélkülieken.

 

 

 

  • A menstruáció rendszertelenné válik, olykor már a serdülőkortól kezdődően az. Akár hónapokra is kimaradhat, de rendszeres menstruáció esetén is a ciklusok többsége peteérés nélküli, ami teherbeesési nehézséggel járhat. Ha terhesség mégis bekövetkezik, gyakran végződik vetéléssel, koraszüléssel, méhlepény-rendellenességgel, gyakori a terhességi cukorbetegség fellépése, illetve nagy magzat kialakulása, ami a téraránytalanság miatt csak császármetszéssel hozható világra.

 

  • A változókor viszonylag hamar bekövetkezik, közeledtével egyes tünetek alábbhagynak: acne 40 év felett már ritka, de szaporodik a cukorbetegség, vérzsír-zavarok, szív-érrendszeri betegségek, a méh- és petefészekrák előfordulása.

 

  • Többféle örökletes sajátság közül az inzulin-hatás zavarára (inzulin rezisztencia) derült fény. Ellentételezésként a szervezetben több inzulin termelődik, ami nem túl kifejezett, de sokrétű hormonális és anyagcserezavart okoz. Az inzulin rezisztencia a PCOS-t a metabolikus szindrómakörhöz kapcsolja: magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, zsíranyagcsere-zavarok, köszvény, melyek a PCOS betegeken is halmozottan jelennek meg az élet előrehaladásával.

 

  • A szabályos petefészek-működés nem indul be a serdülőkorban, de a mellékvesékkel együtt a kelleténél több férfi-jellegű hormont termelnek. A „kelleténél több” az egyénre vonatkozik, a saját szükséglethez képest több, nem feltétlenül esik az abszolút értékben kóros tartományba. A női hormonok még a zsírszövetben is férfihormonná alakulhatnak, a kövéreken ez is rontja a tüneteket, pl. a szőrnövekedést.

 

  • A petefészkekben ciklusonként nem érik meg a tüsző, hanem kis, 10 mm-nél kisebb ciszta formájában visszamarad, ami évek során eltelíti azt, így megnöveli a petefészkeket, ami az ultrahang vizsgálatkor a jellegzetes policisztás ultrahangképet adja (PCO). Ez a betegség névadó, de egyben félrevezető tünete, mert nemcsak ebben a betegségben található, máskor meg nem annyira feltűnő, hogy észrevegyék. Éppen ezért kimutathatóságát nem követeli meg a kritérium-rendszer, ha a többi tünet a betegséget egyértelművé teszi.

 

  • A kisiklott folyamatok lassan haladnak előre, változatos megnyilvánulásuk sokáig nem hívja fel a figyelmet az alapproblémára, vagy a tünetek ellenére az alapbajt nem ismerik fel vagy nem kezelik megfelelően, miközben a rossz irányba sodródó szénhidrát- és zsíranyagcsere, a megváltozott véralvadékonyság cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet, és az élet későbbi szakaszában már ezek és további súlyos szövődményeik uralják a képet.

 

  • A betegek családjában gyakoriak az anyagcserebetegségek. Az örökletes tényezők mindkét szülő oldaláról, akár egyéb metabolikus zavarokkal kombináltan is érkezhetnek. A kövér, kopaszodó, zsíros bőrű férfiak valószínűleg a PCOS férfi megfelelői és örökletes hordozói, de petefészek hiányában kevesebb tünettel.

 

 

 

 

 

DIAGNÓZIS

 

tünetek, hormonvizsgálat, UH, terheléses vércukorvizsgálat

         

KEZELÉS

         

  • Ha teherbe szeretne esni: ovulatioinductio, speciális protokollok szerint

 

  • Ha nem szeretne még gyereket: a ciklus rendezése, a hyperandrogén tünetek kezelése: Diane-35-tel (cyproteron-acetat + aethyniloestradiol)

         

  • Diéta. Az inzulin-szint kiugrások elkerülése, az emelkedett inzulin-szint csökkentése, túlsúlyosakon egyúttal a testsúly normalizálása a cél. Olyan, mint amit a cukorbetegek is alkalmaznak: az értrendből ki kell iktatni a cukrot, a cukros ételeket, továbbá csökkenteni kell a vércukorszintet gyorsan és magasra emelő, ún. magas glikémiás indexű ételek bevitelét. Napjában többször, de egyszerre csak keveset szabad enni.

 

  • Túlsúlyosakon ehhez még a napi étkezés össz-energiatartalmának (kalóriatartalmának) lényeges csökkentésével elért fogyás (a testsúly normalizálása) is szükséges. Az étkezésben tehát a növényi eredetű anyagok (saláta, főzelékfélék, gyümölcsök) fogyasztását kell előtérbe helyezni, mindenképpen csökkenteni kell az étkezés zsiradéktartalmát. Kerülni kell az üdítőket, gyümölcsleveket is beleértve (a gyümölcsöt természetes formában kell fogyasztani), ivásra legjobb a víz, mely nem tartalmaz sem cukrot, sem felesleges kalóriákat, sem ismeretlen adalékanyagokat.

 

  • A testmozgás, fizikai aktivitás fokozása. A rendszeres testmozgás, testgyakorlás elégeti a felesleges kalóriát és egyben javítja az inzulin-érzékenységet. A lényeg a rendszeresség. Minden alkalmat meg kell ragadni a testmozgásra: autó helyett gyaloglás, lift helyett lépcsőzés.

 

  • Gyógyszeres kezelés. Elsőként választandó gyógyszernek egy régen ismert, de korábban csak cukorbetegségben alkalmazott és olcsó gyógyszert tartanak, ez a Metformin. Szokásos napi dózisa PCOS-ben normál testsúly esetén 3*500 vagy 2*850 mg, túlsúlyos betegeknek 3*850 mg.

 

A PCOS „kezelésére” régebben alkalmazott ékrezekció helyett divatba jött az ovárium-ciszták kipukkasztását, a petefészkek megkeményedett kérgének levékonyítását célzó, laparoszkópiás behatolásból végzett eljárások („drilling”). A költséges és egyáltalán nem veszélytelen beavatkozás lényegében az ováriumok roncsolása révén átmeneti időre csökkenti a petefészkek hormon-túlprodukcióját, ezért a műtét utáni hónapokban a tünetek javulnak, spontán teherbeesés is bekövetkezhet.

 

 

0 Tovább

NŐGYÓGYÁSZATI PSZICHOSZOMATIKA

PSZICHOSZOMATIKUS ZAVAROK CSOPORTOSÍTÁSA

 

  1. PSZICHOGÉN ZAVAROK

„csak” tünet van: konverziók, hipochondria, pszichiátriai problémák

  1. PSZICHOFIZIKAI ZAVAROK

működési zavarok: érzelmi zavarok következményeként

  1. PSZICHOSZOMATIKUS BETEGSÉGEK

szervi elváltozások: tartós feldolgozatlan stresszállapotok eredőjeként

  1. SZOMATOPSZICHIKUS ZAVAROK

stigmatizált változások: végleges vagy tartós betegségek miatt

(Engel, 1967)

 

LELKI TÉNYEZŐK A NŐGYÓGYÁSZATI MEGBETEGEDÉSEKBEN

-       Alapvető modell/szeretetkapcsolat zavarai (anyával, apával)

-       Nemi szerep zavara – a szexualitás hárítása

-       Legátolt szexualitás

-       Női szerepek zavarai vagy hárítása

-       Szülőszereppel kapcsolatos negatív attitűdök

-       Férj-feleség között kapcsolatzavarok

-       Teherbe esés erős vágya – frusztráció

-       Terhesség hárítása

-       Súlyosabb érzelmi és mentális zavarok

 

TÜNETNYELV A NŐGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEKBEN

(a teljesség igénye nélkül)

 

-       Menstruációs görcsök – lelki görcsösség az odaadás képességében

-       Orgazmusproblémák – félelem az önkontroll elvesztésétől

-       Hosszú menstruáció – a méh „sírása”

-       Terhességi toxikózis – bizonytalanság a szeretetkészségben

-       Terhességi hányás – amit érzelmileg „nem bír bevenni a gyomor”

-       Klimaxos hőhullámok – „forró nő”

-       Rák – negatív érzelmek „elburjánzása” a női önazonosság „szétesése”

 

 

A NŐGYÓGYÁSZAT SZINTJEI

 

Alapszint:

AZ ORVOS A NŐI NEMI ALKATRÉSZEK SZERELŐJE („ALVÁZVÉDELEM”)

A tünetek és az adott területek felépítése, működése, javítása a kizárólagos.

 

Középhaladó szint:

AZ ORVOS A NŐI NEMI SZERVEK GYÓGYÍTÓJA

A tüneteket érintő teendőkön túl – a betegséggel kapcsolatban – megfogalmazódó viselkedésminták és érzelmek is fontosak.

 

Haladó szint:

AZ ORVOS NŐGYÓGYÁSZ („GENERÁLJAVÍTÁS”)

Az orvos a nőiségét egészében megélő nő gyógyítására is hangsúlyt helyez

a) reakcióival maga segíti a továbblépést

b) felismeri, és ha szükséges továbbküldi a nőt pszichoterápiára

 

A gyakoribb szülészeti és nőgyógyászati pszichoszomatikus kórképek

 

-       Vaginizmus, enyhébb esetben csak dyspareunia: főleg fiatal, tapasztalatlanabb nőknél, vagy új partner esetén fordul elő. A gátlásoknak, szorongásnak fontos szerepe van a hüvelyi izomzat görcsös (akaratlan) összehúzódásában, mely a behatolást fájdalmassá, vagy lehetetlenné teszi. Ez sokszor a szüzesség elvételét is nehezíti.

-       Menstruációs zavarok: fájdalmas vérzés (dysmenorrhoea), vérzés kimaradása (amenorrhoea), elhúzódása (hypermenorrhoea), közti vérzések (metropathia), stb.).

-       Myoma: az érzelmeiket, normális reakcióikat sokszor mártíromságból elfojtó nők betegsége.

-       Meddőség: amikor a megtermékenyült petesejt nem ágyazódik be, vagy kilökődik, sokszor pszichés tényezőket is feltételeznünk kell.

-       A terhességi toxémiánál bizonyított a terhes nő lelki, esetleg tudatalatti elhárításainak működése, amit házasságterápia keretei között orvosolhatunk.

-       Hyperemesis: a környezet vagy az egyén elutasítása a terhességgel kapcsolatban. Szorongás a terhességgel várható testkép-változástól.

-       Spontán vetélések: sokszor csak szubklinikusak – egyértelmű elutasítás állhat mögöttük.

 

0 Tovább

A női ciklus (a peteérés és menstruáció) élettana

A menstruáció a fogamzóképes életkorban több-kevesebb rendszerességgel jelentkező hüvelyi vérzés, melyet definíciószerűen a ciklus során peteérés előz meg. A menstruáció során a méhnyálkahártya válik le, amikor a ciklus során nem történik megtermékenyítés. A hüvelyi vérzések más, kóros fajtái is előfordulnak, azonban ezeket peteérés és ovuláció nem előzi meg. 

Szabályszerűen a menstruációs vérzés 28 naponta jelentkezik, azonban néhány napos ingadozás még normálisnak fogadható el, ezért a 28+-4 napos ciklusokat élettaninak lehet elfogadni. Az ennél gyakoribb illetve ritkább vérzéseket kórosnak tekintik, és gyakori (polymenorrhoea) vagy ritka (rarromenorrhoea) menstruációs vérzéseknek nevezik.

A menstruációs vérzések a nemi érés folyamán jelentkeznek a menarchevel kezdődően, mely általában a 8-13. életévre tehető és a menopauzával fejeződnek be, mely általában 49-50 éves életkorban következik be. Korábbi menopauza is felléphet, amikor a petefészkek működése vagy korai kimerülés, vagy külső hatás, pl. műtéti eltávolítás, sugárterápia vagy citosztatikus terápia miatt károsodik (arteficialis menopauza). A reproduktív életkor kezdetén és végén a menstruációs ciklusok kevésbé rendszeresek, és gyakran fordulnak elő anovulációs vérzések. A reproduktív életkorban azonban általában a nők két harmada rendszeres menstruációs vérzések jelentkezését tapasztalja,

A menstruáció általában 3-7 napig tartó vérzés. A vérvesztés körülbelül 35-90 ml, és a vérvesztés a menstruáció első napjaiban több, mint a vége felé. A vérvesztés mennyisége az életkortól is függ, 35 éves életkor alatt általában több, mint később. Természetesen a vérvesztés mennyiségét olyan tényezők is befolyásolják, hogy volt–e előzetesen valamilyen műtéti beavatkozás vagy gyulladás, ami a méhnyálkahártyát károsította, vagy pl. fogamzásgátló szedéséről van-e szó. Az utóbbi esetben menstruációról nem is lehet beszélni, mivel a fogamzásgátló szedése esetén ideális esetben ovuláció nem fordul elő, ezért ilyen esetekben megvonásos vérzésekről beszélnek. A menstruációs vérzés mennyiségének csökkenését oligomenorrhoeának nevezik.

A menstruációs váladék vért, levált endometriális és hüvelyi epithel sejteket, a nyakcsatornából származó nyákot, baktériumokat tartalmaz. A váladékban prosztaglandinok és fibrinolizin is kimutatható, az előbbiek az erek összehúzódásért, a vérvesztés csökkentéséért felelősek, az utóbbi megakadályozza a vér megalvadását.

 

A menstruációs ciklus szakaszai

 

   A menstruációs ciklus, amin a két menstruációs vérzés közötti időszakot értjük, bonyolult neuroendokrin szabályozás alatt áll. A szabályozásban részt vesz a hipotalamusz, a hipofizis és a pertefészkek, a célszerv az endometrium. A hipotalamuszban termelődő gonadotrop relasing hormon (GnRH), ami ciklusosan kerül a hipofizis portalis érrendszerébe és éri el a hipofizis mellső lebenyét, a tüszőérlelő hormon (FSH) és tüszőrepesztő hormon (LH) termeléséért és felszabadításáért felelős. A GnRH pulzusok nagyságával és ritmusával függ össze, hogy a ciklus közepén az LH csúcs létrejön-e, ez felelős a petefészekben megért tüsző megrepedéséért, az ovulációért. A menstruációs ciklus elkezdődése is a hipotalamusz GnRH pulzusainak megfelelő ritmusával indul el, amit a hipotalamusz biológiai órájának megindulásának is neveznek a pubertás korában.

A petefészekben a korábbi ciklusok során kiválasztódott tüsző az FSH hatására növekedésnek indul, és a ciklus közepére, általában a 14. napra éretté válik, amikor az LH csúcs a tüsző  falában a prosztaglandinok által olyan változásokat hoz létre, aminek következtében a tüsző megreped és a petesejt szabaddá válik.

A petefészek is termel hormonokat, a ciklus első felében az ösztrogéneket növekvő mennyiségben, amely hormonok a menstruáció után a levált endometrium helyén az újabb méhnyálkahártya felépülését segítik elő. A méhnyálkahártya felépülés ezen szakaszát proliferációs szakasznak nevezik.

Amennyiben az ovuláció létrejön, a tüszőrepedés helyén kis vérzés keletkezik, majd kialakul a sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus második felében progeszteron hormont termel. Az utóbbi feladata, hogy a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására alkalmassá tegye. Ilyenkor a méhnyálkahártya megvastagodik, a mirigyek sejtjeiben glikogén jelenik meg, ami a megtermékenyített petesejt kezdeti táplálására szolgál. A méhnyálkahártya ekkor a szekreciós szakaszban van. Ha a megtermékenyítés nem jön létre, az ösztrogén és progeszteron szintek csökkennek, a megvastagodott méhnyálkahártya vérellátása a csökkenő hormonszintek mellett elégtelenné válik, helyi érösszehúzódások tovább csökkentik a vérellátást, ezért a méhnyálkahártya vérzés kíséretében leválik, vagyis menstruáció kezdődik.

A petefészek és a hipotalamusz és hipofizis között bonyolult visszacsatolási rendszerek (feed back) működnek, ami a hipofizis és hipotalamus között is megtalálható. Ezek a szabályozási körök felelősek azért, hogy a női ciklusos működés megfelelő rendszerességgel történjen.

Az agykéreg és a hipotalamusz között is van kapcsolat, vagyis a környezeti ingerek az agykérgi tevékenységen keresztül befolyásolhatják a hipotalamusz működését, és hozzájárulhatnak a menstruációs ciklus változásához.

 

 

 

 

 

0 Tovább

Műtét előtti előkészítés

Nagyműtétek                                                        Laparotomia

Laparoscopia

Vaginalis hysterectomia

Fletcher-műtét

Mellső és hátsó hüvelyfali plasztika

Tervezett császármetszés

 

Kivizsgálás

Nagylabor (vérkép, vércsoport-ellenanyag, máj-, vesefunkció, vércukor, ionogram, alvadási paraméterek, összfehérje, t.vizelet)

Fül-orr-gégészeti vizsgálat

EKG

MRTG

Anaesthesiologiai vizsgálat

Tájékoztatás a műtétről, beleegyező nyilatkozat aláírása

 

Mérlegelendő:        Terheléses EKG

Kardiologiai konzílium

Nyeletéses RTG

Vérválasztás

Pszichológus

 

Műtét előtti nap      Reggel befekvés

Délig ehet

Éjfélig ihat

Hashajtás

Este 1 tabl. Dormicum

Klion htabl. / Betadine hk.

 

Műtét reggelén              RR, T, P

Hüvelyöblítés

Borotválás

Sedativum – anxiolytikum (Xanax, Frontin)

                                          Thrombosis profilaxis (Clexane)

                                          500 ml R-L (venabiztosítás)

Fásli

Ékszerek, esetleg műköröm, műfogsor, kontaktlencse eltávoltása

Pszichés támogatás

 

Mérlegelendő              Antibiotikum

                                          Beöntés

                                          Borotválás

 

 

Kisműtétek                            Abrasio

                                          Interruptio

                                          Loop- és hideg kés conisatio

                                          HSK

                                          Cerclage, Machesteri plasztika

                                          Marsupialisatio

 

Műtét előtti nap              Délig ehet (van, ahol este is)

Éjfélig ihat

Este 1 tabl. Dormicum

 

Kivizsgálás                            1 hónapnál nem régebbi vércsoport, vérkép, t. vizelet

Tájékoztatás a műtétről, beleegyező nyilatkozat aláírása

 

Mérlegelendő              Nagylabor (vérkép, vércsoport-ellenanyag, máj-, vesefunkció, vércukor, ionogram, alvadási paraméterek, t.vizelet)

Fül-orr-gégészeti vizsgálat

EKG

MRTG

Anaesthesiologiai vizsgálat

                                          Borotválás

 

Műtét reggelén              Sedativum – anxiolytikum (Xanax)

                                          Thrombosis profilaxis (Clexane) 9 hetesnél idősebb vetélésnél

                                          500 ml R-L (venabiztosítás)

Fásli

Ékszerek, esetleg műköröm, műfogsor, kontaktlencse eltávoltása

Pszichés támogatás

 

 

Szülészeti műtétek                                                        Sectio caesarea

 

Akut műtéti előkészítés

                                          Borotválás

                                          500 ml R-L (venabiztosítás)

                                          Fásli

                                          Anaesthesiologiai vizsgálat

                                          Ékszerek, esetleg műköröm, műfogsor, kontaktlencse eltávoltása

Pszichés támogatás

ÁK

Tájékoztatás a műtétről, beleegyező nyilatkozat aláírása

 

Mérlegelendő              Cerucal iv.

                                          Trinatrium-Citricum

Beöntés

0 Tovább

Menarche, pubarche, adrenarche, telarche

A menarche a pubertas korában az első hüvelyi vérzés, ami a hipotalamuszból származó GnRH hormon termelés ciklusos jellegének rendszeressé válásával magyarázható. A hipotalamusz GnRH neuronjai már a magzati életben is kimutathatón ciklusosan termelnek hormont, azonban a megszületés után a gyermekkorban részben az ösztrogén visszacsatolás útján (ez ami kevésbé lényeges ekkor), részben idegrendszeri hatások útján gátlás alá kerülnek. A pubertás korában először csak az éjszakai órákban, majd később nappal is kimutatható az LH hormon pulzusokban termelődése, ami a GnRH pulzusok függvénye. A ciklusos működés vezet el az ovuláció létrejöttéig és a méhnyálkahártya szekréciós fázisának végén a menstruációs vérzésig. Természetesen ebben az időszakban az ovuláció még nem rendszeresen jelentkezik, ezért a menstruációs vérzések sem szabályos időközönként jelentkeznek. Ezen kívül amennyiben monofázisos ciklusról van szó, vagyis csak az ösztrogén hormon hat a méhnyálkahártyára, akkor csak a proliferációs fázisig jut el az endometrium és végül szabálytalan időközönként a megvastagodott méhnyálkahártya bővebb vagy elhúzódó vérzések kíséretében leválik. Az ilyen kóros vérzéseket metropathia juvenilisnek nevezik és gyógyszeres kezeléssel csökkenthető a vérzés mértéke.

A menarche az említett hormonális szabályozási mechanizmusok útján a 8-13 éves életkorban jön létre, gyakrabban azonban a 10 éves életkor után. Az utóbbi évtizedekben a nemi érés felgyorsulása, az acceleratio volt tapasztalható, vagyis a menarche időbeli előretolódása. Ennek nagy valószínűséggel a jobb táplálkozás, a hosszabb világos periódusokban töltött idő lehet a magyarázata, de fontos tényező a genetikai adottság és az éghajlati tényezők is.

A pubarche a szeméremtestnek a nemi hormonok hatására létrejövő változása. A szeméremtest zsírszövete a pubarche során fokozatosan növekszik, a szeméremtest duzzadtabb lesz, a szőrnövekedés megjelenik, a hüvelybemenet hámja vastagabbá, vérbővebbé válik, kialakul az acidofil flóra. Mindezek a változások a hormonok megváltozott mennyiéségtől függenek, elsősorban az ösztrogénétől, azonban az androgének is szerepet játszanak benne, főként a szőrnövekedésben és a faggyúmirigyek működésének a szabályozásában.

Az adrenarche a mellékvese zona reticularis állományában az androgén előalakok szekrécióját jelenti. Androgén hormonok pubertáskor a női szervezetben főként két helyen termelődnek, a mellékvesében és a petefészkekben. Az androgén hormonok felelősek a női fenotípusra jellemző szőrnövekedés kialakulásáért, ami a szeméremtesten kezdődik, majd később a hónaljárkokban is megjelenik. Az androgén hormonoknak fontos szerepük van a faggyúmirigyek szekréciójának a szabályozásában is. Kóros esetben a faggyúmirigyek stimulációja akár testszerte jelentkező acne képződéshez is vezethet.

Az öszrogén hormonok a másodlagos nemi jellegek kialakításában vesznek részt a pubertas alatt. A szeméremtest fejlődése mellet a legfontosabb szerepet az emlők fejlődésében játszák. Az emlők fejlődését telarchenek hívják, ami kezdetben az emlőknek megfelelően az emlőbimbó mögötti szövetek duzzanata, majd az egész emlő állománya növekedésnek indul és végül kialakul a felnőtt korra jellemző emlő. Az emlők növekedése gyakran nem teljesen párhuzamos, hanem asszimmetrikus, ami esetenként a családnak riadalmat okoz. Lényeges szempont, hogy ilyenkor az emlőből biopsziát venni nem szabad, mert az a fejlődésben lévő emlő szöveteit maradandóan károsíthatja.

A pubertas végére a fenti változások befejeződnek és a lány gyermek megközelíti a fiatal felnőttkor jellemzőit.

A fejlődés kóros formában vagy felgyorsult (pubertas praecox) vagy lassubb (pubertas tarda).

A telarche a legkorábbi fejlődési fázis, gyakran akár két évvel is megelőzi az ovulációt. A pubarche és a hónaljárok szőrzetének növekedése csak ezt követi.

Pubertas praecoxról akkor lehet beszélni, ha a nemi érés a normális határok - 2.5 SD (standard deviáció) értékét meghaladja, vagyis a másodlagos nemi jellegek a 8 éves életkor előtt, a menarche a 10 éves életkor előtt jelentkezik. A felgyorsult nemi érés lehet teljes vagy részleges. Hasonlóan a pubertas praecoxhoz pubertas tardaról akkor van szó, ha a nemi érés a normális határok + 2.5 SD értékét túllépi. 

 

 

0 Tovább

Fogamzás, az embryo és a magzat fejlődése

Növekedésünk és fejlődésünk szempontjából egész létezésünkből az a 9 hónap a legeseménydúsabb, amelyet az anyaméhen belül töltünk.

Zigóta

  •  1/7 mm
  •  0,00000015 g

Újszülött

  •  2 milliárd sejt
  •  3250 g

 

MEGTERMÉKENYÍTÉS

 

Több millió spermiumra van szükség ahhoz, hogy egy közülük a petevezető tölcsérszerű végébe eljutva (ampulla) egyesülhessen a petesejttel.

 

A spermiumok a lúgos kémhatású ondófolyadékban úszva átjutnak a savas pH-jú hüvelyen, a nyakcsatorna váladékán, (mely peteéréskor áttetsző, nyúlós), és leküzdik a kürt ellenirányú perisztaltikus és csillószőrös mozgását. A spermiumok érési folyamata a méhen és a petevezetőn átjutva fejeződik be.

 

A legéletképesebb kb. 300-500 spermium 1-2 óra alatt eléri a petesejtet.

A petesejtet elérők enzimeinek együttes ereje szükséges ahhoz, hogy közülük egy átjusson a petesejt membránján, mely abban a pillanatban átjárhatatlanná válik a többi számára.

 

A spermiumok 48 óráig termékenyítőképesek, a petesejt ovuláció után 24 óráig termékenyíthető meg.

!!! Lásd esemény utáni tabletta !!!

 

A két ivarsejt egyenként 23-23 kromoszómát hordoz, egyesülésükkor a zigóta kromoszómaszáma az ember testi sejtjeire jellemzően 46 lesz. A 23-ból egy a nemet határozza meg, neve szexkromoszóma, mely a petesejtben „X”, a spermiumban viszont kétféle lehet „X” vagy „Y”. Előbbi esetben leány, utóbbi esetben fiú születik.

 

Megtermékenyített petesejt

– A sejt közepén, a sejtmagban helyezkednek el a géneket hordozó kromoszómák

– A sejtmag körül a sejt anyaga van, amely az első néhány sejtosztódás nyersanyagaként szolgál

– A zigóta a peteburkon belül helyezkedik el

– A zigóta totipotens sejt

 

Klinikum

IVF (In Vitro Fertilizáció): A petesejtet és a spermiumokat „lombikban” összeengedve a megtermékenyítés a szervezeten kívül zajlik le (így szaporodnak a halak is).

 

PROGESTATIO (1–  6. nap)

 

A zigóta első osztódása

24 órát vesz igénybe.

További osztódások („barázdálódás”) során a 3. napra egy 16 sejtből álló képződmény jön létre, neve: szedercsíra, mérete még azonos a zigótáéval (kb. 0,1 mm).

 

 

 

A fogamzást követő 8-10 nap folyamán a megtermékenyített petesejt végigvándorol a petevezetéken a méhbe. Az utazás időzítése a döntő (!) Lásd: méhen kívüli terhesség.

 

A belső sejtek felszívódnak, létrejön a hólyagcsíra, melynek belső falán egy ponton sejtek tömörülnek létrehozva az embriócsomót.

Ebben két üreg képződik, az alsó a szikhólyag a felső az amnionüreg, a kettő válaszfala az embriópajzs. Ennek sejtjeiből fejlődik az embrió, a szikhólyag később eltűnik, az amnion kitapad a külső falhoz, melynek neve chorion, felszínén dudorok, nyúlványok nőnek, sejtjeik neve trofoblaszt.

 

  • • mitózis – 24 órával a fogamzás után
  • • szedercsíra – az első néhány sejtosztódás után
  • • hólyagcsíra – egy folyadékkal teli üreg megjelenése a szedercsírán belül

– belső sejttömeg – ebből jön létre maga az élőlény

– trofoblaszt – a védőgátat alakítja ki

  • • beágyazódás (átmenet – ezért kockázatos)

 

Klinikum

A nő életében a megtermékenyült petesejtek 50%-a még a beágyazódás előtt (a menzeszkimaradás előtt) elpusztul. Oka többnyire (kb. 50%-ban) kromoszómarendellenesség. A pozitív terhességi teszt tehát még nem jelent igazi terhességet, mivel még nem történt meg a beágyazódás. Neve: „kémiai terhesség”, elvesztése nem számít abortusznak!

Preimplantációs genetikai vizsgálat: Nyolcsejtes álla-potig a zigóta bármely sejtjéből önálló egyed hozható létre. Egy sejt eltávolítása nem okoz gondot, és ebből teljes genetikai vizsgálat végezhető (egyelőre a nem meghatározását végzik).

 

BEÁGYAZÓDÁS (6-14. nap)

 

A hólyagcsíra a 6. napon a méh üregébe ér. A védőburok leválik, a rendkívüli képességű külső sejtek (trofoblaszt) segítségével, melyek a méhnyálkahártya sejtjeit feloldják a petezsák a mélybe süllyed (strómainvázió).

A trophoblastsejtek az endometrium ereit elérve ezek falát erodálják, így az egyre összetettebb nyúlványaik, melyeket már magzatboholynak nevezünk, anyai vérbe merülnek. A folyamat végére kialakul a méhlepény.

 

A trofoblasztsejtek elágazó nyúlványokat képeznek, valamint hCG-t termelnek. A sikeres beágyazódás feltétele az endometrium speciális (szekréciós) átalakulása, melyet a sárgatest által termelt progeszteron hoz létre. A hCG fenntartja az egyébként csak 14 napig működőképes sárgatestet (corpus luteum), mely tovább termeli a progeszteront. A nyálkahártya így nem válik le (a menses kimarad), a beágyazódott terhesség tovább fejlődhet.

 

Klinikum

  • • A beágyazódás és a lepény kialakulása során eldől a terhesség további kimenetele. Ha az anyai erek falának lebontása nem kellő mértékű, a későbbi placentafunkció rosszabb lesz, gyakoribb a praeeclampsia, iu.retardatio, stb…
  • • Ha az első két héten (amikor a nő még nem tud a terhességéről) külső vagy belső hatások (pl.: gyógyszer, sugárzás) miatt sejtosztódási zavar támad, az eredmény fatális. Ha tehát a beágyazódás sikeres, a terhességet ért hatás ártalmatlan volt. Ez a „minden vagy semmi törvénye”.

 

 

Az embrionális szakasz

 

  • • A hólyagcsíra sikeres beágyazódását követő 6 hét
  • • Ezen időszak alatt öltenek alakot a test alapvető szervei, és a szervezet elkezd a közvetlen ingerlésre válaszolni

 

A táplálék és a védelem forrásai

  • • A trofoblasztból alakul ki:

– Belső magzatburok (amnion) – egy vékony, erős, átlátszó hártya, amely a magzatvizet tartalmazza

– Külső magzatburok (chorion) – a méhlepény magzati alkotórésze

– Méhlepény (placenta) – olyan összetett szerv, amely mind az anyából, mind az embrióból származó szövetekból épül fel (gát és szűrő funkció)

  • • Köldökzsinór

 

Az embrió növekedése

 

A belső sejttömeg három részre válik:

 

  • • Külső réteg (ektoderma)

– bőr külső felszíne

– szemlencse

– belső fül

– idegrendszer

 

  • • Középső réteg (mezoderma)

– izmok

– csontok

– keringési rendszer

– a bőr rétegei

 

  • • Belső réteg (endoderma)

– emésztőrendszer

– tüdő

 

Klinikailag fontos időpontok:

 

Neurulatio indul: Grav. s. 4-5.

Szívcső : Grav. s. 5.

Végtagok kezd.: Grav. s. 6-

Neurulatio vége: Grav. s. 6-7.

Szájpadlás: Grav. s. 7-12.

Szem, fül kezd. : Grav. s. 8-9.

Külső nemi szerv: Grav. s. 9- (UH: 13. után)

  

A nemi differenciálódás folyamata

 

A fogamzást követő hat hétben nincs szervi különbség a genetikailag eltérő nemek között (XX, XY).

XY – A 7. héten az ivarredők elkezdenek herékké alakulni (a hímivarmirigyek által termelt hím nemi hormonok (tesztoszteron) teszik az embriót hímmé.

XX – A női nemi szervek kialakulása a tesztoszteron hiányán múlik.

 

Klinikum

Organogenesis:

Grav. S. 5-10 közötti időszak. A legtöbb durva fejlődési hiba ekkor keletkezik

 

A magzati szakasz

  • • Akkor kezdődik, amikor az összes alapvető szerv és szövet már jelen van.
  • • A magzat tízszeresére növekszik, és arányai jelentősen megváltoznak.

 

 

A MAGZAT FEJLŐDÉSE

(Grav. s. 12-től a terminusig)

 

Növekedés és a szervek érése zajlik. Míg a 3-5. hónapban a magzat hossza gyorsan növekszik, a legnagyobb súlynövekedés az utolsó két hónapban történik. A fej növekedése a testhez viszonyítva lelassul. A gravida 20. hét körül (multipara 18.) érez a magzatmozgást.

A terhesség időtartama a megtermékenyítéstől számítva 266 nap, (38 hét) azaz 40 gesztációs hét (280 nap).

 

7. hónap vége

– a tüdő lélegzésre képes, és a központi idegrendszer eléggé fejlett, hogy a ritmikus légzőmozgásokat vezérelje

– jelentős mennyiségű zsír keletkezik, kisimítva a bőr ráncait

– a szem, ami eddig zárva volt, kinyílik és válaszol a fényre

 

9. hónap 

– a magzat hirtelen hízni kezd, és 50 %-os súlygyarapodást ér el az utolsó hónapban

– a szülés közeledtével a növekedés lelassul

– az agy sokkal tekervényesebbé válik

 

Klinikum

 

A 28-34. héten született koraszülöttek legfőbb problémája a központi idegrendszer

és a légzőrendszer fejletlensége és összehangolatlansága.

0 Tovább

Közösülés, megtermékenyítés, progestatio, beágyazódás

Növekedésünk és fejlődésünk szempontjából egész létezésünkből az a 9 hónap a legeseménydúsabb, amelyet az anyaméhen belül töltünk.

 

Zigóta                                                            Újszülött

 

1/7 mm                                                           2 milliárd sejt

0,00000015 g                                                3250 g

 

MEGTERMÉKENYÍTÉS

 

Több millió spermiumra van szükség ahhoz, hogy egy közülük a petevezető tölcsérszerű végébe eljutva (ampulla) egyesülhessen a petesejttel.

 

A spermiumok a lúgos kémhatású ondófolyadékban úszva átjutnak a savas pH-jú hüvelyen, a nyakcsatorna váladékán, (mely peteéréskor áttetsző, nyúlós), és leküzdik a kürt ellenirányú perisztaltikus és csillószőrös mozgását. A spermiumok érési folyamata a méhen és a petevezetőn átjutva fejeződik be.

 

A legéletképesebb kb. 300-500 spermium 1-2 óra alatt eléri a petesejtet.

A petesejtet elérők enzimeinek együttes ereje szükséges ahhoz, hogy közülük egy átjusson a petesejt membránján, mely abban a pillanatban átjárhatatlanná válik a többi számára.

 

A spermiumok 48 óráig termékenyítőképesek, a petesejt ovuláció után 24 óráig termékenyíthető meg.

 

A két ivarsejt egyenként 23-23 kromoszómát hordoz, egyesülésükkor a zigóta kromoszómaszáma az ember testi sejtjeire jellemzően 46 lesz. A 23-ból egy a nemet határozza meg, neve szexkromoszóma, mely a petesejtben „X”, a spermiumban viszont kétféle lehet „X” vagy „Y”. Előbbi esetben leány, utóbbi esetben fiú születik.

 

Megtermékenyített petesejt

– A sejt közepén, a sejtmagban helyezkednek el a géneket hordozó kromoszómák

– A sejtmag körül a sejt anyaga van, amely az első néhány sejtosztódás nyersanyagaként szolgál

– A zigóta a peteburkon belül helyezkedik el

– A zigóta totipotens sejt

 

Klinikum

IVF (In Vitro Fertilizáció): A petesejtet és a spermiumokat „lombikban” összeengedve a megtermékenyítés a szervezeten kívül zajlik le (így szaporodnak a halak is).

 

PROGESTATIO (1–  6. nap)

 

A zigóta első osztódása

24 órát vesz igénybe.

További osztódások („barázdálódás”) során a 3. napra egy 16 sejtből álló képződmény jön létre, neve: szedercsíra, mérete még azonos a zigótáéval (kb. 0,1 mm).

 

 

 

A fogamzást követő 8-10 nap folyamán a megtermékenyített petesejt végigvándorol a petevezetéken a méhbe. Az utazás időzítése a döntő (!) Lásd: méhen kívüli terhesség.

 

A belső sejtek felszívódnak, létrejön a hólyagcsíra, melynek belső falán egy ponton sejtek tömörülnek létrehozva az embriócsomót.

Ebben két üreg képződik, az alsó a szikhólyag a felső az amnionüreg, a kettő válaszfala az embriópajzs. Ennek sejtjeiből fejlődik az embrió, a szikhólyag később eltűnik, az amnion kitapad a külső falhoz, melynek neve chorion, felszínén dudorok, nyúlványok nőnek, sejtjeik neve trofoblaszt.

 

  • • mitózis – 24 órával a fogamzás után
  • • szedercsíra – az első néhány sejtosztódás után
  • • hólyagcsíra – egy folyadékkal teli üreg megjelenése a szedercsírán belül

– belső sejttömeg – ebből jön létre maga az élőlény

– trofoblaszt – a védőgátat alakítja ki

  • • beágyazódás (átmenet – ezért kockázatos)

 

Klinikum

A nő életében a megtermékenyült petesejtek 50%-a még a beágyazódás előtt (a menzeszkimaradás előtt) elpusztul. Oka többnyire (kb. 50%-ban) kromoszómarendellenesség. A pozitív terhességi teszt tehát még nem jelent igazi terhességet, mivel még nem történt meg a beágyazódás. Neve: „kémiai terhesség”, elvesztése nem számít abortusznak!

Preimplantációs genetikai vizsgálat: Nyolcsejtes álla-potig a zigóta bármely sejtjéből önálló egyed hozható létre. Egy sejt eltávolítása nem okoz gondot, és ebből teljes genetikai vizsgálat végezhető (egyelőre a nem meghatározását végzik).

 

BEÁGYAZÓDÁS (6-14. nap)

 

A hólyagcsíra a 6. napon a méh üregébe ér. A védőburok leválik, a rendkívüli képességű külső sejtek (trofoblaszt) segítségével, melyek a méhnyálkahártya sejtjeit feloldják a petezsák a mélybe süllyed (strómainvázió).

A trophoblastsejtek az endometrium ereit elérve ezek falát erodálják, így az egyre összetettebb nyúlványaik, melyeket már magzatboholynak nevezünk, anyai vérbe merülnek. A folyamat végére kialakul a méhlepény.

 

A trofoblasztsejtek elágazó nyúlványokat képeznek, valamint hCG-t termelnek. A sikeres beágyazódás feltétele az endometrium speciális (szekréciós) átalakulása, melyet a sárgatest által termelt progeszteron hoz létre. A hCG fenntartja az egyébként csak 14 napig működőképes sárgatestet (corpus luteum), mely tovább termeli a progeszteront. A nyálkahártya így nem válik le (a menses kimarad), a beágyazódott terhesség tovább fejlődhet.

 

Klinikum

  • • A beágyazódás és a lepény kialakulása során eldől a terhesség további kimenetele. Ha az anyai erek falának lebontása nem kellő mértékű, a későbbi placentafunkció rosszabb lesz, gyakoribb a praeeclampsia, iu.retardatio, stb…
  • • Ha az első két héten (amikor a nő még nem tud a terhességéről) külső vagy belső hatások (pl.: gyógyszer, sugárzás) miatt sejtosztódási zavar támad, az eredmény fatális. Ha tehát a beágyazódás sikeres, a terhességet ért hatás ártalmatlan volt. Ez a „minden vagy semmi törvénye”.
0 Tovább

Kóros terhesség II. - A VIZELETKIVÁLASZTÓ RENDSZER, VÉRKÉPZŐRENDSZER ÉS AZ IDEGRENDSZER BETEGSÉGEI

VIZELETKIVÁLASZTÓ RENDSZER

        • ASZIMPTOMÁS BAKTERIURIA (Tünetmentes baktériumürítés)

        o Meghatározása: 105-en csíraszám/ml baktérium a vizeletben

                o Terhesség alatt 2-10% gyakoriság: ez nem gyakoribb, mint a nem terhesekben, a különbség az, hogy terhesség alatt gyakrabban fejlődik ki belőle cystitis [cisztitisz, hólyaggyulladás], pyelonephritis [pielonefritisz, vesemedencegyulladás].

        o Minden trimeszterben legalább egyszer kell szűrni.

                o Jelenlétében magasabb a koraszülés és az intrauterin retardáció [IUGR, méhen belüli növekedési elmaradás, sorvadás] aránya.

        o Terhességben kezelni kell (antibiotikum).

        • PYELECTASIA [pielektázia] (Vesemedence-tágulat)

        o Pyelonephritisre hajlamosít, a pangó vizelet miatt.

        o Jobb oldalon gyakoribb.

        o Ha láztalan és a vizelet nem tartalmaz baktériumot, kezelni nem kell – UH kontroll.

        • PYELONEPHRITIS ACUTA

        o Gyakoriság 1-2%, a jobb vesében gyakoribb.

        o Derékfájdalom, magas láz, hidegrázás, hányinger, hányás.

        o Koraszülés, IUGR valószínűségét növeli.

        o Legfontosabb vizsgálatok: vizelettenyésztés, lázmérés, vese-UH

                o Th.: bő folyadék, lázcsillapító, görcsoldó, iv. antibiotikum, kezelésre nem reagáló pyelon [vesemedence] tágulat esetén ureterkatéter (UK) felhelyezése szóba jön (urológus)

 

VÉRKÉPZŐRENDSZER

        • ANAEMIA GRAVIDARUM

        o Terhesség alatt 15-20%-ban fordul elő.

        o 120g/l Hgb szint alatt kimondható (20-32. hét között 110 g/l a határ)

                o Leggyakoribb a vashiányos anaemia. Ok lehet még folsavhiány, B12 hiány, vesebetegség, haemolysis, stb…

        o Tünetei: fáradékonyság, étvágytalanság, sápadtság, tachycardia, légszomj, stb…

        o Főbb magzati szövődményei: koraszülés, IUGR esélye nő.

                o Dg.: Terhesség alatt 5x javasolt a vérkép ellenőrzése: a terhesség megállapításakor, 16. hét (Afp-vel együtt), 24. hét (cukorterhelésnél), 32. hét, 36-38. hét.

                o Mivel a terhesek 85%-ánál vashiány igazolható, MINDEN terhesnek javasolt a vaspótlás a terhesség második felében (20. héttől)

 

IDEGRENDSZER

        • EPILEPSIA

                o Számos antiepileptikum teratogén, ezért gyakran átállítás szükséges. Az epilepsziások gyakran egyszerre többféle gyógyszert kapnak. A fejlődési rendellenességek elkerülése végett a monoterápia (azaz csak egyféle szer adása) javasolt

                o A terhesség alatti roham magzati hypoxiát okoz, ezért a gyógyszert legtöbbször nem lehet elhagyni.

                o A plazmatérfogat növekedésével a gyógyszerek szérumszintje csökken, ezért dózisuk növelendő az elvégzett gyógyszerszint-vizsgálat alapján.

        o Bizonyos gyógyszerek folsavhiányt okoznak, ennek fokozott pótlása javasolt.

 

ENDOKRIN RENDSZER

                                • HYPERTHYREOSIS (pajzsmirigy túlműködés): általában a terhesség előtt is fennáll, az addig szedett gyógyszerek egy része teratogén! Gyakran csak tüneti kezelés lehetséges. Nélküle magzati hyperthyreosis alakul ki.

                                • HYPOTHYREOSIS (pajzsmirigy alulműködés): kezelése egyszerű (thyroxin-pótlás), nélküle kongenitális anomáliák

 

 

A SZÉNHIDRÁT-ANYAGCSERE ZAVARAI TERHESSÉG ALATT (diabetes mellitus, gesztációs diabetes)

 

DIABETES MELLITUS (Terhesség előtt fennálló DM):

        • Praeconceptionális [prékoncepcionális – teherbeesés előtti] gondozás:

        o Anyagcsere állapota, szem-, veseelváltozások felmérése: vállalható-e?

        o Vércukorszint-beállítás, inzulinra átállítás (az orális szerek teratogének !!!)

        • Fennálló veszélyek:

                o A cukorbeteg szervei gyakran már károsodottak (vese, erek, retina, stb…, ezek állapota jelentősen romolhat, valamint a terhesség kiviselését is gátolhatják ld.: vese)

        o A hyperglycaemia [hiperglikémia – magas vc-szint] az első trimeszterben teratogén!

                o A szénhidrát-háztartás könnyen felborulhat, az inzulinigény terhességben jelentősen emelkedik

        o További veszélyek ld.: GDM-nál

        • Terhesgondozás:

        o Vesefunkció, retina rendszeres ellenőrzése

        o Vércukorprofil legalább kéthetente, a III. trim-ben hetente akár 2 alkalommal is

        o Rendszeres magzati monitorizálás: 34. héttől hospitalizálás, napi CTG, hetente 2x UH

        o A szülésvezetés PIC-cel rendelkező intézményben történjen

 

GESZTÁCIÓS DIABETES MELLITUS (GDM):

                o Oka: a terhességben magas a diabetogén (vércukorszintet emelő) hormonok szintje (ösztrogén, kortizol, növekedési hormon, TSH, hPL, prolactin) + a placenta az inzulin egy részét lebontja.

        o Gyakorisága: a terhességek 3-5%-a

        o Szűrés:

                o 24-28. héten 75g glükózzal orális glükózterheléses teszt (OGTT), és az éhgyomri érték, majd a kétórás vércukorérték vizsgálata, vagy

                o 24-28. héten 50 g szénhidrát tartalmú tesztreggeli (1db zsömle, 2dl tej) elfogyasztása után 1 órával vett vércukor. Értékelése: 7,8 mmol/l-ig jó, ha több, 3 órás OGTT végzendő (ha az éhgyomri érték is nagyobb mint 7,8 mmol/l, az OGTT kontraindikált).

        o A szűrés a 12-16. héten is elvégzendő az alábbi rizikócsoport esetén:

        - terhelő családi anamnézis, obesitas, magas kor

            - előzményben: nagy magzat, iu. exit, ab. habit, fejlődési rendellenesség, recidív húgyúti gyulladások, toxaemia

        o Diagnózis felállítható, ha:

        o Az éhgyomri vércukor 2 alkalommal is több, mint 7,8 mmol/l

        o Ha a nem éhgyomri vércukor 2 alkalommal nagyobb, mint 11,1 mmol/l

        o Ha OGTT során a kétórás érték nagyobb, mint 7,8 mmol/l

        o Kezelés:

        o 160-220 g napi szénhidráttartalmú diéta beállítása, napi 5-6 étkezés mellett

        o Hetente-kéthetente vércukorprofil (étkezések után 1 órával levéve)

        o Ha diéta mellett a profil értékei 7 mmol/l-nál magasabbak, inzulin beállítása

        o Ha inzulinra van szükség, a vércukorprofil legalább hetente egyszer végzendő

                o A harmadik trimesztertől a magzat fokozott ellenőrzése (36. héttől 2 naponta CTG, hetente flow)

        o Az esetleges szteroid (IRDS) profilaxis adható, de a vércukorszintet emeli

        o Hosszú vajúdás alatt, műtét előtt glükóz-inzulin-kálium (GIK) infúzió adandó

        o A lepény távozásával a GDM megszűnik, az inzulint abba kell hagyni!

        o Veszélyek:

        o Anyai: ketoacidosis, retinopathia, toxaemia, húgyúti infectiók, vulvovaginitis

                o Magzati: fejlődési rendellenességek, macrosomia, koraszülés, IRDS, lepényi elégtelenség – IUGR, megszületés után: hypoglycaemia, hypocalcaemia, polycythaemia, hyperbilirubinaemia = „diabeteses foetopathia”

        o A fentiek megelőzése: a vércukorszint normál tartományban tartása!!!

 

0 Tovább

KÓROS TERHESSÉG I - A KERINGÉSI RENDSZER, LÉGZŐSZERVEK ÉS AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI A TERHESSÉG ALATT

KERINGÉSI RENDSZER

        • A terhesek között a szívbetegségek gyakorisága kb. 0,5 -1%.

            • Főbb szívbetegségek, ill. állapotok: reumás szívbetegség (billentyűhiba), veleszületett szívhibák, ischaemiás szívbetegség (angina pectoris, myocardiális infarctus utáni állapot, coronaria bypassműtét utáni állapot), szívelégtelenség (cardiomyopathiák, stb…), műbillentyű-beültetés utáni állapot, pacemaker

            • A szívbeteg terheseket a szerint osztályozzuk, hogy cardiális tüneteik mekkora terhelésre jelentkeznek (ez a kardiológiában használt nemzetközi beosztás is: „NYHA”): I. csoport: csak erős terhelésre, II. csoport: mindennapi terhelésre is, III. csoport: kisebb terhelésre is, IV.csoport: nyugalomban is.

            • TERHESGONDOZÁS: I-II. csoport (80%): kímélő életmód, (sószegény diéta), anaemia fokozott szűrése. III. csoport: ágynyugalom, szükség esetén végig kórházi observatio, anyai halálozás 15%, a terhesség megszakítása megfontolandó IV. csoport: a terhesség megszakítása javasolt az első trimeszterben a közvetlen anyai életveszély miatt. Aki tartós anticoagulatiora szorul (pl. műbillentyű mellett), Syncumart nem kaphat, heparinszármazékra kell átállni. Anyai veleszületett szívhiba esetén a magzat fokozott szűrése javasolt az esetleges öröklődés miatt.

            • SZÜLÉSVEZETÉS: hüvelyi szülésbefejező műtét célszerű lehet a kitolási szak megrövidítése céljából. Az EDA előnyös, de a SPINÁL veszélyes tenzióesést okozhat. Kerülni kell a fokozott vérvesztést. ERGAM nem adható (a vérnyomást növeli). A III-IV. csoportban elektív sectio javasolt. Billentyűhiba esetén endocarditis profilaxis (amoxicillin) javasolt szüléskor.

 

LÉGZŐRENDSZER

            • ASTHMA BRONCHIALE: a terhesek 1%-a. Jellemző, hogy terhesség alatt rosszabbodhat, de javulhat is. ERGAMOT, PROSZTAGLANDINT nem kaphat.

 

EMÉSZTŐRENDSZER – főbb kórképek

        • GASTROESOPHAGEALIS REFLUX

                o Igen gyakori terheseknél a gyomorszáj csökkent tónusa miatt. Tünete a gyomortartalom regurgitatioja miatt a gyomor- és nyelőcsőégés. Első lépésben az ágy fejrészének megemelése, egyszerre kevés táplálék fogyasztása, ha ez nem segít oralis antacidumok, savkötők adása javasolt.

        • FEKÉLYBETEGSÉGEK (ULCUS DUODENI et VENTRICULI)

                o Általában terhesség alatt javulnak. Nem minden antacidum használható (Cave: Cimetidin, Histodil, Losec)

        • EPEKŐ (CHOLELYTHIASIS)

        o A terhesség hajlamosít rá: az epeutak falának tónusa csökken, nagyobb az epepangás.

        • CHOLESTASIS GRAVIDARUM

                o Az epepangás a májon belül is kialakul. Tünete: viszketés, sárgaság, hányinger, hányás. Tünetei hasonlósága miatt a HELLP-syndroma kizárása szükséges. Nem súlyos betegség, csak a viszketés kezelése javasolt antihisztaminokkal.

        • APPENDICITIS ACUTA

                o Terhesség alatt is előfordulhat, de diagnózisa sokkal nehezebb, mint nem terheseknél. A has nehezebben tapintató át, okozhatnak az imminens panaszok is fájdalmat, a hányinger, hányás, terhességi tünet is lehet, valamint a fehérvérsejtszám normál terhességben is elérheti a 15 G/l-t. A III. trimeszterben a fájdalom helye feljebb és laterálisabban van, mint nem terheseknél. Ha műtét szükséges, el kell végezni. A koraszülés esélye 15-20%.

 

 

0 Tovább

IKERTERHESSÉG

KIALAKULÁSA

 

        • Gyakoriság: Hellin szabály: kettes iker: 1/85 terhesség, hármas: 1/85*85, négyes: 1/85*85*85. Az asszisztált reprodukciós technikák miatt manapság több.

        • Kétpetéjű ikrek: több petesejt termékenyül meg. Mindig külön amnion és chorion van, de a lepény lehet közös.

        • Egypetéjű ikrek: a zigóta a fejlődése során kettéválik. Minél később történik meg a szétválás, annál több a „közös rész” (ha túl későn = sziámi ikrek). Legkoraibb szétválásnál külön lepény, chorion, amnion, ha később válik szét, a lepény már közös marad, ha még később, a chorion közös marad, ha még később az amnionűr is közös marad. Csak egyneműek lehetnek.

 

IKERTERHESSÉG VESZÉLYEI

 

        • ANYAI: toxaemia, anaemia, lepényelégtelenség, méhszájelégtelenség, placenta praevia, fájásgyengeség, abruptio placentae („A” születése után), atonia

        • MAGZATI: vetélés, koraszülés, foeto-foetalis transzfúzió, súlydiszkordancia (20% felett kóros), speciális fejlődési rendellenességek, fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek.

        • II. trimesztertől fejlődésük elmarad az egyes terhességekhez képest.

        • Mortalitás növekedése: „A” magzat 2-szeres, „B” magzat 4-szeres emelkedés az egyes magzatokhoz képest.

 

TERHESGONDOZÁS

 

        • Méhszájkontroll (havonta)

        • UH-kontroll 2-3 hetente

        • Fokozott toxaemia szűrés

        • Megfelelő táplálkozás

        • 20-36. héten hospitalizálás

 

MAGZATOK ELHELYEZKEDÉSE („A” és „B”)

 

KVF - KVF : 50%

KVF - MVF: 25%

MVF - MVF: 12%

KVF - Haránt: 6%

MVF - Haránt: 3%

Haránt- Haránt: 1,5%

 

 

 

 

 

SZÜLÉSVEZETÉS

 

        • KÖTELEZŐ CSÁSZÁRMETSZÉST VÉGEZNI

        o Nem kettes terhesség

        o „A” magzat nem fejvégű

        o „B” magzat harántfekvésű

        o Nincs meg a hüvelyi szülés feltétele (ld. lent)

 

        • HÜVELYI SZÜLÉS FELTÉTELEI

 

Személyi és tárgyi feltétele:

 

Szülésznő, 2 szakorvos, 2 neonatológus, műtéti készenlét, vénabiztosítás infúzióval

 

Anyai és magzat feltétel:

 

        • Az anya egészséges

        • Betöltött 33. hét

        • „A” magzat nagyobb, mint 1800 gramm

        • Ha „B” a nagyobb, a különbség nem több, mint 500 gramm

        • Egyéb javallat sectiora nem áll fenn

 

HÜVELYI SZÜLÉS VEZETÉSE

 

        • Oxitocinos fájásasszisztálás

        • Folyamatos szimultán CTG

 

        • „A” magzat megszületése után:

        o Következő fájás alatt burokrepesztés (minél hamarabb)

        o „B” magzat szülőcsatornába terelése esetleg külső segítséggel

        o Ha ez nem megy, lábrafordítás és extractio

 

        • Sectio végzendő „B” magzat miatt:

        o 30 percen túl nem születik meg

        o Lábrafordítás és extractio nem sikeres

        o „A” magzat lepénye levált és vérzés jelentkezik (és az azonnali extractio nem sikerül)

 

        • Placentáris szak: felkészülés az atoniára !!!

0 Tovább

GYERMEKNŐGYÓGYÁSZAT

A gyermeknőgyógyászat a születéstől 18 éves korig a leányok nőgyógyászati betegségeinek megelőzését, felderítését és gyógykezelését, továbbá az utógondozás és egészségnevelés feladatait foglalja magában. Hazánkban az elmúlt 30 évben 94−en tették le a gyermeknőgyógyász szakvizsgát.

 

Prevenciós lehetőségek és feladatok

 

  • Az egészségnevelés legfogékonyabb csoportját képezik
  • Az egészségmegőrzés célkitűzései még maradéktalanul érvényesíthetőek
  • A praeconceptionalis gondozás szempontjai érvényre juthatnak
  • A gyermeknőgyógyászat „nővédelmi” feladatokat is teljesít
  • Mivel a leányok nagy többsége jól meghatározott közösségekben (oktatási intézményekben) elérhető és gondozásba vehető, a gyermeknőgyógyászati munkát hatékonyabbá tevő ún. „prospektív tanulmányok” a leghatékonyabban itt szervezhetők

 

  • Hatékony, gyors és utókövetkezményektől mentes gyógyítás
  • A betegek utógondozása és a recidívák megelőzése
  • Szűrővizsgálatok
  • Egészségnevelés
  • Előkészítés a felnőtté válásra, az anyaszerep vállalására
  • A meglévő egészség megőrzése
  • Nem kívánt terhességek és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése
  • Általános egészségnevelési feladatok
  • Szexuális felvilágosítás és nevelés

 

Jellemző gyermeknőgyógyászati kórképek

 

Primer amenorrhoea

 

A primer amenorrhoea általában csak az egyik jelzője a komplex zavarnak – ennek megfelelően a kezelést mindig a kiváltó ok határozza meg.

 

Diagnosztika

 

Anamnézis, fizikális vizsgálat, kromoszóma-analízis, hormonvizsgálatok (gonadotropinok, nemi hormonok, TSH, prolaktin, androgének, SHBG), ovuláció-indukciós teszt, ultrahangvizsgálat (mellékvese is), laparoscopia, hysteroscopia, vaginoscopia, CT, MRI, csontkor meghatározása.

 

Következmények

 

Meddőség, ösztrogénhiány esetén osteoporosis és genitális atrófia, gesztagén-hiány következtében endometriumcarcinoma, testicularis szövet megléte esetén annak malignus elfajulása, esetleg súlyos pszichés zavarok

 

Pubertas praecox

 

Tekintettel az akcelerációra, korai nemi érésről 8 éves életkor alatt beszélünk.

 

Diagnosztika

 

LHRH teszt (gonadotropin értékek meghatározása után 0,1 mg gonadorelinacetat inj. iv. beadása, majd 30, 60, 90 perc múlva ismételt vérvételből FSH, LH, PRL és ösztradiol szint vizsgálata). Valódi pubertas praecox – ha GnRH adására az LH kibocsátás megugrik és 4 mIU fölé kerül.

 

Következmények

 

A korai nemi érés legnagyobb hátránya a végleges testmagasság.

A valódi pubertas praecox hátterében gyakran központi idegrendszeri daganat áll.

 

Teendők interszexualitás esetén

 

Tisztázni kell a kromoszomális, a gonadális nemet, a hormonszinteket valamint a külső és belső nemi szervek anatómiáját. Lehetőség szerint hormonkezelés illetve hormonpótlás. A leggyakrabban alkalmazott sebészeti eljárás a feminizáló genitoplasztika. Alapvetően két típus: az egy ülésben (a clitoris, kisajkak, nagyajkak mellett hüvelyképző, vagy tágító műtét is történik) – és a két ülésben (a hüvelyképzés, vagy tágítás csak későbbi időpontban történik) végzett genitoplasztika.

 

A nemi szerveket érintő fejlődési rendellenességek

 

Vulva: clitoris hypertrófia, labioscrotalis redők fúziója, kisajkak hypertrófiája, cloaca,

Hymen: imperforált hymen, microperforált hymen, rigid hymen, hymen−nyúlvány

Vagina: Veleszületett hiány (részleges, teljes, septum, vak tasak)

Uterus: hypoplasia, agenesia, unicornis, didelphys, bicornis, septus, subseptus, arcuatus

 

Hüvelyképző műtétek

 

  • Tágítás ujjal, vagy dilatátorral
  • Amnionnal fedett protézis
  • Williams szerinti vulvovaginoplasztika
  • Teljes, vagy felezett bőrrel fedett hüvelyképzés
  • Peritoneummal fedett protézis
  • Vastag− vagy vékonybél felhasználásával képzett hüvely
  • Protézis behelyezése a képzett hüvelybe
  • Vecchietti−féle transzabdominális húzás

Vecchietti 1965−ben írta le a később róla elnevezett műtéti technikát. Az eljárás lényege a végleges vagina kialakítása dilatáció útján 7–9 nap alatt.

 

 

 

Hüvelyi vérzés gyermekkorban

 

Okok

Haematoma, sérülés, idegentest gyanúja, nemi közösülés, fejlődési rendellenesség, tumor

 

Diagnosztika

Vaginoszkópia, (hagyományos vagy hiszteroszkópos)

 

A szexuális úton terjedő fertőzések

 

Legfontosabb a bakteriális vaginosis

Szövődmények: ascendáló fertőzés, kismedencei gyulladás, petevezeték eredetű meddőség

 

Dysmenorrhoea

 

Öt évvel a menarché után minden negyedik nőben előfordul.

 

Terápia

Nem szteroid gyulladáscsökkentők, orális fogamzásgátló tabletták

Terápiarezisztens esetekben az esetleges organikus ok kizárására laparoscopia végzése indokolt.

 

A gyermeknőgyógyászat onkológiai vonatkozásai

 

A cervix malignus epithelialis daganatai említésre méltóak. HPV fertőzés már adolescens korban nagy százalékban kimutatható.

A hüvely (cervix) daganatai közül kiemelendő a csecsemőkortól előforduló sarcoma, mely a hüvelyből szőlőfürtszerűen kitüremkedő tumor, illetve hüvelyi véres folyás képében jelentkezhet.

 

Szexuális erőszak fiatalkorúak ellen

 

Orvosi és büntetőjogi kérdés. Gyakorisága az egyes országokban: Nagy−Britannia, Svájc: 20%, Németország: 20,1%, Spanyolország: 22%, Norvégia: 17%, Svédország: 13%.

 

Lelki következmények

depresszió, szorongás, poszttraumás stressz, öngyilkossági szándék, alvási és táplálkozási zavarok, krónikus kimerültség, alkohol− és drogfüggőség. Az összes érzelmi, pszichoszomatikus, önpusztító és antiszociális viselkedési zavar.

 

 

 

A nem kívánt terhességek megelőzése

 

Ha egy tizenéves terhes lesz, súlyos válsághelyzet alakul ki. Az elvégzett beavatkozások olyan pszichés vagy esetleg fizikai sérülést okozhatnak a leányoknak, melyek hosszútávon, akár egész életükön át elkísérhetik őket.

 

Megállapítások, ajánlások

 

  1. Az egészségnevelés legfogékonyabb alanyait képezi a gyermeknőgyógyászaton gondozott korcsoport.
  2. A gyermeknőgyógyászat egyik sarkalatos problémája a korai nemi érés felismerése és kezelése.
  3. Minimális virilisatio esetében nem szükséges sebészeti beavatkozás.
  4. A Chlamydia trachomatis fertőzés szempontjából nagyobb kockázatú csoportokban végzett szűrővizsgálatok költséghatékonysága igazolt
  5. A konzervatív kezelésre nem reagáló serdülőkori primer dysmenorrhoeás esetekben elvégzett laparoszkópiák során 60–70%−ban találhatunk különböző fokú endometriosist.
  6. A nemi erőszak megelőzését szolgáló oktatásnak jelen kell lennie a közművelődés minden szintjén.
  7. A gyermeknőgyógyászat egyik legalapvetőbb egészségnevelési feladata a nem kívánt terhességek megelőzése.
  8. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a fáradhatatlan felvilágosításra és tájékoztatásra.

 

A vizsgálat menete

 

-       Anamnézisfelvétel, ismerkedés, a bizalommal teli légkör kialakítása.

-       Anya ölében, vagy vizsgálóágyon

  • külső megtekintés
  • sz.sz. kenetvétel
  • a feltárást kerülni kell, ha nem lehet, akkor altatásban végezhetjük
  • feltárás helyett alkalmazható a vaginoscopia (flexibilis szálpotikával való betekintés) – idegentest, daganat, fejlódési rendellenesség gyanúja esetén
  • sz.sz. vérvétel, hormonális dysfunkciók kiderítése végett

-       A probléma megoldásának részletes magyarázata, a gyerek és a hozzátartozó szintjén egyaránt

0 Tovább

A FOGAMZÁSGÁTLÁS

A pozitív és negatív családtervezés fogalma

 

  • pozitív: a teherbeesés megakadályozása, azaz fogamzásgátlás
  • negatív: a terhesség kiviselésének megakadályozása, azaz a terhességmegszakítás

 

Magyarországon 100 szülésre kb. 60 terhességmegszakítás jut. (2002: 96’000 szülés, 56’000 interruptio)

 

 

A fogamzásgátlás megbízhatóságát mérő szám: a PEARL-index = az adott módszert használó

100 nő közül egy év alatt hány esik teherbe. (Fogamzásgátlás nélkül a Pearl-index 85-90)

 

 

 

 

A fogamzásgátlás módszerei és Pearl-indexük:

 

Szabályozás nélkül: 85-90

 

Orvosi közreműködés nélkül használható eljárások

Condom

2 – 10

Pesszárium

3 – 19

Hüvelyi tampon, spermicid anyag

4 – 18

Szoptatás

11 – 12

Coitus interruptus

8 – 38

Természetes fogamzásgátlás (naptármódszer)

14 – 35

Orvosi közreműködéssel alkalmazható eljárások

Implantátum

0,0 – 1,1

Sterilizáció

0,04 – 0,15

Hormonális fogamzásgátlás

 

         Postcoitalis tabletta („sürgősségi”) fogamzásgátlás

0,5 – 2,5

         Depo hormonkészítmények

0,2 – 0,8

         Orális fogamzásgátlók (az összes típus együtt)

0,05 – 2,0

Intrauterin eszköz (spirál )

0,5 – 5,0

 

 

 

„Természetes fogamzásgátlás” – valamilyen módszerrel az ovulatio idejére következtetünk, és

ekkor kerüljük az együttlétet.

 

  • Naptármódszer (Ogino-Knaus):az ovulatio előtti és utáni 2-3 napon az együttlét kerülése.
    • Ovulatio idejének meghatározása: a luteális szakasz általában mindenkinél 14 nap, ez alapján a következő menses előtt két héttel valószínűsíthető az ovulatio. Hőmérőmódszer (Hildebrand-módszer): a luteális szakot a progeszteron hatására hőmérsékletemelkedés jelzi. A luteális szakban már nem jöhet létre terhesség. Gyakorlatban reggel felkelés előtt szájban (hüvelyben/rectumban) mért hőmérsékletek napról-napra ingadozást mutatnak. Az ovulatio után kb. 0,3-0,5 fokkal magasabb és kevesebb napi ingadozást mutató (simább) görbét kapunk. Ezen emelkedést követő 3. naptól az együttlét „biztonságos”. Cervikális nyák vizsgálata (Billings-módszer): az ovulatio környékén a cervixnyák áttetsző, híg, könnyen nyújtható, máskor tapadós, nem áttetsző. Kézi mikroszkóppal vizsgálva a beszárított kenetben az ovulatio előtt „páfránylevél-szerű” rajzolat látható.

 

Coitus interruptus

Az ejakuláció nem a hüvelyben történik meg, illetve elmarad. Hátránya a nagy hibaszázalék a kivitelezés során, illetve a magömlés előtt is juthatnak a hüvelybe spermiumok, s ez terhességet eredményezhet. Hatásfoka hüvelyöblítéssel javítható.

 

A fenti módszereket kombinálva a hatásfok növelhető

 

Mechanikai módszerek: a spermiumok és a petesejt találkozását fizikai módszerrel gátoljuk

  • Condom (óvszer) Az egyetlen antikoncipiens módszer, mely a nemi betegségekkel szemben is nyújt némi védelmet. Hatásfoka a gyakori „balesetek” miatt (lecsúszik, kiszakad, későn veszik fel) a vártnál alacsonyabb.
  • Pesszárium (méhszájra helyezhető diaphragma): rugalmas rugószerű peremből, és vékony gumihártyából álló félgömb alakú eszköz. Átmérője: 5-8 cm, a hátsó hüvelyboltozat és a symphysis között feszül ki. Hatásossága spermicid (spermiumölő) krémmel fokozható.
  • Tubasterilizáció: LSK vagy hasműtét során a petevezetékek átjárhatóságát megszüntetik (Yoon-gyűrűvel, elektrokauterizációval, aláöltve – elkötve). 35 év felett bárki sterilizáltathatja magát, 35 év alatt 3 élő gyermek kell hozzá. Közel 100%-osan visszafordíthatatlan, közel 100% hatásfokú műtéti eljárás. Jelenleg pénzbe kerül, melyet a kórházak részére be kell fizetni. Visszafordíthatatlan. 

 

Kémiai módszerek: Spermicid anyagot juttatnak a hüvelybe.

  • Létezik krém, zselé, tabletta, kúp, tampon, szivacs (pl.: Pharmatex)

Hibalehetőség: a hatóanyag csak a normál, azaz savas hüvelyi pH-n fejti ki hatását. Sok nőnél a pH kissé lúgos irányba tolódhat. Ilyenkor a szer nem kellően hatásos!

 

Méhen belüli eszköz: A tartósan a méhbe helyezett eszköz a megtermékenyítést, illetve a megtermékenyített petesejt beágyazódását akadályozza meg. A rézbevonatú és különböző hormontartalmú spirálok tovább fokozzák az eszköz hatékonyságát. Mellettük a vérzés mennyisége nő, a gyulladásokra való hajlam fokozódik. A vérzéses napok számát 2-4 nappal, a vérzés mennyiségét kb. 40%-kal növelik. Előnyük, hogy észrevétlenül működnek, nem befolyásolják a párkapcsolatot, nem igényelnek különösebb odafigyelést. Hátrányuk ugyanakkor, hogy az esetlegesen kialakuló gyulladásos szövődmények miatt a petevezeték elzáródhat. Ezért méhen belüli eszközt csak annak helyezünk fel, aki már szült egy vagy több gyermeket, és aki már valószínűleg nem kíván több terhességet.

 

 

Hormonális fogamzásgátlás

 

 

Típusai:

 

 

  • Kombinált hormonális fogamzásgátlók. Ösztrogén (vagy Oe-hatású vegyület) és gesztagén komponens. Fő hatásuk az ovulatiogátlás.
    • Egyfázisú: minden tabletta azonos arányban tartalmazza a két hormont (pl. Yadine, Lindynette, Marvelon, Cilest, stb.)
    • Háromfázisú: egy levél háromféle tablettát tartalmaz, melyek összetételükkel a ciklus során fellépő hormonszint-változásokat utánozzák (pl. Tri-Regol, Milligest) Kétfázisú: ugyanez, csak kétféle tablettával
  • Csak gesztagén tartalmú tabletta (mini-pill) pl. Cerazette: Alacsonyabb hatékonyságú, mint a kombinált, főként szoptatás alatt javasolt, vagy ha az ösztrogén szedése ellenjavallt. Szünet nélkül naponta kell bevenni. Főleg az endometriumra és a cervixnyákra hat, mellette lehet ovulatio. Két hét folyamatos szedés után ad védettséget, és ha egy tabletta kimarad, a védtelen 2 hét újra kezdődik.
  • Depo készítmény: pl.: Depo-provera.

Injectioval vagy bőr alatti implantátummal bejuttatott nagy dózisú, lassú felszívódású gesztagén. Az injectio 3 hónapig, az implantátum évekig hatásos lehet. Hátránya, hogy gyakran vérzészavart okoz, melyet igen nehéz megszüntetni.

  • Esemény utáni tabletta: Nagyobb dózisú ösztrogén/gesztagén kombináció (Fertilan), vagy csak gesztagén (Rigesoft, Escapelle) tartalmú tabletta, melyet szeretkezés után 72 órán belül kell bevenni, majd esetleg a dózis 12 óra múlva megismétlendő. A beágyazódást gátolja.

 

 

A kombinált fogamzásgátlók

 

Hatásmechanizmus: Ovulációgátlás, a tuba motilitásának csökkentése, a méhnyálkahártya alkalmatlanná tétele a beágyazódásra, a cervixnyák spermiumok számára nehezen átjárhatóvá válik.

Alkalmazásuk: a vérzés 1-5. napján kezdve 21 (22) nap szedés, 7 (6) nap szünet. A vérzés 1. napján kezdve a védettség azonnali, de előfordulhat mellette az első hónapban folyamatos pecsételő vérzés.

 

Előnyei:

Csökkenti a vérzéses napok számát 1-2 nappal és a vérzés mennyiségét, az infarktus kialakulásának lehetőségét, a méhen kívüli terhesség veszélyét. Enyhíti a férfihormon-túlműködésre visszavezethető bőrelváltozásokat: zsíros, pattanásos bőr, szőrösödés, férfias hajhullás lehetőségét.

Csökkenti az endometriózis, méhenkívüli terhesség, petefészek daganatai és jóindulatú cystái, emlő jóindulatú cystái, myoma uteri kialakulásának esélyét. Szedése mellett ritkább a felszálló kismedencei gyulladás.

 

Legfontosabb ellenjavallatai:

 

  • Trombózis, vagy erre való hajlam fokozódása
  • Emlő- vagy endometrium-carcinoma, ill. ezekre való fokozott hajlam
  • Májbetegségek

 

Nemkívánatos hatásai:

 

Kockázatnövekedés: Három-négyszeres trombózisveszély (1-2/10’000 helyett 3-8/10’000). Növelheti a gombás megbetegedések előfordulását. Áttöréses vérzéseket, amenorrhoeát, szív-, érrendszeri (pl.: magas vérnyomás), valamint egyéb panaszokat (emlőfeszülés, fejfájás) okozhat. A májfunkciós értékeket megváltoztathatja, egyes májelváltozásokat és májban lévő érelváltozásokat okozhat.

 

Mellékhatások:

 

  • Vérzészavarok (főleg az ultrakönnyű tablettáknál, általában átmeneti)
  • Hányinger, emlőfájdalom, hangulatzavar, libidócsökkenés, fejfájás
  • Candidiasis
  • Súlygyarapodás (ami a tabletta számlájára írható, az nem több, mint 1,5-2 kg)

 

Első alkalommal OAC-t csak nőgyógyász írhat fel!

 

Fogamzásgátlás serdülőkorban

Condom

Hormonális fogamzásgátlás

„Sürgősségi” tabletta

 

 

Méhen belüli hormonális rendszer – a Mirena

Levonorgestrel tartalmú depo-készítmény. Gátolja a méhnyálkahártya-felépülést és így megakadályozza a beágyazódást. Csökkenti a vérzés idejét és mennyiségét (betéttakarékos). Megakadályozza a méhnyálkahártya túlburjánzásából fakadó gondokat (metrorrhagia, esetleg rosszindulatú folyamat kialakulása).

 

0 Tovább

Élettani változások a várandós szervezetében

A CARDIOVASCULARIS RENDSZER (SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER) VÁLTOZÁSAI

 

A terhesség fokozott terhelést ró a keringési szervekre. Ennek megfelelően változik a működésük és szerkezetük.

  • Szív: izomzata vastagodik, üregeinek nagysága növekszik. Súlya kb. 8-10%-kal nő (kb. 30g), ami arányos az egész testre vonatkozó átlagos súlygyarapodással.
  • Szív helyzete: a rekesz felfelé tolódása miatt kimozdul eredeti helyzetéből (fel, balra és kissé előre), a kiáramlási pálya változása miatt ez hozzájárul a terheseknél organikus szívbetegség nélkül 20-80%-ban észlelt systolés zörej kialakulásához. Terhesség alatt a szervezet úgyszólván valamennyi ere (artériák, vénák, kapillárisok) bizonyos mértékben kitágul.
  • Artériák: A legnagyobb a tágulat azon szerveket ellátó artériákban, melyek a terhesség okozta változásokban legnagyobb mértékben vesznek részt. Pl.: a.uterina, a. ovarica 2-3x tágulat.
  • Kapillárisok: megszaporodnak, kitágulnak, faluk áteresztőbbé válik, szakadékonyabbak. (Terhesség alatt gyakrabban látunk bőr alatti bevérzést.)
  • Vénák: kitágulnak (főleg a nemi szervek, vulva, has, emlők bőre, alsó végtag). Oka izomzatuk ellazulása, falukban a rugalmas rostok száma csökken, az alsó végtag és a medence vénáinak kiürülését méh mechanikailag akadályozza. Következménye pl. az alsó végtagok, vulva varicositása.

 

A keringési paraméterek is jelentősen megváltoznak.

  • Perctérfogat: (a szív által 1 perc alatt átpumpált vérmennyiség, gyakorlatilag a szív munkája) növekszik. Az emelkedés a 6. héttől kb. a 28. hétig tart (30-40% növekedés), ezután fokozatosan csökken, majd a szülés alatt ismét emelkedik (akár a nem terhes érték kétszeresére). V. cava syndroma esetén hirtelen csökken. A perctérfogat növekedése a pulzustérfogat (egy összehúzódás alatt átpumpált vér mennyisége) és a pulzusszám növekedéséből adódik.
  • Pulzusszám: az első trimesztert követően 15-20/min növekedést mutathat. Felső határa nyugalomban 100/min.
  • Vérnyomás: a terhesség első felében 5-10 Hgmm-rel csökken. Később normalizálódik, ill. kissé emelkedik. Kóros: 135/85 Hgmm felett, vagy ha a systolés érték 30 Hgmm-rel, a diastolés 15 Hgmm-rel növekszik.

 

A LÉGZŐRENDSZER VÁLTOZÁSAI

 

A terhes méh növekedése miatt a rekeszállás magasabbá válik. A keringési rendszer nagyobb teljesítményét a légzési rendszer is követi. A légzés főleg mélyül, és csak kissé szaporább.

  • Légzési volumen: (egy légvételkor ki és beáramló levegőmennyiség nyugodt légzés során) fokozatosan, a terhesség végére összesen 35-50%-kal növekszik A növekedés a be- és kilégzési tartalék rovására történik. A tüdőben maradó, nem cserélődő (reziduális) levegő mennyisége is csökken.
  • Légzésszám: a terhesség vége felé csak enyhén emelkedik.
  • Percvolumen: (az egy perc alatt kicserélődő levegőmennyiség nyugodt légzés során) kb. 40%-kal nő. Mivel a tüdőben maradó levegőmennyiség is csökken, az alveoláris légzés növekedése így összesen 65%, ennyivel több levegő vesz részt a tényleges gázcserében a nem terhes állapothoz képest.
  • Fiziológiás hiperventilláció: mivel a tüdő léghólyagocskáiban 65%-kal több levegő fordul meg a nem terhes állapothoz képest, az itteni CO2 koncentráció csökken, a leadható CO2 mennyisége nő. Ez elősegíti a lepényi gázcserét is (kompenzált respiratorikus alkalózis).
  • A légzés mechanizmusa: a magas rekeszállás miatt a rekesz helyett főleg a bordaközi izmok működnek, ún. „pihegő” légzés jön létre. A méh fokozott növekedésével járó eseteiben, (pl. ikerterhesség, polyhydramnion) bizonyos fokú nyugalmi dyspnoe is kialakulhat.

 

AZ EMÉSZTŐRENDSZER VÁLTOZÁSAI

 

A gastrointestinalis rendszer motilitása csökken (ez főleg progeszteronhatás).

  • Szájüreg-orrüreg: fokozott nyálelválasztás, alacsonyabb pH, Caries, ínyvérzés, rhinitis gravidarum.
  • Gyomor: az uterus balra és felfelé nyomja, a cardia tónusa csökken, a sósavtermelés mértéke változó, következmények: gyomorsav regurgitáció a nyelőcsőbe („gyomorégés”), könnyebben jön létre hányás. A gyomor motilitása csökken, a táplálék lassabban űrül ki: a terhest mindig telt gyomrúnak kell tekinteni! Intubációs narkózisnál nagy a gyomortartalom aspirációjának veszélye: Mendelson-syndroma (halálozása: 30-50%).
  • Bélrendszer: motilitása csökken, a táplálék tranzitideje nő, belőle több folyadék szívódik fel, száraz, kemény széklet jön létre. Következmény: obstipáció, aranyeres csomók.
  • Epehólyag: tónusa csökken, epekőképződés gyakorisága nagyobb.
  • Máj: intrahepaticus cholestasis lehetősége nagyobb.

 

A VESEMŰKÖDÉS ÉS VIZELETELVEZETŐ RENDSZER VÁLTOZÁSAI

 

A keringési és légzőrendszerhez hasonlóan a vesék is nagyobb munkát végeznek terhességben. A húgyvezetékek hasonlóan viselkednek, mint a vénák és a belek: kitágulnak ill. perisztaltikájuk csökken.

Veseműködés:

  • A vese vérátáramlása („renal blood flow”) : fokozódik (40%).
  • A glomerulus filtrációs ráta (GFR, „szűrlet”): fokozódik (50%).
  • • Clearance: értéke növekszik
  • • Tubularis resorptio: nagysága növekszik
  • • Vizelethigító képesség (folyadék eltávolítása): változatlan.
  • • Koncentráló képesség (folyadék visszatartás): kissé csökken.
  • A kiválasztott vizelet mennyisége: változatlan

Klinikum: 1. Mivel a GFR jelentősen növekszik, a vérplazmában keringő anyagcsere bomlástermékek koncentrációja jelentősen csökkenhet: pl. kreatinin, karbamidnitrogén. 2. Bár a visszaszívódás is fokozódik a tubulusokban, néhány esetben ez nem tud lépést tartani a szűrlet mennyiségének fokozódásával (GFR), így kevés glükóz és aminosavak megjelenhetnek a vizeletben, ez nem kóros, ha a diabétesz egyébként kizárható. Tehát cukor a vizeletben terheseknél önmagában nem kóros! 3. Ugyanezért a proteinuria 300 mg/nap értékig még elfogadható.

  • Vesemedence (pyelon): kitágul

Uréterek:

  • Tónusuk: csökken
  • Perisztaltika: csökken
  • • A jobb oldali uréter tágulata kifejezettebb a jobbra dőlő uterus komprimáló hatása

miatt.

Klinikum: a fentiek miatt gyakoribb a vizeletpangás lehetősége a vesemedencékben, ezért az

akut pyelonephritis gyakorisága terhességben nagyobb, és főleg a jobb vese az érintett.

 

Húgyhólyag:

  • I. trimeszterben: a megnagyobbodott uterus,
  • terminusközelben: az elölfekvő rész (koponya) komprimálja, gyakori vizelési ingert okozva.

 

A VÉR ÖSSZETÉTELE, HAEMATOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK

 

Fiziológiás hypervolaemia alakul ki. A plazmatérfogat 20-30%-kal, az alakos elemek száma 10-15%-kal emelkedik. Emiatt fiziológiás haemodilúció jön létre. A keringő vérmennyiség kb. 1 literrel megnövekszik.

  • Hemoglobin: 110-120 g/l –ig csökkenhet (normálisan kb 140 g/l).
  • Hematokrit: kb. 0.05-tel csökken (0.40-0.42-ről 0.35-0.37-re).
  • Se összfehérje: csökken, de összetételük is változik:

o Leginkább az albumin csökken, a globulinok kevésbé, ezért a süllyedés (We) terhességben magasabb.

o Alvadási faktorok szintje növekszik, de növekszik a fibrinolitikus aktivitás is. A véralvadás így változatlan.

o Kreatinin, karbamid nitrogén csökken

o Lipid, koleszterinszint emelkedik.

o Se bilirubin, vércukor, Na, K, Cl ionok, thrombocitaszám: nem változik.

o Fehérvérsejtszám 15000 / ul értékig nőhet.

 

SAV-BÁZIS, VÍZ- és ELEKTROLITHÁZTARTÁS

 

A szervezet víztartalma növekszik (kb. + 3 liter, de akár 20 liter is lehet), mely egyrészt az érpályában (plazmatérfogat növekedés) másrészt a szövetek között halmozódik fel (oedema).

  • • Oka: plazmafehérjék mennyisége csökken, vénás nyomás emelkedik, a periférián az értágulat miatt a keringés lassul, fokozott kapilláris permeabilitás, az interstitialis tér folyadéktartalma nő.

A fokozott légzés miatt több CO2 távozik (ez önmagában lúgos pH-t okozna), ezt a vese fokozott bikarbonát ürítésével ellensúlyozza = metabolikusan kompenzált respiratorikus alkalózis áll fenn. A pH nem változik.

 

ANYAGCSERE

 

  • Anyagcsere: fokozott működés
  • Szénhidrát anyagcsere: a terhességi hormonok diabetogén hatása miatt a cukortolerancia terhességben csökken.
  • Zsíranyagcsere: a Se koleszterin és lipidszintek jelentősen nőnek (50 ill. 200%)
  • Plazmafehérjék: csak a terhességre jellemző plazmafehérjék is megjelennek, hormonkötő fehérjék szintje megemelkedik.
  • Ásványi anyagok: A szervezetben hiány léphet fel az alábbiakból: kalcium, magnézium, vas, réz.

 

ENDOKRIN SZERVEK VÁLTOZÁSAI

 

  • Fokozott működés jellemző, a hormontermelés fokozódik, de a hormonok kötött formában keringenek, plazmakoncentrációjuk nem változik. (hypophysis trophormonjai, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese hormonjai)

 

IDEGRENDSZERI ÉS PSZICHÉS VÁLTOZÁSOK

 

Jelentős egyéni eltérések tapasztalhatók, de általánosságban jellemző a hangulati ingadozás, érzékenység, ingerlékenység. Ezenkívül jellemző:

  • Első trimeszterben: öröm és bizonytalanság, vegetatív idegrendszer megváltozott működése: fáradékonyság, aluszékonyság, gyakori hányinger.
  • Második trimeszterben: stabilabb pszichés állapot, jó közérzet, tervezgetés, a magzattal való kapcsolat kialakulásának jelei.
  • Harmadik trimeszterben: „elnehezült” közérzet, a partnerre való fokozott támaszkodás igénye, szüléstől való félelem, a magzat féltése, levertség, aggódás, feszültség, esetleg depresszióra utaló jelek.

 

CSONTRENDSZER

 

  • • A csontok kalciumtartalma csökken
  • Izületek (különösen a medence izületei) fellazulnak.
  • Testtartás megváltozik, (kissé hátradől, vállait hátrahúzza), ágyéki lordosis fokozódik.
  • • A terhesség második felében átmenetileg acromegaloid tünetek is felléphetnek, főleg az arcon. (ld. endokrin mirigyek fokozott működése: növekedési hormon)

 

KÜLTAKARÓ

 

  • • A pigmentáció fokozódik (emlőbimbó, bimbóudvar, vulva, rectum) (átmeneti).
  • • Az arcon megjelenő jellegzetes mintázat: Chloasma gravidarum (átmeneti).
  • • A bőr mirigyeinek működése fokozódik (izzadás).
  • • A haj és szőrzet megerősödik. A köröm gyorsabban nő.
  • • Tenyéren a terhesek 2/3-ában palmaris erythema jelenik meg (átmeneti).
  • Terhességi csíkok (striae gravidarum) jelenhetnek meg a feszülésnek kitett bőrfelszíneken. Oka részben mechanikai, részben hormonhatás. Színe lilásvörös, terhesség után elhalványodik, de nem tűnik el teljesen.

 

NEMI SZERVEK

 

  • Uterus: súlya 50g-ról 1000g-ra nő. Az izomrostok hipertrofia és hiperplázia révén szaporodnak meg. Felpuhul, kontraktilitása növekszik.
  • Hüvely: szövetei megduzzadnak, fellazulnak, mérete növekszik, a tágult vénák lividen áttűnhetnek, hüvelyváladék bővebbé válik.
  • Petefészek: a sárgatest (corpus luteum) 3 hónapig van jelen.
  • Emlő: a mirigyállomány proliferál. Növekszik, hiperpigmentálódik a bimbó és udvara. A bimbóudvaron apró göbös kiemelkedések láthatók: Montgomery mirigyek, melyek csökevényes tejmirigyek. Colostrum (előtej) préselhető ki esetleg még a szülés előtt is.
0 Tovább

ÉLETTANI VÁLTOZÁSOK A GYERMEKÁGYAS SZERVEZETÉBEN

Szülés utáni hat hét           • Korai: az első hét, Késői: a hatodik hét végéig

HORMONÁLIS VÁLTOZÁSOK

• ÖSZTROGÉNEK, PROGESZTERON

o Terhesség alatti folyamatosan magas szint hirtelen lezuhan.

o Ha nem szoptat, az ösztrogénszint 3 hét múlva éri el a folliculáris szakban megszokott értéket, ha szoptat, később.

• PROLAKTIN

o Terhesség alatt folyamatosan növekszik, a tejtermelést serkenti.

o Hatását gátolja a magas ösztrogén-progeszteron szint.

o Szoptatás alatt magas szinten stabilizálódik.

• OXITOCIN

o Mennyisége a szoptatással fokozódik.

• GONADOTROP HORMONOK (FSH,LH)

o Fokozatosan növekszik, a folliculáris szakban megszokott értéket 3-4 hetesen éri el.

o Nem szoptató nőnél az első (anovulaciós ciklust követő) menses: 6-8 hetesen

o Nem szoptató nőnél az első ovulatio: 12. héten.

o Szoptató nőnél: magas prolactinszint mellett a petefészek érzéketlen az FSH/LH stimuláló hatására: LACTATIOS AMENORRHOEA [laktációs amenorrea] áll fenn.

o FOGAMZÁSGÁTLÁS SZÜKSÉGES: 6. hét után akár szoptat, akár nem. (szoptatás alatt: csak gesztagén tartalmú „minipill” adható: Continuin, Cerazette), vagy IUD)

INVOLUCIÓS FOLYAMATOK (a terhességi változások visszafejlődése)

• KISMEDENCEI NEMI SZERVEK

o UTERUS

Fundus: k/sy, majd k/m, végül naponta k/1,k/2, stb..

Mérete: 1000 grammról 50-60 grammra csökken a 6. hétre: vérellátás, hormonszint csökkenése,  gyermekágyi kontrakciók

o CERVIX

Harmadik napra a portio kialakul, 8-10. napon zárt.

Alakja: multiparás

o HÜVELYFAL

3. hét végére visszanyeri tónusát

o MEDENCEFENÉK

 Fokozatosan nyeri vissza tónusát (akár fél év)

Késői szövődmények: descensus, prolapsus uteri, cysto-rectokele

o EGYÉB

Striák, rectus diastasis

• EXTRAGENITÁLIS SZERVEK

o UROGENITÁLIS RENDSZER

Fokozott diuresis !

Néha vizeletretenció előfordul (oedema, hólyag hypotonia)

Ureterek még 3 hónapig dilatáltak lehetnek

o VÉRALVADÁSI ÉS VÉRKÉPZŐ RENDSZER

Fokozott thrombosisveszély

Fokozott vvt. képzés (ld. vérvesztés)

Emelkedett We és Leukocytosis (14-16 G/l)

o HAEMODYNAMIKAI VÁLTOZÁSOK

Perctérfogat, pulzustérfogat, pulzus, vérnyomás normalizálódik.

Plazmatérfogat kb 1000 ml-rel csökken (vérvesztés, diuresis), majd a szövetek közötti folyadék érpályába nyomulásával ismét megnő. Normális szint: 6-8 hetesen.

o GASTROINTESTINÁLIS RENDSZER

Obstipatio (3-4 napig: dehydratio, koplalás, gátseb, terhességi bélrenyheség)

o EGYÉB

Testsúly (3 hónap alatt normalizálódik)

Hőmérséklet: az első 24 óra: szülési hyperthermia

Bőr: striák: halványodnak.

SEBGYÓGYULÁS

o Lepény tapadási helye

o Lobgát

o 7-10 nap újrahámosodás, teljes gyógyulása: 4-6 hét.

EVOLUCIÓS VÁLTOZÁSOK

• MAMMOGENESIS

o Ösztrogén: proliferáció

o Progeszteron: funkcionális érés

o A prolactin a magas ösztrogén-progeszteron szint mellett nem fejti ki tejtermelést beindító hatását.

o Fokozott pigmentáció

• GALACTOGENESIS

o Szülés után ösztrogén-progeszteron lecsökken

o Prolactin tejtermelést serkentő hatása felszabadul a gátlás alól.

o Tejbelövellés (3-4. nap)

o Prolactin: a tejtermelésért felelős (az emlő ismételt kiürítése fokozza a termelését, + pszichés faktorok)

• GALACTOKINESIS

o A tej kiürülését a kivezetőcsövek öszehúzódása révén az Oxytocin biztosítja.

0 Tovább

VÉRALVADÁSI ZAVAROK TERHESSÉGBEN (a DIC), HELLP-syndroma

DIC = disseminalt intravascularis coagulopathia

 

(testszerte jelentkező, érpályán belüli véralvadási zavar)

 

 

A terhesség hajlamosít a DIC-re, mert: a decidua, a magzatvíz, a placenta rendkívül nagy mennyiségben tartalmazza a véralvadást beindító (szöveti thrombokináz), és leállító (fibrinolyticus) faktorokat, melyek szerepe a lepény leválása utáni vérzés megállítása.

 

 

PATOMECHANIZMUS

 

  1. Különböző hatásokra a magzatvízben, deciduában, placentában raktározott szöveti thrombokináz (véralvadást indító anyag) bekerül a keringésbe.

Ezek a hatások pl: abruptio placentae [abrupció placenté = lepényleválás], magzatvíz-embólia, toxaemia, HELLP-sy., nagyfokú akut vérvesztés, inkompatibilis transzfúzió, méhet ért trauma (ruptura [repedés], eversio [kifordulás], exprimálás [nyomás], lábrafordítás, lepényleválasztás, Credé-féle expresszió), missed AB, iu. exit. [intrauterin exit = méhen belüli elhalás], szeptikus vetélés.

  1. A bekerült alvadási faktorok hatására a kiserekben testszerte microthrombusok keletkeznek. A „multiplex mikroembolizáció” miatt szervi tünetek lépnek fel: veseelégtelenség, légzési és májelégtelenség, bőrnecrosisok.
  2. Az alvadási faktorok, fibrinogén, thrombocyták felhasználódnak, a folyamat az ellenkezőjére vált, most már a vér nem tud megalvadni: petechiás bőr- és nyálkahártyavérzések jelentkeznek, a vérzés fokozódik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lepényből nemcsak véralvadást fokozó, hanem a kialakult fibrinszálakat lebontó „fibrinolyticus” faktorok is felszabadulnak. A fibrin lebontásából származó ún. fibrin-degradációs peptidek (FDP) a még rendelkezésre álló véralvadási faktorokat közvetlenül lebontják.

 

TÜNETEK

 

  • Első fázis: hypercoagulatio à multiplex mikroembolizáció
  • Második fázis: hypocoagulatio à consumptios (felhasználódásos) coagulopathia, fokozódó vérzés
  • Harmadik fázis: a microembolisatio következménye a „sokszervi elégtelenség” megjelenése

 

DIAGNÓZIS

 

A tünetek mellett az alvadási paraméterek vizsgálata: thrombocytaszám, fibrinogén, prothrombin, PTI, D-dimer

 

KEZELÉS

 

  1. A kiváltó ok megszüntetése
  2. Alvadási faktorok pótlása: friss fagyasztott plazma (FFP), vörösvérsejt transzfúzió (vvt massza), thrombocyta suspensio
  3. Shocktalanítás, sav-bázis egyensúly helyreállítása

 

MEGELŐZÉS

 

HEPARIN adásával: az első fázist gátoljuk olyan esetekben, amikor a thromboplasztikus anyagok hosszú időn keresztül juthattak a keringésbe: pl. MISSED AB, IU. EXIT befejezése előtt.

 

 

HELLP syndroma

 

Haemolysis, Elevated Liver enzymes, Low Platelet count (haemolysis, emelkedett májenzimek, alacsony thrombocytaszám: a betegség lényegét a neve is mutatja)

 

A súlyos toxaemia különleges formája, jellegzetessége a viszonylag enyhe, atípusos tünetekkel jelentkező, gyorsan progrediáló [romló], kezelés nélkül halálos lefolyás.

Gyakorisága: 0,4%, a súlyos toxaemiák 5-20%-ban alakul ki

 

TÜNETEI: epigasztriális [gyomortáji], jobb bordaív alatti fájdalom (90%), hányinger, hányás (50%), influenzához hasonló rossz közérzet, majd sárgaság, görcsök, gaszrointesztinális vérzés, ínyvérzés, haematuria [hematúria = vérvizelés], mellkasi-vesetáji fájdalom.

 

LABORLELETEK (a diagnózist ez adja):

  • emelkedett LDH (haemolysist igazolja)
  • emelkedett GOT, GPT (májenzimek)
  • thrombocythopenia (15000 alatt, de 50000 alatt igen súlyos az állapot)

 

Ez a három eltérés elég a diagnózis kimondásához, de annak szükséges feltétele is.

 

Továbbá: a súlyos toxaemia tünetei jelen lehetnek, de a hypertonia hiányozhat is.

 

Leggyakoribb szövődmény a DIC: ezért a haemostasis (véralvadás) ellenőrzése javasolt.

 

KEZELÉS: a terhesség befejezése (sectio caesarea [szekció cezarea, SC = császármetszés], narcosisban), az anya állapotának stabilizálása után (thrombocyta suspenzió, FFP, vvt transzfúzió).

 

Legfontosabb a friss fagyasztott plazma adása (FFP) a DIC megelőzése céljából.

A műtét után intenzív osztályos elhelyezés gyakran szükséges. Gyakran van szükség plazmaferezisre (a vérplazma átszűrése – gyakorlatilag cseréje speciális eljárással) a kialakult veseelégtelenség miatt. Ha az állapot nem javul, akár a hysterectomia [hiszterektómia = méheltávolítás] is szóba jön.

0 Tovább

AZ ENDOMETRIÓZIS

Endometrium szövet található a méh üregén kívül bárhol a szervezetben

 

 

Elvben könnyen diagnosztizálható, de változatos elhelyezkedés és a tünetek széles skálája miatt nehéz a felismerése

A panaszok erőssége nem áll mindig arányban a betegség előrehaladtával

Az endometriózisban szenvedők 35-50 %-a tünetmentes

Átlagosan az 5. orvos-beteg találkozáskor merül fel az endometriózis gyanúja;

Átlagosan 4 év telik el az első tünetek megjelenésétől az emiatt végzett nőgyógyászati vizsgálatig és 9 év a pontos szövettani diagnózis felállításáig!

 

A kóros elhelyezkedésű méhnyálkahártya követi a normális ciklusos változásokat és a menses alkalmával felgyülemlő véres váladék súlyos panaszokat okoz

A nők közelítőleg 10%-ában megtalálható kisebb-nagyobb mértékben

Leggyakoribb japán, gyakori fehér, legritkább feketebőrű nőkben (genetika)

Gyakoribb erős dohányosokban

Nem szült, 40. év körüli nőkben a leggyakoribb

 

KIALAKULÁSA ismeretlen, csak különböző elméletek vannak

 

Retrográd menstruációs és implantációs elmélet (Sampson, 1927)

 

A petevezetőn átjutó endometrium sejtek a mesotheliumon megtapadnak és ott proliferációra képesek

Bizonyíték:   menstruációs váladék vagy endometrium-szövet állatok hasüregébe történő befecskendezésével endometriózist sikerült létrehozni

Ellenérv: a perimenstruációs időszakban végzett laparoszkópiák (LSK-k) során számtalanszor tapasztaljuk a retrográd menstruáció jeleit, endometriózis kifejlődése nélkül. (Lehetséges, hogy a retrográd menstruáció a szükséges, de nem elégséges feltétele a kismedencei endometriózis kialakulásának; egyéb, pl. immunológiai mechanizmusok is szükségesek)

A betegség a hasüreggel nem közlekedő szervekben, pl. a tüdőben, agyban, stb. is kialakulhat

 

A cölomahám mesenchymális sejtjeinek átalakulásával: az indukált metaplasia elmélete  (Meyer 1919)

 

Gyulladásos irritáció  →    peritoneum cölomahámjának totipotens sejtjei → metaplasia („vissza-differenciálódás”) → primitív őssejtek → ektópiás endometrium sejtek

 

Bizonyíték: lezárt méhkürt esetén is, primaer amenorrhoeaban is, működésképtelen endometrium esetén is, prostatectomia és orchidectomia után, különösen tüszőhormon-készítményekkel tartósan kezelt férfiak hólyagjában is 

Ellenérv: az endometriózist kísérő gyulladásos jelenségek nem okai, hanem következményei a betegségnek

 

 

Vér-és nyirokereken történő endometrium-sejt transzport

 

Kimutatták endometrium szövet „embolizációját”, ami a hasüregen kívüli (tüdő, izületek, bőr, vese, agy) ritka előfordulást magyarázhatja

 

Genetikai faktorok szerepe

                  

Polygénes multifaktoriális öröklődést feltételeznek

Endometriózisban szenvedők első fokú rokonaiban a betegség nagyobb arányban, kb. 6-7%-ban fordul elő

Gyakoriság: japán > fehérbőrű  > feketebőrű nők

 

Hormonális eredet

 

Bizonyíték:   ivarérett korban, premenarche-ban extrém ritka, poszt-menstruumban ritka (A legfiatalabb leány 10.5, a legidősebb beteg 78 éves volt)

Prediszponáló faktor a korai menarché és a késői menopausa

Rövidebb ciklusú és hosszabb ideig menstruáló nőkben gyakoribb

Kísérletes endometriózis ösztrogén és/vagy gesztagén kezeléssel fenntartható

                  Gyógyszeres vagy sebészi kasztráció hatékony terápia

GnRH és Danazol therapia hatékony

Hormonális fogamzásgátlók használata csökkenti a kialakulás rizikóját

                  (ez a védő hatás a fogamzásgátló abbahagyását követő kb. egy évig fennáll)

 

Immunológiai faktorok

 

A retrográd menstruációval hasüregbe kerülő endometrium sejtek sokszor megtapadnak, de normális immunválasz esetén ezek lelökődnek, ill. elpusztulnak. Valamilyen okból csökkent immunválasz esetén viszont az implantálódott endometriumsejtekből endometriózis fejlődhet ki.

 

 

FORMÁI

 

  • Endometriózis interna: ADENOMYOSIS uteri

Az endometriózis a méh izomrostjai közé, vagy a tuba állományába terjed. Megnagyobbodott gömbszerű uterus

  • Endometriózis genitalis externa: nemi szerveken és azok közvetlen közelében 

OVARIÁLIS, RETROCERVICALIS, PERITONEALIS, VAGINALIS, CERVICALIS az endometriumszigetek helye szerint

Az ovarialis endometriózis jellegzetes képe az elbomlófélben lévő, vért tartalmazó „csokoládéciszta”

  • Endometriózis extragenitalis: a szervezetben az előbb felsoroltakon kívül bárhol

pl.: episiotomia, császármetszés hege, köldök, belek, bronchusok, izületek

 

 

 

TÜNETEI

 

  • FÁJDALOM, mely lehet

 

    • CIKLIKUS (a szigetek követik a ciklust, fájdalom a menstruáció alatt)
    • Egyre fokozódó vagy állandósult, tompa, időnként görcsös
    • Dysmenorrhoea 70-80%-ban
    • Krónikus kismedencei fájdalom 40-50%-ban
    • Dyspareunia 30-40%-ban

 

A fájdalom kialakulásának mechanizmusai:

 

    • A peritoneumon történő implantáció gyulladásos reakciót vált ki, melynek során prosztaglandin és hisztamin szabadul fel
    • A következményes hegesedés, fibrózis, összenövések szöveti feszülést okoznak
    • Az uterus kötöttsége, a sacrouterin szalagok hegesedése, zsugorodása, az ováriumok fixáltsága
    • A belek adhaesiók miatti fixáltsága, megtöretése; az endometrioma rupturája során kiszabaduló folyadék és a következményes kémiai peritonitis

 

  • MEDDŐSÉG

 

    • összenövések, tubamegtöretés, elzáródás miatt mechanikus
    • megrövidült sárgatestfázis, sárgatest-elégtelenség, anovulatios ciklus, petesejtérési zavarok – ovarialis
    • motilitási és csillószőr zavarok – tubaris
    • dyspareunia miatti coitusszám-csökkenés – kohabitációs
    • prosztaglandinok indukálta immunválasz – korai spontán vetélés

 

Az endometriózis nem jár mindig meddőséggel, de ha igen az nehezen kezelhető.

 

  • VÉRZÉSI RENDELLENESSÉGEK

 

    • 10-20 %-ban fordul elő       hypermenorrhoea

polymenorrhoea

metrorrhagia

premenstrual spotting

 

  • SZERVSPECIFIKUS TÜNETEK - az endometriózis helyére jellemző

 

DIAGNOSZTIKA

 

I.       Anamnézis

II.      Feltárás

III.     Bimanuális vizsgálat:         uterus fixáltsága, kötöttsége, mozgatásra való érzékenysége;

sacrouterin szalagok kötöttsége; egyenetlen tapintata, érzékenysége; ováriumok megnagyobbodása, ciklustól független feszessége, érzékenysége; tubák megvastagodása, érzékenysége;

 

1. TVS:        kismedencei kóros struktúrák; főleg ovarialis endometriózis cysticus eseteiben diagnosztikus (fokozott echogenitás, megnövekedett falvastagság);

2. TVS kombinálva color Dopplerrel:       a kóros erezettség malignus elváltozásokra utal;

3. TRS:        a mély endometriózis kimutatására alkalmas;

4. Video-laparoscopia: más diagnosztikus eszközzel nem pótolható módszer; szabad szemmel nem látható, nagyított, éles, reprodukálható kép; diagnosztikus, de egyben terápiás is lehet; terápia hatásosságának lemérése

 

A peritonealis endometriotikus szövet fő megjelenési formái az LSC-s kép alapján:

  • Tipikus vagy „klasszikus” pigmentált elváltozások: „powder burn” „gunshot”;
    • fekete, sötétbarna, kékes nodulák
    • Vörös, finom, nem pigmentált elváltozások
    • Fehér, finom, nem pigmentált elváltozások

 

KEZELÉSE:

 

Az endometriózis rendszerbetegség

Nincs olyan terápiás eljárás, mely a beteg tökéletes és recidívamentes gyógyulásához vezetne

Felvilágosítás

 

Korábbi szakmai álláspont szerint az endometriózis célzott kezelését kizárólag szövettanilag igazolt esetben lehetett elkezdeni az alábbi séma szerint:

                  Endoszkópia

Hisztológia – Diagnózis (Citoredukcio)

Gyógyszeres kezelés (Danasol, GnRH analóg)

Second-look LSC

Krónikus fenntartó kezelés

 

A mai gyakorlat szerint elfogadott a tünetek és leletek alapján (anamnézis, panaszok, vizsgálati leletek), objektív diagnózis nélkül beállított empírikus terápia

Elsődleges célja a fájdalomcsillapítás

Fájdalomcsillapítók, NSAID

Gesztagen kezelés (Az endometrium deciduális átalakítása után atrofizálja a sejteket)

Kombinált monofázisos oralis fogamzásgátlók folyamatosan

GnRH analógok (agonisták)

Műtéti beavatkozás (korrekt diagnózis egyben terápiás lehetőség)

LAPAROSCOPIA

LUNA (Laparoscopic uterine nerve ablation)

Legjobb therápia egy terhesség kiviselése, de gyakran éppen a teherbeesés a nehezített.

Harmadik lépés: (a gyakorlatban ritkán végzik el): ismételt laparoscopia, a maradék elváltozások kezelésére.

 

Az endometriózisban szenvedő beteg gyakran:

meggyötört, frusztrált, csalódott, gyanakvó.

 

Ezért az orvos  részéről szükséges az:

 

őszinteség, alaposság, alternatívák ajánlása

 

0 Tovább

ANYA ÉS MAGZAT ÉSZLELÉSE A SZÜLÉS SORÁN

AZ ÚJSZÜLÖTT ELLÁTÁSA SZÜLETÉSKOR (elsődleges és másodlagos)

 

ELSŐDLEGES

 

o Száraz meleg lepedő

o Leszívás

o Taktilis ingerek, a légzés beindítása

o 1 perces Apgar

o Köldökzsinór elvágása

o Anyára helyezés

 

MÁSODLAGOS

 

o Előmelegített ellátóasztal

o Állapotfelmérés, 5 perces Apgar

o Szemellátás

o Azonosító felhelyezése

o Testméretek

o Gyomorszonda, végbélszonda

o Fürdetés

o Másodlagos köldökellátás

o Öltöztetés

o Visszaadás az anyának

 

A SZÜLETÉS UTÁNI STÁTUS MEGÍTÉLÉSE

 

APGAR 

 

o 1 perces: intrauterin állapot

o 5 perces: adaptáció, prognózis

 

ÉRTÉKELÉSE:

 

o 8-10: nincs szükség beavatkozásra

o 5-7 : taktilis stimulus, oxygén

o 0-4 : intubálás, lélegeztetés, szívmasszázs, resuscitáció

0 Tovább

ANTIBIOTIKUS TERÁPIA ALKALMAZÁSA A NŐGYÓGYÁSZATBAN

Az antibiotikumok olyan baktériumok vagy gombák által termelt vegyületek, amelyek elpusztítják a mikroorganizmusokat vagy gátolják azok szaporodását. Ilyenek például a penicillin csoportba tartozó antibiotikumok, amelyeket a Penicillium penészgomba törzs termel. Az antibiotikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmazzák.

Az első antibiotikum a penicillin volt, amit Alexander Fleming fedezett fel 1928-ban.

Kismedencei gyulladásos betegségen a női genitális rendszer felső szakasza – petevezeték, ovarium – és az ezeket körülvevő struktúrák gyulladásos vagy fertőző betegségét értjük.

Etiológia – kockázati tényezők

Hasonlóak a szexuális úton terjedő betegségekéhez: fiatal életkor, rossz szociális körülmények, alacsony szintű képzettség, új szexuális partner. Az esetek többségében a hüvely és a méh felől felszálló fertőzésről van szó. A fertőzés felterjedését a kismedencébe befolyásolja a higiéne és a mechanikus fogamzásgátló módszerek alkalmazása is.

Prognózis

A kismedencei gyulladás morbiditása jelentős, az érintett nők kb. 20%-a infertilissé válik, 20%-uknál krónikus kismedencei fájdalom alakul ki, a fogamzás pedig 10%-uknál méhen kívüli terhességet eredményez. Megfigyeléses vizsgálatok eredményei szerint a klinikai jelek és tünetek a betegek nagy részénél kezelés nélkül is megszűnnek. Kiújuló epizódok esetén a tartós petevezeték-károsodás kockázata 4–6-szorosára növekszik.

Kezelési célok

A fájdalom és a rossz közérzet enyhítése; a mikrobiológiai gyógyulás elérése; a tartós petevezeték-károsodás kialakulásának megelőzése, az ezzel járó következmények (tartós kismedencei fájdalom, méhen kívüli terhesség, infertilitás) kiküszöbölése; a fertőzés továbbadásának megelőzése.

Az empirikus kezelés

Mivel nincsenek olyan diagnosztikai kapaszkodóink, amelyekkel klinikailag meggyőződhetnénk a kismedencei gyulladásos betegség fennállásáról, gyakori, hogy empirikus kezelésbe fogunk. Az alsó genitális traktusból vett minta tenyésztési eredményének negativitása nem zárja ki a kismedencei gyulladást, így ennek alapján nem dönthetünk a kezelésről. A neten keresve összesen 26 vizsgálat 16 antibiotikum-protokollját találtam, 1925 kismedencei gyulladásos betegségben szenvedő nőre vonatkozóan. A szerzők az antibiotikum-kezelést hatékonynak találták a tünetek oldásában, a klinikai és a mikrobiológiai gyógyulást 90–100%-osnak írták le. Leggyakrabban 14 napos kúrát alkalmaztak. Legtöbbször parenterálisan kezdték a kúrát, majd bizonyos ponton orálisra cserélték.

Célzott kezelés

A célzott kezelés a korrekt gyulladásellenes antibiotikus kezelés alapja. Hüvelyváladék, méhnyak-váladék, punctatum (tályogból nyert genny), vér (haemocultura) pozitív eredményt adó bakteriológiai vizsgálata, antibiotikum-rezisztencia vizsgálat eredmény birtokában. Tekintettel arra, hogy a tenyésztés és a rezisztenciavizsgálat kb. 4-6 nap, az antibiotikus kezelést ennek eredménye előtt, ex juvantibus (empirikus) szélesspektrumú, esetleg kombinált antibiotikum adásával meg kell kezdeni.

A szeptikus lázmenet oka az időszakonként jelentkező bacteriaemia (nagy mennyiségű baktérium kiáramlása a gyulladt gócból a szervezetbe, a vérpálya útján). Haemocultura-vizsgálat végett vért venni a bacteriaemia időszakában kell. Tekintettel arra, hogy a láz a baktérium-kiáramlást követi, a vérvételnek a lázas állapot előtt kell megtörténnie. Vagyis figyelni kell a lázmenetet, és a várható hőkiugrás előtt kb. fél órával kezdve 10 percenként kell vért venni. Amikor elindul fölfelé a hőmérséklet, az az előtti utolsó mintát kell elküldeni a laboratóriumba.

A kezelés időtartama

Általában 7-14 nap. Több antibiotikum lökésterápiában is alkalmazható (1 vagy 2 dózis, pl. Sumamed S 500, Klion/Supplin, Monural). Elnyúlt, akár hónapokig tartó kezelést csak aluldozírozott antibiotikum-mennyiséggel, speciális esetekben érdemes (pl. évente legalább 4x recidiváló cystitis – esténként 1 tabl. Nitrofurantoin, legalább fél éven át (2009 végén kivonták a forgalomból, marad a Tőzegáfonya-kapszula, bár az nem antibiotikum, és a hatásossága meg sem közelíti a Nitrofurantoinét)).

Profilaktikus antibiotikum-adás

Megelőző céllal csak akkor adunk antibiotikumot, ha egy beavatkozás során tartunk egy esetleges gyulladásos szövődménytől, illetve ha a beteg arra hajlamos, valamilyen alapbetegsége (pl.: mitralis prolapsus) folytán. (MPS-ban a billentyű mögött kialakult „zsebben” ülhetnek meg a baktériumok, és onnan kiszabadulva okozhatnak endocarditist, sepsist. Az ilyen beteg minden invazív beavatkozás (pl. szülés, foghúzás) előtt egy adag antibiotikus profilaxisban kell, hogy részesüljön.)

Az antibiotikum-terápia lehetséges szövődményei

Legkomolyabb a valódi allergiás reakció, mely az antibiotikum beadását követően perceken belül jelentkezik, és azonnali kezelés híján gégeoedema miatti fulladásos halállal végződik.

Ennél enyhébb a bőrreakció: kipirulás, viszketés, esetleg kiütések.

A bél- és a hüvelyflóra hasznos baktériumait az antibiotikumok ugyanúgy megtizedelik, mint a kórokozókat, amik miatt adjuk. Így aztán antibiotikus kezelés során gyakran alakulnak ki enterális panaszok: hasmenés, hányás; illetve a hüvelyflóra felborulása miatt folyás, gombás hüvelyfertőzés (candidiasis).

Tartós, válogatás nélküli antibiotikum-adásra a kórokozók válaszolhatnak rezisztenciával, mely azt jelenti, hogy az adott gyógyszert többé nem tudjuk használni velük szemben.

0 Tovább

Amnioscopia

 

Elmélet

Fogalma: nyitott nyakcsatornán át vékony, mandrinnal ellátott fémcsövet vezetünk a magzatburok alsó pólusáig. A mandrin eltávolítása után hideg fénnyel (zöld színt nem tartalmaz) megvilágítjuk a burkot, elővizet.

Norm: tiszta: +flocollus, mennyisége

Biztonsága: 48 óra

Eltérés: meconium (oka), véres

Javallatai

-     40 hét körül

-     Lepényi elégtelenség gyanúja, megindult szülés 38. hét után

-     Szívhang anomális

-     Terhelő anamnézis

-     Egyéb (burokrepedés?)

Ellenjavallata: placenta paevia, vérzés (UH!)

Szövődmény: infectio, burokrepedés

 

 

Eszközök: dezinficiens+izolálás eszközei

-     St. Gumikesztyű

-     Feltárás eszközei

-     St. ASK cső

-     Fényforrás

-     Magfogó, törlés

-     Dokumentáció

 

Teendő: asszisztálás

-     Tájékozódni a vizsgálat javallatairól és ellenjavallatairól

-     Felvilágosítani a vizsgálatról a pácienst

-     Eszközök előkészítése

-     Optimális testhelyzet

-     Dezinficiálás+izolálás

-     Segédkezés

-     Dokumentáció

-     Felvilágosítani, hogy lehet utána kevés vérzés

 

0 Tovább

A vulva és a hüvely gyulladásai, a condyloma, a Bartholini-mirigy gyulladása

 

• A szeméremtest hámjának, vagy a mirigyek ill. szőrtüszők fertőzése

• Típusai: gombás fertőzés, herpes genitalis, HPV fertőzés, bakteriális fertőzés

 

 

 

A HÜVELY ÖKOSZISZTÉMÁJA

 

A hüvely nem steril: számos baktérium, kis számban gomba „lakja”. Az uralkodó faj egy anaerob baktérium a Lactobacillus (Döderlein-baktérium). Ez serdülőkor után jelenik meg, amikor ösztrogénhatásra a hám glikogént kezd raktározni. Ennek anaerob bontásából (tejsavas erjedés) táplálkozik a Laktobacillus. A melléktermékként keletkező tejsav biztosítja a hüvely normál savas pH-ját (4.6 alatti). A savas pH és a másik melléktermékként keletkező hidrogénperoxid meggátolja a kórokozó baktériumok és gombák elszaporodását, az uralkodó faj a Lactobacillus.

 

A kórokozók elszaporodhatnak ha

 

A Laktobacillusnak nincs tápláléka (menopausa à hormonhiány à atrófiás hüvelyhám à nincs glikogén à atrófiás kolpitis.

 

A Lactobacillus kipusztul (antibiotikus kezelés)

 

A hüvelyi pH más okból emelkedik (pl.: ondó, gyakori hüvelyöblítés)

 

 

 

HÜVELYFERTŐZÉSEK

 

BAKTERIÁLIS VAGINOSIS

 

A Lactobacillus helyett a hüvely kórokozó baktériumai szaporodnak el.

A leggyakoribb hüvelyfertőzés.

Oka ismeretlen (nem STD), bővebb menses mellett gyakoribb.

 

Tünetei: homogén, szürkésfehér, halszagú hüvelyváladékozás, pH > 4,5

Diagnózis: tünetek, pH-mérés, kenet alapján

Szövődményei: hajlamosít kismedencei gyulladásra, valamint terhességben koraszülésre és idő előtti burokrepedésre

 

Kezelése:

 

Klion 2 x 2, 7 napig v. Dalacin C 2 x 300 mg 7 napig per os

Klion D-100 hüvelykúp, Dalacin hüvelykrém 10 napig

Terhességben per os kezelés ajánlott

 

 

VULVOVAGINALIS CANDIDIASIS

 

75-80%-ban Candida albicans, 15-20%-ban más Candida fajok. A második leggyakoribb hüvelyfertőzés. Oka ismeretlen (nem STD), antibiotikumszedés, OAC, DM, immunbetegség, sok édesség a hajlamot fokozza

Tünetei: viszketés, fehér, darabos, „túrós” folyás, (erythema, dysuria)

Diagnózis: tünetek, kenet, (tenyésztés)

Kezelés: lokális és / vagy per os antimikotikumok

Partner kezelése csak panaszok esetén indokolt (???)

Terhességben igen gyakori, kimenetelét nem befolyásolja, panaszok enyhítése céljából lokális kezelés javasolt.

Spec. forma (10%): recidiváló candidiasis (1 év alatt több mint 4x), kezelése kizárólag per os szerekkel 6-12 hónapig.

 

TRICHOMONIASIS

 

Kórokozója a Trichomonas vaginalis nevű protozoon. Nemi úton terjed, gyakorisága a hüvelyfertőzések között 10%

Tünetei: kellemetlen szagú, sárgás-zöld habos folyás, irritáció, viszketés, dysuria, esetleg véres vizelet.

Diagnózis: tünetek, kenet

Kezelés: Klion 2 x 2 tbl. 7 napig, vagy 8 tbl. egyszerre, a partnert is kezelni kell.

Terhességben növeli a koraszülés és az idő előtti burokrepedés gyakoriságát.

 

CONDYLOMA ACUMINATUM

 

• A HPV-fertőzés (humán papilloma vírus) manifesztálódása a vulván

• Megjelenési formája: lapos és hegyes „függöly”

• Egyéb tünete: idegentestérzés, irritáció, enyhe viszketés

• Szexuális úton terjed, forrása általában tünetmentes férfipartner

• Hámsérülésen keresztül jut be, és a hámot osztódásra ingerli

 

Diagnózis: a gyakorlatban fizikai vizsgálat, kolposcop

 

Kezelés: A condyloma eltávolítása (lekaparás, kimetszés, elektrokauter, laser)

Helyi kezelés (Podophyllin, Condyline, Triklór-ecetsav ecsetelés, fagyasztás)

 

A BARTHOLINI-MIRIGY GYULLADÁSA

 

• A vestibuláris mirigyek primer fertőzése, vagy cysticus elváltozásának felülfertőződése révén jön létre. Leggyakoribb formája: Bartholini-tályog

• Kialakulása: a mirigy kivezetőcsöve elzáródik, majd a mirigyállomány felülfertőződik a hüvely saját, vagy nemi úton szerzett baktériumaival

 

Tünetei: fájdalmas duzzanat bőrpírral, esetleg láz, a duzzanatban fluktuáció

 

Kezelés: marsupialisatio = a tályog megnyitása és széleinek kiszegése, így biztosítva a genny további kiürülését. (spontán begyógyul)

0 Tovább

A VÉRZÉSZAVAROK

• Oka lehet alapvetően orgabikus (szervi) vagy funkcionális (hormonális). Vizsgálatakor a legfontosabb ennek eldöntése.

• A vérzészavarok megítélésében hasznos a menses grafikonszerű ábrázolása (vízszintes tengelyen a napok, függőleges tengelyen a vérzés mennyisége ábrázolandó). Mensesnaptár, Schröder-táblázat.

 

Ciklust tartó rendellenes méhvérzés

 

Mennyiségi eltérések

 

Hypermenorrhoea (menorrhagia - főleg ezt a nevet használjuk)

        • A vérzés mennyisége a szokottnál jóval nagyobb

        • Organikus ok: pl. myoma, endometritis, méhpolypus, méhdaganat, IUD

        • Funkcionális ok: túlzott ösztrogéntermelés, endometrium-hyperplasia

        • Szervi ok esetén oki terápia, funkcionális ok esetén ciklikus gesztagén adásával jól kezelhető.

 

Hypomenorrhoea

        • A vérzés mennyisége kevesebb, rövidebb

            • Organikus ok: pl. uterus hypoplasia, Ashermann-szindróma (a méhnyálkahártya hiánya, főleg beavatkozás hatására)

        • Funkcionális ok: pl. fogamzásgátló szedése

        • Általában csak a szervi ok kezelendő.

 

A ciklus ritmuszavarai (tempóanomáliák)

 

Polymenorrhoea

        • 21 napnál gyakoribb menses

        • általában anovulatioval jár, kezelése (csak ha a beteget zavarja): ovulatioinductio, gesztagén

 

Raromenorrhoea (oligomenorrhoea)

        • 38-90 nap között jelentkező mensesek

            • Gyakran nincs ovulatio, ha mégis van, akkor a follicularis szak nyúlik meg, a luteális szak 14 nap hosszú.

        • Csak teherbeesési szándék esetén kezelendő (anovulatio), vagy ha a beteg kéri (pl. OAC-sel)

 

Járulékos vérzések: („vérezgetés”, „közti vérzések”)

 

Posztmenstruációs vérzés

        • Ciklus eleji vérezgetés, oka: elégtelen ösztrogéntermelés, TH: ösztrogén-kiegészítés

 

Premenstruációs vérzés

        • Menses előtti vérezgetés, oka: elégtelen progeszterontermelés, TH: gesztagén kiegészítés

 

Ovulációs (közti vérzés)

        • Ciklus közepén az ovulációt kísérő néhány napos (megvonásos) vérzés: nem kóros

 

Megvonásos vérzés

        • Bármilyen hirtelen hormonszint csökkenést követő vérzés

 

 

Áttöréses vérzés

        • Az adott hormonszint nem elég a megvastagodott nyálkahártya fenntartásához, és ez részletekben lelökődik (elhúzódó vérzés)

Ciklust nem tartó rendellenes méhvérzés

 

Metropathia haemorrhagica („metrop. haem.”, metrorrhagia)

        • A ciklust nem tartó, rendszertelen, visszatérő vérzés. Mennyisége is változó lehet.

        • Organikus ok: oka hasonló, mint a menorrhagiánál felsoroltak.

        • Funkcionális ok: főleg a reproduktív korban jellemző , később inkább organikus

        • A daganatos esetek kizárása céljából a szövettani mintavétel (abrasio) kötelező !!!

        • Kezelés a szövettantól és az októl függően.

 

Serdülőkori vérzészavarok

 

        • Leggyakoribb: Metropathia juvenilis

                o Oka: hormonális dysfunctio: anovulatios ciklus, melyben a megvastagodott nyálkahárnya részletekben elhúzódva válik le (áttöréses vérzés)

        o Mértéke akár életet veszélyeztető lehet.

        o Eltérően a felnőttkori metrop.haem.-től, az abrasiotól eltekinthetünk.

        o Kezelése: transzfúzió, méhösszehúzó, gesztagén, majd ciklusfelépítés, OAC

        • Egyéb ok: idegentest, infectio, tumor, stb…

 

Amenorrhoea

 

FORMÁI:

        • Primer: 18 éves kor után még nincs menses

        • Szekunder: Már volt menses, de az újabb menses 90 napnál többet késik.

 

OKAI:

        • Cortex (felső idegi szabályozás)

                o Pl. stressz, élsport, munkatábor

        • Hypothalamus (központi idegrendszeri szabályozás)

        o Pl. túlzott fogyókúra, fizikális, szellemi, érzelmi igénybevétel, stressz

        • Hypophysis (agyalapi mirigy - központi endokrin szabályozás)

        o Pl. prolactinoma - hyperprolactinaemia, daganatok, a mirigy necrosisa

        • Ovarium

                o Pl. PCO-syndroma, korai petefészek kimerülés, csíkgonad, műtét, kemoterápia, irradiatio

        • Uterus, vagina

                o Pl. hüvely és méhfejlődési rendellenesség, Ashermann-szindróma, méhnyak szűkülete (pl. conisatio után)

        • Egyéb szervi ok

        o Mellékvese betegségei (alul- és túlműködés)

        o Pajzsmirigy (alul- és túlműködés)

        o Petefészek-cysta

        • Egyéb funkcionális ok

        o Pl. „postpill-amenorrhoea”: fogamzásgátló tbl. szedésének abbahagyása után

 

VIZSGÁLATA:

        o Fizikális vizsgálat, hormonvizsgálat, UH

 

KEZELÉSE:

        o Oki, illetve a teherbeesési szándék szerint

0 Tovább

A terhesség gyanú-, valószínűségi és biztos jelei

I.  Gyanújelek:                 1. Az egész szervezetre vonatkoznak

2. Neuroendokrin rendszer változásai

3. Férfiban is lehet

  • • Rossz közérzet
  • • Reggeli hányinger (vomitus matutinus)
  • • Kívánósság
  • • Undorodás

 

II.  Valószínűségi jelek:    1. Csak nőben fordulhat elő

2. A terhességtől függetlenül is előfordul

3. A nemi szervek elváltozásai és a terhességi tesztek tartoznak ide

  • • Amenorrhoea
  • • A vulva livid elszíneződése
  • • A hüvelyfalak livid színe és megduzzadása (Chadvick)
  • • Bővebb hüvelyváladék, savasabb, több Döderlein baktérium
  • • Ectopium fokozódása
  • • A nyakcsatorna tágabb
  • • BV során a felpuhult isthmus összenyomható, a két ujj csaknem találkozik (Hegar)
  • • A portio és a corpus egymástól külön mozgatható (Gauss)
  • • A méhtest megnagyobbodik

 

s.6 tojásnyi

s.8 lúdtojásnyi

s.10 női ökölnyi

s.12 férfi ökölnyi

s.16 csecsemőfejnyi

s.20 gyermekfejnyi, k/2

s.24 k/m

s.28 2/k

s.32 4/k

s.35 xy/k

s.36 xy/4

s.37 xy/3

s.38 xy/2

s.39 xy/3

s.40 xy/4

 

  • • Fala felpuhult
  • • Érintésre fokozott kontraktilitás
  • • Alakja gömbszerűvé válik (12.hétig)
  • • Az oldalsó boltozaton át a méhtest tapintható (Noble)
  • • A pete beágyazódása fölött a méhfal kiboltosul (Piskacek)
  • • A. uterina pulzálása az oldalsó boltozatban érezhető (Osiander)
  • • A magzat/embrió ballottálható (Pinard)
  • • Az endometrium deciduává alakul
  • • A corpus luteum 10-12 hétig ösztrogéneket és progeszteront termel.
  • • Ovárium és tuba fokozottan vaszkularizált, hipertrófiás
  • • Emlőbimbó és udvara fokozottan pigmentált.
  • • Emlőben a mirigyállomány proliferál.
  • • Montgomery-mirigyek megjelenése.
  • • Colostrum termelődik.                                                    (22 jel.)

 

Terhességi tesztek – hCG mérésén alapulnak (6-22. hét)

  • A hCG szérum- és vizeletszintje a kimaradt menses várt napján: 75NE/l
  • Max. értéke normál terhességben: 300’000 NE/l

Biológiai próbák

  • Ascheim-Zondek reakció: infantilis nőstény egér hasüregébe terhes szérumát, ill. vizeletét fecskendezve 96 óra múlva az egérben érett petesejtek láthatók
  • Fiedman-Lapham reakció: ua., de nőstény nyúl fülébe adják
  • Galli-Manini-féle (Rana-) békareakció: ivarérett hím kecskebéka hasi nyirokzsákjába fecskendezve két óra múlva a cloacaból nyert vizeletben mozgó spermiumok láthatók

Immunológiai tesztek: vizeletből direkt, vagy indirekt agglutinációval.

Álpozitív eredményt adhat: proteinuria, csökkent veseműködés, immunbetegség, emelkedett LH szint (posztmenopauza, tranquillansok), hypothyreosis. Egy-két napos menzeszkimaradás esetén működik.

Radioimmunológiai próbák (RIA):

  • Érzékenység: 10 NE/l alatt, 22-24. ciklusnap
  • Béta alegység specifikus

Gyógyszertári gyorstesztek

 

III.  Biztos jelek

 

1. Maga az embrió/magzat és mellékrészeinek kimutatása

2. Életműködés kimutatása

 

  • Ultrahang
    • Petezsák (4-5. hét)
    • Szívműködés (6. hét)
    • Embrió mozgása (8. hét)
  • Szövettan
    • Chorionszövet a kaparékban pl. vetélés esetén
    • Auscultatio
  • 16-18. héttől a magzat tapintása
  • 16-20. hét magzatmozgás észlelése
  • 16-20. hét – amniocentézis során magzatvíz jelenik meg
  • EKG – az anyai EKG-n a magzaté is látható

 

A terhesség korának megállapítása, a szülés várható időpontjának kiszámítása

 

  • Naegele számítás (Terminus: a szülések 10%-a, +/-2hét: 70%)
  • Magzatmozgás: primipara 20, multipara 18 hetesen
  • Korong
  • UH

 

Egyszerűbben az utolsó vérzés első napja – 3 hónap + 7 nap

0 Tovább

Terhesgondozás II. - Gyakorlati terhesgondozás

A terhesgondozás magában foglalja a terhes nő egészségi állapotának és fejlődő magzatának ellenőrzését, nyomon követését, tanácsokkal történő ellátását és az anyaságra való felkészítést.

Feladata a rizikócsoportba tartozó terhesek kiszűrése és a megfelelő prevenció alkalmazása.

 

A terhesgondozás szempontjából három csoportba sorolhatók a terhesek:

 

  • Szövődménymentes, egészséges terhesek
  • Rizikócsoportba tartozó, veszélyeztetett terhesek

-       panaszmentes terhesek, akiknél a terhesség vagy a szülés során szövődmény kialakulásának veszélye áll fenn

-       fokozott gondozást igényelnek

-       a terhespopuláció 20-30%-át érinti

-       egyes szövődmények megelőzésére preventív kezelés alkalmazható

  • Patológiás terhesek (Kóros terhességi állapotok):

-       szövődménnyel kísért terhességek

-       a terhes nő és a magzat állapotának ellenőrzése intenzív, folyamatos megfigyelést igényel

 

Az első jelentkezés során végzendő vizsgálatok

-       a kórtörténet felvétele

-       bimanuális vizsgálat

-       kolposzkópos és citológiai vizsgálat

-       a hüvelyváladék tisztasági fokának vizsgálata

-       az emlő vizsgálata

 

A terhesgondozás során végzendő ellenőrző és szűrővizsgálatok

 

Ellenőrző vizsgálatot indokolt végezni szövődménymentes terhességben:

-       a 26-28. hétig havonta egy alkalommal

-       a 33-34. hétig 3 hetente 1 alkalommal

-       a 35. héttől hetente 1 alkalommal

-       a számított terminus után másnaponként ambulanter ellenőrzés vagy kórházi felvétel

 

Az ellenőrző vizsgálathoz tartozik:

-       vérnyomásmérés

-       pulzusszámolás

-       testsúlymérés

-       a 20. héttől a magzati szívműködés ellenőrzése

-       a vizelet fehérje-, genny-, és cukortartalmának ellenőrzése

-       a terhesség fejlődésének követése

-       a méh kontraktilitásának ellenőrzése

-       vaginális vizsgálat a méhszáj záróképességének ellenőrzése nem feltétlenül indokolt minden ellenőrző vizsgálat során

 

Szűrővizsgálatok

 

Klinikai kémiai és szerológiai vizsgálatok a terhesség alatt:

-       a hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata trimeszterenként egy alkalommal

-       citológiai kenetvétel rákszűrés céljából

-       laboratóriumi vizsgálatok anyai vérmintából (Rh-negatív vércsoport esetén trimeszterenként egy alkalommal)

-       ABO és Rh vércsoport-meghatározás

-       ellenanyagszűrés

-       luesz szerológia

-       HbsAg szűrés

-       hemostátusz meghatározása (trimeszterenként egyszer)

-       a 16. gesztációs héten szérum alfa-fötoprotein (AFP) meghatározás, posztprandiális vércukorvizsgálat a második trimeszterben

-       laboratóriumi vizsgálatok anyai vizeletből: középsugár-vizelet vizsgálata fehérje, cukor, aceton és genny kimutatása céljából minden jelentkezés alkalmával

 

Vércsoport-szerológia a terhesgondozásban

-       Megelőzés. Minden terhesnél kötelező az ABO és az Rh-vércsoport meghatározása, és inkompatibilitás esetén az antitest-szűrés

Anyai szérum-AFP szűrés

-       Célja: a velőcső-záródási rendellenességek prenatális kiszűrése.

A 16. héten történő első vérvétel előtt mindig kerüljön sor az I. ultrahangszűrésre, ezzel megelőzhető a terhességi kor téves megadása, már az első trimeszterben felismerhető az intrauterin elhalás, az ikerterhesség illetve az anencephalia. Az értékeket MoM-ban adják meg (multiple of the median - kiküszöböli a különböző laborok között óhatatlanul fennálló metodikai különbségekből fakadó eltéréseket).

0,8 MoM alatti AFP érték és normál ultrahang lelet mellett javasolt az amniocentézis elvégzése.

A terhességi cukorbetegség szűrése

-       A második trimeszterben valamennyi terhes esetében indokolt elvégezni a szűrővizsgálatot.

A rizikócsoportba eső terhesek esetében (a családban diabetes mellitus előfordulása, az előző terhességben diabetes gestationis jelentkezése, magas anyai életkor, obesitas glucosuria, hypertonia, korábbi terhességből nagysúlyú, halott, vagy fejlődési rendellenességben szenvedő magzat születése) a 16-20 hét között indokolt a szűrővizsgálat elvégzése.

-       A szűrővizsgálat módszere:

Enzimatikus vércukor-meghatározás (Tesztcsíkkal történő vizsgálat nem alkalmas a diabetes gestationis diagnosisának felállítására).

-       Cukorterheléses módszerrel a diabetes gestationis diagnózisa állítható fel:

  • 75 g glükózterhelés esetén, ha az éhomi és/vagy a kétórás vércukorszint (vénás plazmából) a 7,8 mmol/l-t eléri vagy meghaladja.
  • 50 g glükózterhelés esetén, ha az egyórás vércukorérték (vénás plazmából) magasabb, mint 11 mmol/l. Amennyiben az egyórás vércukorérték eléri vagy meghaladja a 7,8 mmol/l-t, háromórás 100 g glukózterheléses teszt végzése javasolt. Amennyiben két vagy több érték eléri, vagy meghaladja

-       az éhgyomri az 5,8 mmol/l-t

-       egy óra múlva a 10,6 mmol/l-t

-       három óra múlva a 8,1 mmol/l-t

úgy a diabetes gestationis igazoltnak tekinthető.

-       Korábban fel nem ismert diabeteses betegben a cukorterhelés káros lehet (hyperglicaemia provokálása), ezért a glukózterhelés előtt az éhomi vércukorszintet figyelembe kell venni.

 

Vitamin- és ásványianyag-pótlás terhességben

 

Különösen fontos mind az egészséges, mind a szövődményes terhesek gondozásánál vitamin- és ásványianyagbevitelük irányítása, nyomonkövetése. A magzat szükséglete és a fokozott anyagcsere következtében terhességben fokozódik az anya vitamin- és ásványianyag-igénye.

 

Táplálkozási szokásaink mellett a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás általában biztosítani képes a megnövekedett szükségletet.

 

Egyes veszélyeztetett terhességekben (ikerterhességben, fiatalkorúak terhességében, vegetáriánus diétát folytató gravidák esetében, drog- vagy alkoholfogyasztó nők terhességében) azonban még a normál terhességben szokásosnál is nagyobb a vitamin- és az ásványianyag-igény, ami pótlás formájában fedezhető. E terhesek körét a családorvos általában jól ismeri. A pótlás általában legegyszerűbben multivitamin-készítményekkel oldható meg, melynek előnye, hogy az optimális szükséglet fedezésén kívül megfelelő arányban tartalmazzák az egyes vitaminokat és ásványi anyagokat.

 

Általánosan elfogadott, hogy a terhességben javasolt vitamin_ és ásványianyagszükséglet meghatározásánál a nemzetközileg is széles körben alkalmazott és elismert U.S Recomended Dietary Allowances (RDA) ajánlásait veszik figyelembe.

0 Tovább

A terhesgondozás I.

A terhesgondozás egy komplex egészségügyi szolgáltatás, amelynek célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése. A terhességgondozás felkészíti a nőt a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra.

 

Szabályozza a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet és az 1992. évi LXXIX. Törvény a magzati élet védelméről.

 

A terhesgondozásban részt vesz:        a szülész-nőgyógyász szakorvos,

a háziorvos és

a védőnő

A terhesgondozás keretében:

  • a gyermeket váró nőt tájékoztatják a magzat egészséges fejlődése érdekében szükséges életmódról, a helyes táplálkozásról, a magzatot károsító hatások (különösen a dohányzás és alkoholfogyasztás) elkerülésének fontosságáról;
  • elvégzik a magzat egészséges fejlődését ellenőrző és a gyermeket váró nő egészségvédelmét biztosító szűrővizsgálatokat;
  • segítséget adnak a gyermeket váró nőnek a szülésre, szoptatásra, csecsemő- és gyermekgondozásra való felkészüléshez.

 

A Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár és házastársa, valamint a Magyarországon érvényes bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár részére a terhesgondozás ingyenes.

 

A terhesgondozás hazánkban három szintre tagozódik:

 

alapszint: amikor a háziorvos vagy nőgyógyász szakorvos és a védőnő végzi a terhesgondozást;

speciális szint: klinikák, kórházak ambulanciái, ahol megfelelő műszerezettség és szakember gárda látja el a feladatokat;

országos központok: egyes terhességekkel együtt lévő betegségeket (például diabetes mellitus (cukorbetegség), immunológiai betegségek) egyes országos központban gondoznak, kezelnek.

 

Az egyes vizsgálatok elvégzését a nő terhesgondozási könyvében rögzítik.

 

 

 

 

A védőnő tevékenysége

 

A védőnői szolgálat a terhesgondozás keretében

  • vezeti az állapotos nők nyilvántartását, összegyűjti és megőrzi a vizsgálati eredményeket, illetve azokat rávezeti a terhesgondozási törzslapra, kiállítja és kiadja a terhesgondozási könyvet, a leleteket és saját megállapításait rögzíti a terhesgondozási könyv megfelelő rovataiban;
  • a nyilvántartásba vett személyeket otthonukban, illetőleg a lehetőségek szerint a terhesgondozóban folyamatos gondozásban részesíti, amelynek során havonta legalább egy alkalommal terhestanácsadást nyújt;
  • közreműködik a terhes nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében;
  • folyamatosan konzultál a terhesgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvossal és a háziorvossal;
  • figyelemmel kíséri az állapotos nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát, szükség esetén - az állapotos nő beleegyezésével - kezdeményezi ezek megváltoztatását a munkaadónál vagy az érdekképviseleti szerveknél;
  • tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról;
  • megszervezi a szülésre felkészítést, lehetőleg a férj (élettárs) bevonásával, kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására, felvilágosító foglalkozásokat szervez, szorgalmazza az együttszülés lehetőségének megteremtését, a szülészeti intézmény felkeresését még a szülést megelőzően.

 

Teendői:           a haskörfogat mérése;

symphysis-fundus távolság mérése;

vérnyomás mérése;

magzati szívműködés vizsgálata (frekvencia-számlálás);

a terhes nő vizeletének vegyi és tesztcsíkos vizsgálata.

 

A gondozó háziorvos feladatai

A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira.

A háziorvos a terhesgondozás keretében:

hetente két óra terhestanácsadást tart;

önállóan végzi a terhesgondozással kapcsolatos továbbképzés keretében elsajátított vizsgálatokat;

szükség esetén szűrővizsgálatokat rendel el;

az általa végzett vizsgálatok leleteit rögzíti a terhesgondozási könyvben, szükség szerint ahhoz csatolt külön lapon és a beteg törzskartonján;

elbírálhatja az állapotos nő keresőképességét;

kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására.

 

A szülész-nőgyógyász szakorvos feladatai

 

Az állapotos nő szabadon választhat magának szülész-nőgyógyász szakorvost, aki a védőnővel együttműködve részt vesz a szülésre való felkészítésben és a szoptatás szorgalmazásában, valamint elvégezteti a szükséges szűrővizsgálatokat. Jogszabály alapján az állapotos nőt az első és a második trimeszterben legalább egyszer-egyszer, a harmadikban pedig legalább kétszer ajánlott megvizsgálni.

 

Általános anamnézis

  • A terhes nő kora

18 éves kor alatt, és 35 éves kor felett a gravida veszélyeztetett terhesként gondozandó.

  • Korábban lezajlott fertőző és egyéb betegségek, extragenitális műtétek
  • A terhességet megelőzően már fennálló betegségek

Az anamnézis alapján célszerű mielőbb eldönteni, hogy az adott betegség esetén a terhesség kiviselhető-e.

Tisztázni kell, hogy a terhesség várhatóan hogyan befolyásolja az alapbetegséget, szükséges-e a terápia módosítása.

Indokolt eldönteni, hogy a terhesség kiviselése és a szülés milyen szintű intézetben történjék.

 

Egyéb anamnesztikus adatok

Javasolt feltárni minden tényezőt, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a terhesség zavartalan kiviselését (szociális körülmények, rendezetlen családi viszony, munkakörülmények stb.)

 

A szülészeti anamnézis felvétele

Az előző terhességek kórtörténete

Zavartalanul kiviselt terhességek és lezajlott szülések esetén a

szülés időpontját,

a születési súlyt,

a gesztációs kort és

a szülés módját rögzíteni kell.

Patológiás terhességek, szövődményes szülések esetén tisztázni kell azok okait és lefolyását.

Habituális vetéléssel terhelt anamnézis esetén a terhességek megszakadásának gesztációs korát, azzal összefüggésbe hozható oki tényezőket (kromoszóma-rendellenesség, az uterus anatómiai eltérése, infekció, hormonelégtelenség stb.) fel kell tárni. Hasonlóan fontos lehetőség szerint feltárni az oki tényezőket előzetes méhen belüli elhalás, újszülöttkori halálozás, koraszülés, retardált magzat szülése, fejlődési rendellenességgel született magzat eseteiben.

Rh-negatív vércsoportú terhes nő esetében tisztázni kell, hogy az előző terhessége során kialakult-e Rh-izoimmunizáció.

Ha az előző terhesség során szülésmegindításra került sor, mi indokolta azt (terminustúllépés, magzati anomália, anyai kóros állapot stb.)?

Előző anyai szövődményekkel (praeeclampsia, eclampsia, diabates stb.,) terhelt graviditás lefolyásának és kezelésének tisztázása.

Előzetesen műtét útján befejezett szülés esetén a műtét javallatainak tisztázása indokolt. Korábbi terhességek során elvégzett cerclage [szerklázs] műtét ismerete fontos.

 

A nemi szervekre vonatkozó anamnézis

Menstruációs anamnézis: rögzíteni kell

az utolsó menstruáció első napjának időpontját,

a ciklus hosszát és

a menzesz időtartamát.

Nemi szervek fejlődési rendellenességei, azok esetleges műtéti megoldásai.

Myoma uteri esetén a myomgöbök méretére, elhelyezkedésére vonatkozó ultrahanglelet.

Cervixléziók, portion végzett műtétek és azok szövettani eredményei.

Ovariumon és a tubán végzett műtétek.

Korábbi genitális infekciók (herpes genitális, condyloma acuminatum, Chlamydia stb.)

Előzetes meddőségi kezelés.

 

Családi anamnézis

Öröklődő betegség előfordulása esetén a terhes nőt genetikai tanácsadásra indokolt irányítani.

Diabates mellitus előfordulása esetén diabetes gestationis irányában fokozott kivizsgálás javasolt.

 

Teratogén hatású tényezők

A terhes nő környezetében előforduló potenciálisan magzatot károsító tényezőket (vegyszerek, sugárzás, gyógyszerek, dohányzás stb.) fel kell tárni.

 

 

0 Tovább

A szülészeti ultrahangdiagnosztika lényege, terhességi vizsgálatok

ALAPISMERETEK

B-kép (Brightness Modulation), (real time technika)

Doppler elv: duplex ultrahang (doppler flowmetria), color doppler

TAS (transzabdominális szonográfia) és TVS (transzvaginális sz.)

 

BIOMETRIAI ALAPFOGALMAK

GSD (Gestational Sac Diameter, petezsák), CRL (Crone-Rump Lenght, ülőmagasság) YS (Yolk Sac, szikhólyag)

BPD (BiParietális átmétő), OFD (OccipitoFrontális átm.), HC (Head Circumference, fejkörfogat)

TAD (has TrAnszverzális átm), APD (has Antero-Posterior átm.), AC (Abdominal Circumference, haskörfogat)

FL (Femur Lenght, combcsonthossz)

 

MAGZATVÍZ mennyisége: szubjektív (AFI – 4 részre osztjuk a méhet, 2-8 cm víz mindegyikben)

 

PLACENTA: elhelyezkedése, méhszájhoz való viszonya, érettsége

 

SZŰRŐVIZSGÁLATOK A TERHESSÉG ALATT

0. szűrés

1. szűrés (12-13. hét)

2. szűrés (18. hét) „genetikai célú” UH

3. szűrés (28-30. hét)

4. szűrés (36-38. hét)

 

FLOWMETRIA, SZÍNKÓDOLT DOPPLER-ULTRAHANG

Színek jelentése, színintenzitás jelentése, flow jelentése

Artériás és vénás áramlás különbözősége

Vizsgálható erek: a.uterina, a. umbilicalis, magzati erek (aorta desc., a.cerebri media)

Keringéscentralizáció

Keringési paraméterek: RI, PI (terminusközelben)

Keringésvizsgálat indikációi (nem szűrővizsgálat): DM, hypertonia, IUGR, hydrops, ikrek, malformációk (fejlődési rendellenességek)

 

FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK UH SZŰRÉSE

KROMOSZÓMA-RENDELLENESSÉGEK: Down-sy (nyaki redő, szív)

PLACENTA, KZS, MAGZATVÍZ rendellenességek

 

Koraterhességi anomáliák: missed ab, molaterhesség, vanishing twin, stb…

Embryopathológia: végtagok, anechephalia, ikrek, nyaki redő

Koponya és gerinc: anenchephalia, ventriculomegalia, hydrocephalus, spina bifida

Mellkas, szív: hydrothorax, szívfejlődési rendellenességek

Hasi szervek: rekeszsérv, gastroschisis, omphalokele, oesophagus-, duodenum-, bélatresia

Vese, húgyutak: vesehiány, vesecysták, pyelectasia, hydronephrosis

Végtagok: achondroplasia, dongaláb, polydactylia

 

0 Tovább

A SZÜLÉSI FÁJDALOM CSILLAPÍTÁSA

GYÓGYSZER NÉLKÜLI ELJÁRÁSOK

 

Pszichoanalgesia, pszichofizikális analgézia

-       Félelem nélküli szülés

-       Pszichoprofilaxis (Pavlov)

-       Fájdalommmentes szülés (Lamaze)

-       Erőszakmentes szülés (Leboyer)

-       Együttszülés

-       Masszázs

-       Pszichofizikális szülésfelkészítés, anyaságra felkészítő tanfolyamok.(oktatás, légző és tornagyakorlatok)

-       Aktív szülés, vertikális szülés

-       Hidrotherápia, hideg-meleg impulzusok

-       Hipnózis

-       Akupunktúra

 

ÁLTALÁNOSAN HATÓ ELJÁRÁSOK

 

Inhalációs analgézia

NITRALGIN (nitrigénoxidul (N2O) + oxigén 50-50%)

Intravénásan és intramusculárisan adható gyógyszerek

Kábító fájdalomcsillapítók

DOLARGAN (pethidin), NUBAIN (nalbuphin), CONTRAMAL (tramadol)

Neuroleptikumok

DROPERIDOL (droperidol)

Phenothiazinok

PIPOLPHEN (promethazin)

Sedato-hypnoticumok

SEDUXEN (diazepam), DORMICUM (midazolam)

Egyéb

CERUCAL,PASPERTIN (metoclopramid), CALYPSOL (ketamin)

 

 

VEZETÉSES ÉRZÉSTELENÍTÉS (lokál anaestheticumok)

 

Perifériás idegblokk

-       Gátinfiltráció

-       Paracervikális blokk

-       Nervus pudendus blokk

Centrális idegblokk

-       Lumbalis sympathicus blokk

-       Caudalis epiduralis analgesia

-       Spinalis analgesia

  • Gyors, egyszerű, motoros blokk gyakori
  • Ezért főleg műtéti analgesia
  • Bupivacain, Marcain,
  • Fentanyl

-       Lumbalis epiduralis analgesia

  • Célja, javallat, ellenjavallat, kivitelezés
  • Lidocain, Bupivacain, Marcain, Naropin
  • Fentanyl, Morphium
  • Mellékhatások
    • Szülés lefolyása: tágulási szak rövidül, kitolási szak hosszabbodik, gátrelaxáció
  • Szövődmények
    • Hypotenzio
    • Durapunctio
    • Érsérülés
    • Magasra terjedő anaesthesia
0 Tovább

A placenta (méhlepény) és a mellékrészek kialakulása és működése

MAGZATBOLYHOK KIALAKULÁSA

A petezsák felszínén lévő trofoblasztsejtek szaporodnak, belőlük lesznek a (primer-, szekunder-, tercier-) bolyhok

CHORION FRONDOSUM: a bolyhok intenzív burjánzása a decidua basalis felé eső peterészen zajlik. Klinikum: a chorionbiopszia is innen történik (CVS).

CHORION LAEVE: a decidua capsularis felé eső részen a bolyhok fokozatosan elsorvadnak, a méhüreg felé a sima felszínű chorion laeve határolja a petezsákot.

FEJLŐDÉS, ÖREGEDÉS:

12. hét: a chorion frondosum és laeve már elkülönült

16. hét: szerkezetében és funkciójában kifejlett placenta

28. hét: a bolyhok hossznövekedése még észlelhető

36. hét: öregedési jelek észlelhetők. (infarktusok)

 

A PLACENTA ANATÓMIÁJA

Kiviselt terhességben: lepény / magzat súlyaránya: 1:6

Méretei: kb.: 500 g, 20 cm, 2 cm, bolyhok felszíne 15 m2 felületű

Rétegei: a magzati oldal felől indulva (ha kiterítjük úgy, hogy a zsinór felénk néz)

amnion

chorion

a chorion alatt futó elágazó köldökzsinór-erek

cotyledok (összesen kb. 15-20), (horgonyzó bolyhok is)

a lepény szélén: sinus marginalis

intervillosus tér, tele anyai vérrel

septumok a decidua basalis (anyai oldal) kompakt rétegéből

A bolyhok rétegei kívülről kezdve (az anyai és magzati vért elválasztó rétegek)

Throphoblast- (boholy) sejtek (kívül syntitio-, belül cytotrofoblaszt)

Mesenchyma (kötőszöveti) sejtek

Endotel (magzati érfal) sejtek

 

A PLACENTA VÉRKERINGÉSE

ANYAI VÉR ÚTJA: A méhet ellátó erek elágaznak, a lepény felőli oldalon az erek az intervillosus (bolyhok közötti) térbe torkollanak, a vér kilép az érpályából, „körülmossa” a magzatbolyhokat, megtörténik az anyag- és gázcsere, majd a vér a lepény szélén lévő sinusokba összegyűlik, innen az uterus vénás rendszere szállítja el. A 36. hétig növekszik a lepényen átáramlott vér mennyisége. A maximum: 600 ml/sec, ez az anyai perctérfogat kb. 10-15%-a.

 

MAGZATI VÉR ÚTJA: a 2 kzs arteria az amnion rétegét átfúrja, ez alatt fő ágakra oszlik, majd a choriont is átfúrja, belép a boholytörzsekbe, majd tovább ágazva a bolyhokba, ahol kapilláris méretűek az erek. A visszaáramlás során vénákba gyűlik össze, végül a magzatba az 1 db köldökzsinór vénán jut a felfrissült vér.

A köldökzsinórban és a lepény bolyhaiban a magzat szíve tartja fenn a véráramlást.

A lepény ereiben, bolyhaiban kb. 100-120 ml vér van.

 

A PLACENTA MŰKÖDÉSE

GÁZCSERE: az anyai és magzati oldal közötti gázcserét segítő mechanizmusok:

A lepényben a magzati és anyai vér O2-szaturációja különbözik: 80% ill. 98%

A magzati hemoglobin nagyobb oxigén-affinitása

Magzatban magasabb a hemoglobin-koncentráció és a hematokrit

TÁPANYAGOK ÁTJUTÁSA, KIVÁLASZTÁS

Diffúzió és energiát igénylő aktív transzport révén

A kiválasztás egyszerű diffúzióval történik

Alkohol, koffein, kábítószerek, gyógyszerek nagy része, Ig G átjut

 

A PLACENTA ENDOKRIN FUNKCIÓJA (HORMONTERMELÉS)

hCG: (humán choriongonadotrop-hormon)

A megtermékenyítés utáni 7. naptól trofoblasztsejtek termelik

Feladata: a sárgatest fenntartása

Alfa alegység: más hormonokban is van, Béta alegység: specifikus

Maximális mennyisége a 10-12. hét körül mérhető

A terhesség elején szérum koncentrációja kétnaponta duplázódik

Klinikum:

kémiai terhesség, (a megtermékenyítés igazolása a beágyazódás előtt)

a terhesség valószínűségi jele

missed ab., extrauterin grav., mola hydatidosa

choriocarcinoma, tumormarkerként embrionális daganatok diagnosztikája

DOWN-sy gyanúja, ha AFP szűrés során magas értéke van

hPL: (humán placentáris laktogén)

csak a placenta termeli, hasonlít a növekedési hormonra

vércukorszintet emeli, immunszupresszióban, emlőfejlődésben van szerepe

Ösztrogének, Progeszteron

10-12. héttől a sárgatest elsorvadásával az összes ösztrogént és progeszteront a lepény termeli. Anyai és magzati szervek is részt vesznek ebben (materno-feto-placentáris egység)

 

A PLACENTA IMMUNFUNKCIÓJA

Probléma: a magzat génjei 50%-ban apaiak, ezért sejtjeit (és a lepényt is!!!) az anya immunrendszere idegenként azonosítja.

Hogy a magzat és a lepény „ne lökődjön ki” különböző mechanizmusok kellenek.

A magzat és az anya közötti határ a lepény. Itt helyi szinten több módon gátlódik az anyai immunrendszere, ezért nem „támadja meg” a lepényt.

Ezek a változások csak helyiek, a szisztémás immunfunkciók változatlanok, a terhes nem fogékonyabb a betegségekkel szemben!

 

KÖLDÖKZSINÓR

Hossza: 45-75 cm, átmérője: kb. 1,5 cm

Tartalma: 2 artéria, 1 véna, kötőszövet (Wharton-kocsonya), felszínét amnion borítja

 

MAGZATBURKOK

AMNION          Magzatvíz termelésében is részt vesz.

Klinikum: ha belőle egy csík leválik, amnionszalagok jöhetnek létre, melyek a magzat végtagjait lefűzhetik.

CHORION       A benne lévő falósejtek (macrophagok) a magzatvíz szennyeződéseit felfalva azt tárolják, pl. a régi meconium így „ivódik be” a magzatburokba.

 

MAGZATVÍZ

Termelése:      10. hétig: amnion, chorion, magzati kültakaró, anyai vérplazma átszűrődése

10. hét után: magzati vesék szerepe nő, tüdő és bél is szerepet játszik a körforgásban

Mennyisége:   Terminuson: 800-1000 ml

3 óránként cserélődik

Maximuma: 36. hét: 1500 ml, 42. hét: 250-300 ml

Funkciója:       Környezet a magzat számára

Tüdőfejlődéshez elengedhetetlen

Összetétele: speciális, a benne lévő sejtek csak magzatiak lehetnek, ezért alkalmas a magzatvíz (ill. a benne lévő sejtek) genetikai vizsgálatra (ld. amniocentézis)

0 Tovább

A normásl szülés III. – placentáris, postplacentáris szak

Harmadik (PLACENTÁRIS) szak

 

A magzat megszületésétől a lepény távozásáig. Időtartama: 5-20 perc.

 

  • A LEPÉNY LEVÁLÁSA

o Méhkontrakció, felszíneltolódás (kifeszített gumilap és a rácseppentett gyertyaviasz)

o Schultze [sulce]-féle: 70%, középen retroplacentáris haematoma

o Duncan [dönken]-féle: 30%, széli leválás, kifelé több vérzés

o Vérzéscsillapítás: kontrakció, lokális prosztaglandin és thrombotikus faktorok.

o Lepényleválás jelei:

A méh „tarajosodása”

Küstner-jel: a hasat betapintva a zsinór nem húzódik vissza.

Köldökzsinórjel: leváláskor a zsinór kijjebb csúszik.

A leválást kísérő vérzés (főleg Duncan)

  • A LEPÉNY MEGSZÜLETÉSE

o Leválás után hasprés hatására spontán megszületik.

o Segítséggel:

Baer-féle műfogással: a laza hasfalat hosszanti redőbe emeljük.

Credé-féle műfogással: a fundust összenyomva „mint szilvából a magot”

  • A LEPÉNYI SZAK VEZETÉSE

o KONZERVATÍV:

Megvárjuk míg a lepény spontán leválik, szükség szerint vizeltetünk, figyeljük a vérzést.

Leválás után hasprés, esetleg a fenti műfogások.

o AKTÍV:

Születés után 1-2 amp. (5-10 NE) Oxytocin iv.

A kontrakció jelentkezésekor a lepényt kihúzzuk.

Előnye: kevesebb vérzés.

 

A negyedik (POSZTPLACENTÁRIS) szak

 

A lepény megszületése utáni két óra (műtét vagy altatás esetén több). Gyakori vérzéses szövődmények.

 

  • A LEPÉNY ÉS A BUROK VIZSGÁLATA:

o anyai és magzati felszín

  • HÜVELYI STERIL FELTÁRÁS, SUTURA

o Sérülések ellátása, episiotomia [epiziotómia – gátmetszés] ellátása

  • A GYERMEKÁGYAS ÉSZLELÉSE (10-30 percenként):

o Ált.állapot, T, p, RR, légzésszám, fundus, has, húgyhólyag, vérzés, gát.

0 Tovább

A normásl szülés II. – szülésvezetés, gátvédelem

A SZÜLÉS MECHANIZMUSA

  • • A magzat méreteihez, mindenekelőtt a fejkörfogatához viszonyítva a csontos medence meglehetősen szűk, és ezt még szűkebbé teszi a lágyrészek ellenállása. (Ld. Conjugata vera obst. = 11 cm vs. BPD = kb. 10 cm)

 

OPTIMÁLIS TÉRKIHASZNÁLÁS SZÜKSÉGES, ennek tényezői:

  • • SZÜLŐCSATORNA: méh, hüvely egyetlen cső (a medencefenék izomrétegei tetőcserépszerűen eltolódnak és ún. lágyrész-toldalékcső alakul ki)
  • • MÉHRÖGZÍTŐ SZALAGOK: a méhkontrakciók ereje a magzatra tevődik át
    • • BELSŐ ÉS KÜLSŐ TÖMÍTÉS: a magzati fej hozzásimul a méh belső falához, és ez a csontos medencefalhoz
    • • MAGZATHENGER: a méhösszehúzódások hatására jön létre.
      • • A magzat beilleszkedésében és haladásában a LEGKISEBB ELLENÁLLÁS ELVE érvényesül. ( flexió, belső forgás, stb…)
      • • A KOPONYA KONFIGURÁCIÓJA: az agykoponya csontjai egymásra tolódnak, így a fejkörfogat kb. 1 cm-rel csökkenhet.

 

A KITOLÁSI SZAK

 

KEZDETE: amikor az alábbi 4 kritérium teljesül:

  • • Eltűnt méhszáj
  • • Nem álló burok
  • • Elölfekvő rész legnagyobb kerületével a medencebemeneten áthalad
  • • Vezérpont (kiskutacs) az interspinális síkot meghaladta

 

TARTAMA: primipara: átlag 50-60 perc, multipara: 25-30 perc.

 

TOLÓFÁJÁSOK: koponya nyomást gyakorol a végbélre, ezzel székelési ingert okoz, az anya

reflexesen hasprést működtet, így a méhösszehúzódások hatását erősíti.

 

KOPONYA FORGÁSAI: (részletesen tudni kell)

  • • FLEXIÓ (bemenetben)
  • • BELSŐ FORGÁS (üregben)
  • • DEFLEXIÓ (kimenetben)
  • • KÜLSŐ FORGÁS (kívül)

 

A KITOLÁSI SZAK VEZETÉSE

 

TESTHELYZET: szülőágy, szülőszék, stb…

 

AZ ANYA ÉSZLELÉSE:

  • • Folyamatos felügyeletet igényel. (Vérnyomásingadozás, stb…)

 

A MAGZAT ÉSZLELÉSE:

  • • CTG monitorizálás, vagy minden fájásszünetben Doppler
  • • Élettani „bradycardia”: 10-30 sec. alatt normalizálódó 80-120/min FHR.

 

 

TOLÓFÁJÁSOK IRÁNYÍTÁSA:

  • • Amíg a fej az üreg mélyéig nem jut, nem nyomatunk.
    • • Üreg mélyén lévő fejnél, a tolófájásokkal párhuzamosan a szülőnő hasprést működtet („nyomatás”).
    • • Megfelelő fájástevékenység biztosítása, szükség esetén Oxytocinos inf.

 

KOPONYA KIFEJTÉSE:

  • • A magzati és anyai sérülés kivédése.

 

  • • EPISIOTOMIA:

Célja

Kivitelezése

Fajtái (centrális, mediolaterális), előnyök, hátrányok

 

  • • Fej kigördítése, GÁTVÉDELEM (technikája, stb..)
  • • A VÁLLAK ÉS A TÖRZS KIFEJTÉSE
  • • Külső forgás
  • • Mellső váll, hátsó váll, gátvédelem
  • • Kzs. ellátás

 

A MAGZAT HELYZETÉNEK MEGÍTÉLÉSE SZÜLÉS ALATT

Külső (Leopold) és belső vizsgálattal:

  • • Bemenet felett mozgó koponya.
  • • Bemenetre illeszkedett koponya.
  • • Bemenetben rögzült koponya.
  • • Koponya áthaladóban (magasan az üregben).
  • • Koponya az üreg mélyén.
  • • Koponya kimenetben.
0 Tovább

A normál szülés I. – tágulási szak

Általános szülészeti fogalmak

 

Elöl    – a symphisis irányába

Hátul – a keresztcsont irányába

Fent   – az anya feje felé

Jent    – az anya lába felé

Jobb-bal – az anya jobb, illetve bal oldala felé

 

Interspinális sík:     0. Felette -1, -2, -3…, alatta +1, +2, +3… cm.

 

Portio állása: Hátul

                            Középen

                            Elöl

                             

Portio hossza:         Az ujjunkat az oldalsó hüvelyboltozatba helyezzük és így ítéljük meg

-       Megtartott (3 cm)

-       Megrövidült / Felszedődőben (~2 cm)

-       Vaskos (~1 cm)

-       Elsimulóban (~0,5 cm)

-       Elsimult / felszedődött / papírvékony (~1-2 mm)

 

Konzisztenciája:      Rigid – Laza – Puha – Nyúlós

 

A szülés első szakasza. A szülésznő feladatai

 

FELVÉTEL

 

  • • Helyiség: lehessen szülést vezetni
  • • Személyek: a szülőnőt orvos veszi fel (behívás is az ő felelőssége).
  • • Feladatok:

-       Szívhanghallgatás (mindig az első !!!), esetleg UH

-       Külső vizsgálat (Leopold)

-       Belső vizsgálat (méhszájtágasság, elölfekvő rész, vezérvonal, vezérpont, magzatvíz (felvételi ASK/AMN - amnioszkópia))

-       RR-mérés, vizeletvizsgálat

-       Anamnézisfelvétel

 

ELŐKÉSZÍTÉS

-       Borotválás, beöntés, zuhanyoztatás

 

 

 

 

 

 

TÁGULÁSI SZAK

-       Felosztása: látens (2 ujjnyiig), ezt követően aktív szakasz

-       Tartama: primipara: 10-12h, multipara: 5-6 h

Észlelés

Anya

-       RR, T: 2 óra

-       P, T (burokrep. után): 1 óra

-       EDA: hólyagtelődés

Magzat

-       Szívműködés (FHR, oszcilláció, periodikus változások)

  • • Folyamatos (műszeres: CTG)
  • • Intermittáló (15p)

-       Magzatvíz (ASK/AMN, burokrepedés, fej kimozdítása)

-       Fejdaganat

-       Sav-bázis egyensúly

 

Méhtevékenység

-       Jellemzői: alaptónus, frekvencia, intenzitás, tartam

-       Nyakcsatorna kifejtődése, méhszáj tágulása

  • Primipara-multipara
    • Mértéke: ujjnyi v. cm
    • Sebessége: 1 ujj v. 2 cm/h

-       Elölfekvő rész haladása

 

Mindenképpen kell BV:

  • • Vákuum/fogó, ill. sectio előtt
  • • Szívhangok hirtelen rosszabbodása (KZs!)
  • • A szülés nem halad jó és nincs ismert ok.
  • • Ha a rectális vizsgálattal nem tudunk tájékozódni.
  • • Burokrepedést követően (KZs)
  • • Gemini „A” születése után
  • • Téraránytalanság, tartási, beilleszkedési zavar jelei esetén

 

A VAJÚDÓ SZÜKSÉGLETEI:

-       Evés-ivás (stop!)

-       Széklet, vizelet (hol, hogyan)

-       Hely és helyzetváltoztatás (mikor, hogyan)

-       Tisztálkodás (zuhany)

-       Társaság (férj, stb…)

-       Hangulat (zene, stb…)

 

Alternatív vajúdás

-       Kettesben ágyban (MÁV Kh.)

-       Vízben (Szt. István, Délpesti)

-       Otthonos körülmények között (Szt. Imre IKEA-szoba, Délpesti KIKA-szoba)

-       Nem csak fekve (majdnem mindenütt)

-       Labdán, bordásfallal (majdnem mindenütt)

0 Tovább

A NORMÁL SZÜLÉS

  • • Mi a szülés

-       élettani (a magzat mellékrészeivel kiürül a méhből)

-       ill. statisztikai értelemben (betöltött 24. hét, v. él, v. >30cm, v. >500g).

 

  • • Mi a normál szülés

-       Terminus körül, spontán fájástevékenység, fejvégű fekvés, spontán hüvelyen át, egészséges újszülött és anya.

 

  • • Mikor várhatunk normál szülést: nem tudjuk! (egészséges anya, 18-30 év, 1-3. szülés, az utolsó nem régebben, mint 10 év, zavartalan terhesség, KT, 3000-4000 g, terminusközel, spontán fájástev. FHR: 120-160/min, tiszta mvíz.)

 

A méhizomzat működése, a szülés megindulásának okai

 

Méhtevékenység: alaptónus, intenzitás, gyakoriság, tartam

 

  • Alvarez hullámok (30.hétig percenként max.20 Hgmm, nem érezni, körülírt területet érint)
  • Braxton-Hicks (30. héttől 20-30 percenként 30-40 Hgmm, tapintható)
  • Jóslófájások ( 35-36. héttől, rendszertelen, nem okoz méhszájtágulást)
  • Vajúdás (rendszeres, intenzív, a méhszájat tágítja)

A terhesség alatt nő a méh ingerlékenysége és összehúzódási képessége

A szülés megindulása: Nem tudjuk mitől !

  • Hormonális egyensúly felbomlása

-       STIMULÁLÓ: oxitocin, prosztaglandin, ösztrogének, kálcium (intracelluláris), kortizol

-       GÁTOL: oxitocináz, progeszteron, magnézium, kálcium antagonisták, béta2- mimetikumok

  • Idegrendszer (ld. stressz, koraszülés)

 

A szülés lefolyása: Autonóm szerv, (kómában, harántlézióban is lezajlik)

 

A szülés szakaszainak meghatározása.

I.. TÁGULÁSI SZAK (rendszeres fájásoktól eltűnt méhszájig)

II.: KITOLÁSI SZAK (eltűnt méhszájtól a megszületésig)

II.I: LEPÉNYI SZAK (a lepény megszületéséig)

IV.: POSTPLACENTÁRIS SZAK (a lépényi szak után 2 óra)

 

A szülés első szakasza. A szülésznő feladatai

 

FELVÉTEL

  • • Helyiség: lehessen szülést vezetni
  • • Személyek: a szülőnőt orvos veszi fel (behívás is az ő felelőssége).
  • • Feladatok:

-       Szívhanghallgatás (mindig az első !!!)

-       Anamnézis

-       Külső vizsgálat

-       Belső vizsgálat (méhszájtágasság, elölfekvő rész, vezérvonal, vezérpont, magzatvíz (felvételi ASK))

 

ELŐKÉSZÍTÉS

-       Borotválás, beöntés, zuhanyoztatás

 

0 Tovább

A NEMI SZERVEK EMBRIONÁLIS FEJLŐDÉSE

KROMOSZOMÁLIS NEM - (XX vagy XY)

        • A megtermékenyülés pillanatában eldől (de vannak kivételek).

        • 2 x (22 testi + 1 nemi kromoszóma: petesejt: X , spermium: X vagy Y)

    = 46 (XX vagy XY).

 

GONADÁLIS NEM - (here vagy petefészek)

        • A 7-8. embrionális hétig a két nem morfológiai fejlődése azonos.

        • Az indifferens gonádtelepből külön behatás hiányában ovárium fejlődik.

        • A here kifejlődéséhez aktív közreműködés szükséges:

        o Y kromoszómán található SRY-régió („Sex-determining Region of Y”) egy speciális faktor termelését serkenti: TDF (Testis Determining Factor).

        o TDF jelenlétében az indifferens gonádtelepből HERE, hiányában PETEFÉSZEK fejlődik.

 

FENOTÍPUSOS NEM - (belső és külső nemi szervek)

        o Az ősvese (mesonephros) mellett két csőrendszer fejlődik ki:

        o WOLFF- és MÜLLER-cső

        o Ezek külön hormonális behatás hiányában női irányba fejlődnek.

 

Belső nemi szervek

FÉRFI:

        • A 7. embrionális héten a HERE funkcionálisan aktívvá válik. TERMÉKEI:

        o MÜLLER-FÉLE INHIBITOR FAKTOR (MIF=Müllerian Inhibitor Factor)

        Hatására a MÜLLER-cső elsorvad.

        o TESZTOSZTERON ( és 50x hatékonyabb aktív metabolitja az 5-alfa-dihidrotesztoszteron).

        Hatására a WOLFF-cső továbbfejlődik és belőle mellékhere, ondóvezeték, ondóhólyag jön létre.

        • A maszkulinizáció folyamatához elengedhetetlen az ANDROGÉN RECEPTOR, melyet az X kromoszómán lévő gén kódol.

 

 

NŐ:

  • MIF hiányában a MÜLLER-cső indul fejlődésnek.

        o Belőle fejlődnek a tubák, a középen egyesült részéből az uterus és a hüvely felső kétharmada.

  • TESZTOSZTERON hiányában a WOLFF-cső nem fejlődik tovább, de nem is sorvad el, eredeti nagyságában húzódik a tubák és a hüvely mellett (Gartner-járat). Felső és alsó szakaszából felnőttkorban ciszták képződhetnek.

 

Külső nemi szervek

        A kezdetben azonos szervtelepek differenciálódnak: tesztoszteron és származékai hatására férfi, ezek hiányában női irányba.

         

  • PENIS = CLITORIS
  • HEREZACSKÓ = fuzionált NAGY ÉS KISAJKAK

 

A külső nemi szervek legkorábban a 12. héttől különíthetők el.

PUBERTÁS során továbbfejlődnek = másodlagos nemi jegyek.

 

A NŐI NEMI SZEVEK FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEI

 

INTERSZEXUALITÁS:

  • Az egyén kromoszomális, gonadális, fenotípusos neme nincs összhangban.

 

  • Csoportosítás: a meglévő gonádok szerint:

 

        o Testicularis intersexualitás (here van)

        o Ovarialis intersexualitás (petefészek van)

        o Ovotesticularis intersexualitás (here és petefészek is van)

        o Gonaddysgenesis (csökevényes „csíkgonád”)

 

Példák:

Testicularis intersexualitás: Klienefelter-syndroma (47 XXY), Morris-syndroma (46 XY)

Ovariális intersexualitás: X-polysomiák (XXX nő)

Ovotesticularis intersexualitás: Hermafroditismus verus (46 XX, 46 XY)

Gonaddysgenesisek: Turner-syndroma (45 X)

 

 

A MÜLLER-CSÖVEK FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEI:

  • Müller-csövek összeolvadása zavart szenved.
  • A tubák, az uterus és a hüvely felső kétharmada lehet érintett.
  • Az ovariumok érintetlenek, így a nemi fejlődés egyébként zavartalan.

 

Kürtök:

  • Hypoplasia, aplasia

 

Méh:

  • Mayer-Rokitansky-Küstner-Hauser-syndroma ( 0 méh, 0 hüvely )
  • Uterus unicornis ( „1/2 méh”, 1 hüvely )
  • Uterus dydelphys ( 2 méh, 2 portio, 2 hüvely )
  • Uterus bicornis bicollis ( 2 méh, 2 portio, 1 hüvely )
  • Uterus bicornis unicollis ( 2, vagy „1 és1/2” méh, 1 portio, 1 hüvely )
  • Uterus septus, subseptus, arcuatus (1 méh, 1 portio, 1 hüvely )

 

Hüvely:

  • Aplasia vaginae
  • Atresia hymenalis

 

 

0 Tovább

A molaterhesség és a choriocarcinoma, a terhesség alatti fertőzések

Terhességben előforduló proliferatív magzatboholy (throphoblast) elváltozások

 

MOLA HYDATIDOSA

 

• A CHORIONBOLYHOK benignus [jóindulatú] elfajulása

• Részleges is lehet, ilyenkor magzati elemek is kifejlődnek

• Gyakorisága: 1 / 1.000 terhesség (Indonézia, Távol-Kelet: 1 / 85 !!)

 

TÜNETEI, DIAGNÓZIS

  • Vérzés, görcs
  • Borsószerű hólyagok ürülnek
  • Hyperemesis [hiperemezis – kóros mértékű hányinger, hányás]
  • A vártnál nagyobb, felpuhult uterus
  • Kétoldali „theca-lutein-cysták” az ovariumban
  • Nagyon magas hCG szint (500 ezer, 1 millió NE – ettől van a hányás is)
  • UH: magzat hiányzik, helyette tömlős-szivacsos tartalom („hóesés-szerű” kép)
  • Szövettan bizonyítja véglegesen

 

TERÁPIA

A terhesség műszeres befejezése: vacuum-aspiratio.

A béta hCG szint nyomonkövetése fél éven át. Oka: 15 %-ban invazív mola, 5%-ban choriocarcinoma jön létre !!!

80%-ban teljes gyógyulás várható, újabb terhesség legkorábban 1-2 év múlva ajánlott

 

INVAZÍV MOLA – a folyamat a myometriumba [miometrium – méhizomzat] terjed

 

CHORIOCARCINOMA [koriokarcinóma]

 

• A CHORIONBOLYHOK malignus burjánzása

• Gyakorisága: 1 / 30.000 szülésre (Keleten 1 / 1000)

• Gyors progresszió, kezelés nélkül halálos, leggyakoribb áttét a tüdőben

 

TÜNETEI

  • Vérzés, mely vetélés, szülés után nem szűnik meg
  • Kétoldali „theca-lutein-cysták” az ovariumban
  • A méh a vártnál nagyobb, felpuhult
  • Magas hCG szint, UH kép
  • ABRASIO: velőszerű, törmelékes anyag, SZÖVETTAN

 

TERÁPIA

KEMOTERÁPIA: 80-90 %-ban teljes gyógyulást eredményezhet !!! (METHOTREXAT)

Műtét csak ritkán szükséges, 1-2 év múlva akár szülhet is

A petefészekből is kiindulhat choriocarcinoma (terhességtől függetlenül), ez kevésbé reagál a kemoterápiára, prognózisa rosszabb.

 

Fertőzések terhesség alatt (genitális traktus fertőzései, lepényen átjutó fertőző betegségek)

 

 

GENITÁLIS TRAKTUS FERTŐZÉSEI

 

Vulvovaginalis candidiasis: terhességben a hajlam növekszik, jelentősége nincs

Trichomoniasis: viszonylag ritkább, STD, a terhességre nincs hatással

Bacteriális vaginosis: gyakori, fokozza a koraszülés és az idő előtti burokrepedés esélyét !!!

 

 

LEPÉNYEN ÁTJUTÓ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

 

VÍRUSOK

 

• Rubeolavírus

 

Teratogén: szívhibák, szem, hallás, központi idegrendszeri defektusok, stb…

Legveszélyesebb az I. trimeszter (az első 8 hétben: a rendellenesség esélye 40-60%), ezután a kockázat fokozatosan csökken a 20. héttől elhanyagolható. Az I.trim-ben gyakori a sp.ab.

Diagnózis a tünetek és szerológia alapján: legfontosabb az Ig M jelenléte.

Fertőzés esetén az I. trimeszterben terhességmegszakítás javasolt.

Terhesség előtt érdemes a védettséget ellenőrizni (szerológia). 1979 óta mindenkit oltanak (MMR).Aki volt rubeolás az elvileg védett. Ha a védettség csökkent, (a titer 1:8-nál alacsonyabb) újraoltás javasolt, de ezután 3 hónapig nem eshet teherbe.

 

• Hepatitis B

 

Jelentősége: a lakosság 1-2 %-a hordozó (HbsAg pozitív), gyakori a tünetmentes átvészeltség. Parenterális úton terjed (inj., trafo, nemi kapcsolat, szoptatás)

Miért szűrjük ? Mert a magzat könnyen megkaphatja.

HbsAG pozitív anya újszülöttjét 12-48 órán belül aktív és passzív immunizálásban kell részesíteni. Ha nincs HbsAg lelet, akkor pozitívnak tekintendő. Az oltott baba szophat.

 

• Herpes simplex (genitalis herpes)

 

Jelentősége: aktív fertőzés alatt, vagy közvetlenül utána hüvelyi szülés esetén az újszülött 40% eséllyel fertőződik (encephalitis), mely letalitása rendkívül nagy.

Érintett anyánál az elváltozásból (hólyagok) víruskimutatás javasolt. Ha ez pozitív, sectio végzendő.

 

• HIV

 

Kezelés nélkül a magzat transplacentáris fertőződésének esélye 25% (kezeléssel 8%).

Sectio végzése nem indokolt.

Nem szoptathat.

 

BAKTÉRIUM

 

• Streptococcus B csoport (S. agalactiae)

 

Jelentősége: terhesek hüvelyében, rectumában tünetmentesen jelen lehet (24. hét körül 15-20%-ban kimutatható)

Az újszülöttkori sepsis leggyakoribb kórokozója (halálozása 25%). Az érett újszülöttek halálozásának harmadáért felelős.

Egyéb hatása: koraszülés, ie.burokrepedés, chorioamnionitis, gyermekágyi sepsis

Ha az anya hordozó, az újszülött esélye a sepsisre 1% (koraszülöttnél 4%).

 

Típusos esetben az újszülöttnél a születés után 6-12 órával IRDS, apnoe, sokk jelentkezik. Az ún. késői sepsis 3-4 hetesen kezdődik, meningitissel, halálozása 60%.

 

Megelőzés: Jelenleg is vitatéma mit kellene tenni ! Lehetőségek: 35-36. héten hüvelyváladék tenyésztés. Hátránya, hogy lassú. Minden szülőnő antibiotikum profilaxisa (penicillin, makrolid) Hátránya: drága, az esetek nagy részében feleslegesen adtuk.

 

Jelenlegi álláspont: profilaxis – rutinszerűen Augmentin (iv.) - negatív tenyésztési lelet esetén is a következőknél:

  • Koraszülés esetén
  • Ie. burokrep. után 6 órával
  • Lázas vajúdónál
  • Magzati tachycardiánál
  • Anyai bacteriuria esetén
  • Ha az anamnézisben újszülött fertőzése szerepel
0 Tovább

A menstruációs ciklus - A nemi érés

A HORMONÁLIS CIKLUS

HYPOTHALAMUS-HYPOPHYSIS-OVARIUM TENGELY

  • Hypothalamus: GnRH – Hypophysis: FSH, LH
  • Petefészek: ösztrogén, progeszteron

 

OVARIALIS ÉS ENDOMETRIALIS CIKLUS

OVARIALIS CIKLUS    follicularis szak

ovulatio

luteális szak

ENDOMETRIALIS CIKLUS

proliferációs szak (ösztrogén hatás)

secretios szak (progeszteron hatás)

menstruatio

 

 

A NŐ ÉLETKORI SZAKASZAINAK JELLEMZÉSE

 

ÚJSZÜLÖTTKOR

A placentáris eredetű hormonok miatt duzzadt nemi szervek, akár menstruációszerű vérzés is jelentkezhet, duzzadt emlők akár tejszerű váladékkal (lásd: boszorkánytej). Az anyai hormonok kiürülésével nyomtalanul eltűnnek

 

KISGYERMEKKOR

Minimális FSH-LH és ösztrogén-termelés 7-8 éves korig

 

SERDÜLŐKOR (pubertas és adolescentia)

Kialakul a petefészek ciklusos működése és a másodlagos nemi jegyek

 

MENARCHÉ:   az első menses (ideje a fejlett országokban átlagosan 12,6 életév)

Hormonális háttér:    A menarché előtti hónapokban a növekedési- és a pajzsmirigyhormon elválasztása növekszik

Megindul a GnRH epizodikus szekréciója

 

Beindul az FSH-LH termelés és az ovarialis ciklus

 

GONADARCHÉ: a petefészek nemihormon-szekréciója beindul

 

TELARCHÉ:    az emlők kifejlődése

 

PUBARCHÉ:   szeméremszőrzet kifejlődése (androgének hatására)

 

AXILLARCHÉ:            hónaljszőrzet megjelenése (legkésőbb ez jelentkezik)

+ zsírpárnák, csípő, testmagasság, külső nemi szervek

 

Belső nemi szervek:      Kezdetben CORPUS/CERVIX arány 1:2, ez megfordul

Normál hüvelyflóra (lactobacillusok, savas pH)

 

NEMI ÉRETTSÉG KORA         Reproduktív kor: 15-45 év (fogamzóképesség)

 

CLIMACTERIUM                     Átlagos időpontja 47,5 év

 

PERIMENOPAUSA                 A prae- és korai postmenopausa 1-1 éve

 

A petefészek ciklusos működése megszűnik. A tüszők száma rohamosan csökken. A petefészek csak androgéneket termel. A meglévő ösztrogének a zsírszövetben keletkeznek a keringő androgén hormonokból.

Jellegzetes tünetek:      Vasomotoros tünetek (hőhullám, izzadás, fejfájás)

Szöveti atrófia: hüvelyszárazság, vizelési panaszok, bőr, haj, köröm törékeny

Pszichológiai eltérések: depresszió, érzelmi labilitás, alvászavarok

Osteoporosis

Cardiovascularis betegségek

 

 

A NEMI ÉRÉS ZAVARAI

(pubertas praecox, pubertas tarda)

 

A pubertas eseményeinek rendellenes időben való lezajlása

 

PUBERTAS PRAECOX                      7-8. év előtt

 

Valódi pubertas praecox            Akár 2-3 éves korban teljes értékű petefészekműködés, ovuláció vagy akár terhesség is bekövetkezhet

 

Oka                  Genetikai, központi idegrendszeri zavar, gyulladás, tumor

Kezelése          Provera, Androcur, GnRH-analóg ill. -antagonista

 

Pseudo pubertas praecox          Nem teljes értékű, részjelenségek hiányoznak, pl. anovulatorikus vérzések vannak.

 

Oka                  Petefészek, mellékvese hormontermelő daganata, külső hormonhatás

 

PUBERTAS TARDA               Ha a nemi érés egyetlen tünete sem jelentkezik a 14. életévig

 

Oka                             Genetikai, elhízással járó formák, hypophysis-elégtelenség, anorexia nervosa, gonaddysgenesis (pl. Turner-sy)

 

0 Tovább

A menopausa

FOGALMA

        • A petefészek által vezérelt azon utolsó havivérzést követő időszak, melyet 6 hónapon belül nem követ újabb vérzés.

        • PERIMENOPAUSA: a vérzések teljes elmaradása előtti és utáni 1-2 év, a tünetek jelentkezésének időszaka.

        • Korai menopausa (menopausa praecox, korai petefészek elégtelenség): 40 éves kor alatt.

        • Művi menopausa: működő ováriumok műtéti eltávolítása után.

 

JELENTŐSÉGE

        • A menopausa ideje Európában átlagosan 49 év.

        • A nők átlagéletkora átlagosan 75-85 év.

        • A nők életük csaknem egyharmadát a menopausa időszakában töltik el.

        • A 20. század előtt a nők többsége meg sem érte a menopausát.

 

HORMONÁLIS VÁLTOZÁSOK

        • Lényege: az ovariális funkciók hanyatlása:

        o Az évtizedek során a tüszők száma csökken.

        o A petefészek hormontermelő képessége csökken.

        • Hormonszint változások:

                o A petefészek egyre kevésbé reagál a gonadotrop hormonok serkentő hatására.

        o Az ösztrogénszint csökken.

        o Peteérés elmaradásával a progeszteron termelése megszűnik.

                o A negatív visszacsatolás megszűnésével a gonadotrop szint: főleg az FSH, és később az LH emelkedésnek indul.

                o A magas FSH, LH szint 15-20 évig is megmarad, majd valamelyest csökken.

                o A petefészek továbbra is termel kevés androgén hormont, de az androgének nagyobb része a mellékvesekéregből származik.

                o Az androgén hormonok egy része a subcutan zsírszövetben ösztrogénekké konvertálódik át.

                o Minél kövérebb a menopausában lévő nő, annál több zsírszövetben átalakult ösztrogénre tesz szert.

 

 

A MESTRUÁCIÓS CIKLUS VÁLTOZÁSAI

        o Első szakasz: a ciklusok rövidebbé válnak.

                o Második szakasz: a ciklusok hosszabbá válnak, ovuláció már csak időnként van, néha „rendetlen” vérzés jelentkezik.

        o Harmadik szakasz: A menses el-el marad, akár több hónapra is.

        o Negyedik szakasz: Vérzés nincs.

 

A perimenopausális vérzészavart mindig ki kell vizsgálni ! (Abrasio)

 

TÜNETEK

        o A tünetek alapvetően az ösztogénszint csökkenése miatt jönnek létre.

 

 

VAZOMOTOROS TÜNETEK:

        o Hőhullámok

        o Kipirulás

        o Éjszakai izzadás

        o Palpitáció érzése

        o Gyakori fejfájás

 

        o A menopausa után 2-5 évig is eltarthat.

                o Oka: ösztrogén hiányában megváltozik a kiserek izomfalára ható vegetatív szabályozó tényezők hatása.

        o Hormonpótlással kezelhető.

 

SZÖVETI ATROFIÁS JELENSÉGEK

        o Nemi szervek és húgyutak atrofiája

        o Hüvelyszárazság, vaginitis, dyspareunia (fájdalom közösüléskor)

        o Vizelési dysfunctios jelenségek, urethritis.

        o Bőrszárazság, haj és köröm törékennyé válása.

 

        o Oka: az ösztogéndependens szervek, szövetek visszafejlődnek.

 

                o Ösztrogén hiányában csökken a hüvely hámsejtjeinek glikogéntartalma, az ebből élő Döderlein flóra megszűnik.

        o Kezelésük: főleg lokális ösztrogén-készítmények (krém, tabletta)

 

PSZICHOLÓGIAI ELTÉRÉSEK

        o Hangulati labilitás

        o Depresszió, letargia, ingerlékenység

        o Koncentrálóképesség zavara

        o Libidócsökkenés (androgének !)

        o Alvászavarok

 

        o Megoldása: hormonpótlás, pszichoterápia

 

 

OSTEOPOROSIS

        o Oka: Az ösztrogén gátolja a csontszövet lebontását.

            o Csökken a csontok szilárdsága, rugalmassága, érzékenyebbé válnak a mechanikai traumákkal szemben. A belső szerkezet (trabecularis hálózat) megváltozik

        o Következménye: törések, (radius, femur, kompressziós csigolyatörés)

        o Kezelése:

        o Hormonpótlás (megelőzés)

        o Bifoszfonátok (Fosamax: az egyetlen, ami a csontritkulást megfordítja)

        o Calcitonin (Miacalcic)

        o D-vitamin, aktív D-vitamin (Alpha-D3)

        o Fluoridok, Calcium (napi adag 1000-1500 mg)

        o Ipriflavon (Osteochin)

 

 

 

CARDIOVASCULARIS BETEGSÉGEK

        o A menopausa előtt a nők kevésbé hajlamosak koronáriabetegségre mint a férfiak.

        o A menopausa után a különbség kiegyenlítődik.

        o A lipidanyagcsere (koleszterin, triglicerid) kedvezőtlen irányba tolódik.

        o Ösztrogén hiányában csökken az erek rugalmassága

    o Gyakoribbá válik a magasvérnyomás, az elhízás és a mozgásszegény életmód.

    o A sejtek inzulinérzékenysége kismértékben ösztrogénfüggő.

                        o A fentiek az atherosclerosis fő rizikófaktorai, mely a carsiovascularis rizikó fő tényezője.

    o Megelőzés: Az időben kezdett hormonpótló kezelés a fentiekre jó hatással van, a rizikót csökkenti, de már kialakult elváltozásoknál ( pl. menopausa után 10 évvel kezdett kezelés) hatástalan, sőt inkább káros.

 

A KEZELÉS LEHETŐSÉGE: MENOPAUSALIS HORMONPÓTLÁS

 

                o ELŐNYE: Szubjektív tünetek kezelése, az osteoporosis lassítása, korai alkalmazásával cardiovascularis prevenció

 

                o KOCKÁZATA: Endometrium és emlőrák emelkedett relatív kockázata, bizonyos körülmények között. Véralvadási faktorok szintje megemelkedik, hajlamos személyekben enyhe thrombosisrizikó (hasonlóan, mint a fogamzásgátló tablettáknál)

 

 

                o ELLENJAVALLATAI: különböző, főleg ösztrogénfüggő nőgyógyászati daganatok, májbetegségek, véralvadási zavarok stb…

 

        o BEVEZETÉSE ELŐTT KIVIZSGÁLÁS SZÜKSÉGES:

 

        - Nőgyógy., UH, mammográfia, laborok, csont.

        - Továbbiakban ezek rendszeres ellenőrzése.

 

        o A HORMONPÓTLÁS GYÓGYSZEREI

 

        - Folyamatos ösztogén (csak hysterectomizáltak)

        - Folyamatos ösztrogén-gesztagén (késői menopausa)

        - Folyamatos ösztogén + időszakonként gesztagén (korai menopausa)

 

        - ORALIS (tabletta)

        - TRANSZDERMALIS (tapasz, gél)

        - LOKÁLIS (gél, hüvelytabletta)

 

Kezelés időtartama: ?

Mellékhatások: menses, emlőfeszülés, súlynövekedés, stb.

 

AJÁNLÁS:

        o Oralis szerek helyett a transdermalis út preferálása

        o Szervspecifikus készítmények

        o Dózisok csökkentése

 

        o Új hatóanyagok? „Természetes ösztrogének?”

0 Tovább

A méhnyak és a méhtest gyulladásai

MÉHNYAK ecto- és endocervix – ecto- és endocervicitis

 

A méhnyakban lévő nyákcsap gátolja a fertőzések létrejöttét (IUD!!!)

  • ECTOCERVICITIS

-       Felszínét el nem szarusodó laphám fedi

-       Csak vírusos fertőzések: HPV és herpes jellemzik

  • ENDOCERVICITIS

-       Felszínét hengerhám fedi

-       Csak bakteriális fertőzések jellemzik

-       Kizárólag nemi úton jönnek létre

Kórokozói:    a Chlamydia trachomatis és a Neisseria gonorrhoeae

Tünetei:

-       Nyákos-gennyes (mucopurulens) folyás az urethrából és a cervixből

-       Köztivérzés ( + cytológia levételekor vérzés)

-       50%-ban tünetmentes

Diagnózis:    tünetek, kenet

Kezelés:       per os antibiotikum

 

Adnexitis, parametritis, pelveoperitonitis

 

Gyűjtőnéven = kismedencei gyulladás

OK:    szinte mindig felszálló fertőzés – belső flóra, vagy nemi úton terjedő kórokozó: C. trachomatis vagy N.gonorrhoae. Általában több kórokozó van jelen, ezek közt mindig van anaerob. A kórokozó pontos kimutatása nem lehetséges, a mintavétel nehézsége miatt (endometriumból, tubából)

 

 

A gyakoriságot fokozza: fiatalok, szexuális aktivitás (promiszkuitás), IUD, invazív beavatkozások, korábbi kismedencei gyulladás

 

MEGJELENÉSI FORMÁI:

 

  • ENDOMETRITIS

Tünete: köztivérzés, alhasi fájdalom (a portio mozgatására is)

  • SALPINGITIS ACUTA

-       Tünete: alhasi fájdalom, gyengeség, hányinger, hőemelkedés/láz

-       Diagnózis: mozgatásra, nyomásra érzékeny portio és adnextáj (+ láz vagy bő cervikális folyás, vagy emelkedett CRP)

-       Diff.dg.: appendicitis, grav.extraut, endometriosis, cysták, egyéb sebészeti kórképek

-       Szövődmény: a gyulladás továbbterjedése (táyog, peritonitis), krónikussá válása, a petevezetékek károsodása, sterilitás

-       Kórházi felvétel javasolt: elesett állapot, 38°C feletti láz, diagnosztikus bizonytalanság esetén

-       Kezelés: kombinált szélesspektrumú antibiotikus kezelés 10-14 napig: 1. komponens: Tarivid (Zanocin) v. Zinnat, Doxycyxlin, Augmentin, Unasyn + 2. komponens: Dalacin v. Klion. Enyhe esetben esetleg egykomponensű kezelés: Dalacin v. Sumamed

 

RECIDÍVÁLÓ VAGY KRÓNIKUS SALPINGITIS

Korábbi akut gyulladás következtében kialakult szervi károsodás talaján alakul ki. Az akut salpingitisek 30%-a recidivál. A krónikus vagy megmagyarázhatatlan alhasi fájdalmak 50%-ának ez az oka.

-       Tünete: alhasi fájdalom (nem olyan kifejezett nyomásérzékenységgel, mint az akut infekcióknál), dyspareunia, sterilitás, tömegesebbnek tapintható adnextáj

-       Kezelés: tartós antibiotikus kezelés (eredményessége kérdéses), tüneti kezelés, fiziotherápia, eredménytelenség esetén laparoszkópia.

-       Szövődményei: hydrosalpinx, pyosalpinx, sterilitás, grav.extraut.

 

PYOSALPINX, TUBOOVARIALIS ABSCESSUS

Akut vagy krónikus salpingitis által károsított petevezető kiújúló, súlyos gennyes gyulladása, melyben később a petefészek is részt vesz.

-       Tünetei: enyhe tünetektől az akut hasig. Alhasi fájdalom, tapintási eltérés, hányinger, hányás, láz

-       Diagnózis: tünetek, tapintás, UH, RTG, labor, esetleg Douglas-punctio

-       Kezelés: nem rupturált esetben antibiotikus kezelés (ha panasza van, kórházi felvétel), eredménytelenség esetén műtét. Rupturált esetben (életveszélyes állapot) azonnali laparotomia

 

PELVEOPERITONITIS

Hashártyagyulladásnak megfelelő kép. A műtéttől akkor lehet eltekinteni, ha az antibiotikus kezelés gyors, látványos eredményt hoz. Kezelése mindig kórházi.

 

SEPSIS

A vérpályába került jelentős mennyiségű kórokozó (bacteriaemia) jellemzi, „sokszervi-elégtelenséget” eredményez. Kezelés nélkül biztosan halálos.

Tünetei: súlyos általános állapot, láz („szeptikus” = remittáló, fűrészfog-szerű), sokszervi elégtelenség, bőr- és központi idegrendszeri tünetek.

Laborok: pozitív haemokultúra (nem mindig, nagyon nehéz levenni, mert a hőkiugrás előtt kell), gyulladás jelei (nem mindig), thrombocytopaenia

Kezelés: antibiotikum (spec. kombinációk), sebészi góctalanítás, intenzív osztályos kezelés (lélegeztetés, keringéstámogatás, stb…)

 

 

0 Tovább

A méhen kívüli terhesség

A leggyakoribb életet veszélyeztető szülészeti kórkép (Mo-n évi 1 haláleset)

Az összes terhesség 0,6-0,9 %-a

  • A megtapadás helye szerint: 98% tubáris, 2% ovariális, 0,2% hasűri
  • A tubáris terhességek 60-70%-a a tuba petefészek felőli (ampulláris) részén jön létre

 

Tünetei:

  • Terhesség gyanú- és valószínűségi jelei (vérzéskimaradás, stb…)
  • Pozitív terhességi teszt
  • Érintett oldalon alhasi fájdalom
  • Vérezgetés (kávéaljszerű)

 

Lefolyása:

  • Tubáris vetélés: a Douglasba kerül
  • Ruptura tubae: életveszélyes
  • Inveterált terhesség: vérzés nélkül a hasüregbe kerül, ott összenövést, fájdalmat okoz
  • Tünetmentes felszívódás

 

Különleges formái:

  • Hasűri terhesség: akut has, sokk. A lepényt nem szabad kivenni, mert elvérzik.
  • Cervikális terhesség: a nyakcsatornában, a passzív szakaszon tapad meg. Életveszélyes vérzés léphet fel, gyakran hysterectomiára [hiszterektómia=méheltávolítás] kényszerülünk

 

Diagnózis:

  • Bimanuális vizsgálat (tapintható, ha elég nagy, Douglas ledomborított, fáj)
  • Szérum béta hCG: a szokásosnál lassabban emelkedik (a szokásos: kétnaponta megduplázódik az értéke), Gyakran 5-6000 NE-nél stagnál
  • UH: (pszeudopetezsák, tubáris gyűrű, adnexconglomeratum, hasűri folyadék)
  • Douglas-punkció: vért kapunk
  • Endometrium szövettan: decidua magzati elem nélkül, Arias-Stella jelenség
  • Laparoszkópia: a tévedés esélye 2-5%
  • Rutin (nem akut) esetben: BV, hCG, UH, laparoszkópia

 

Differenciáldiagnózis: adnexitis, tuboovarialis abscessus, torquatio, appendicitis, vesekő

 

Terápia:

Ha a beteg nincs sokkban, és nincs túl sok vér a hasban, a választandó eljárás a LAPAROSZKÓPIA:

  • Punkció, infiltráció (a terhességet elpusztító anyag beadása)
  • Salpingotomia (a tuba megnyitása)
  • Salpingectomia / resectio tubae (a tuba kivétele, rezekciója)
  • Fimbriális evacuatio (a terhesség kipréselése)

Ha a feltételei megvannak szisztémás METHOTREXÁT kezelés végezhető

  • Feltétele a stabil életfunkciók, 30 mm-nél kisebb méret, hospializálás
  • Előnye: nincs műtét
  • Hátránya: hetekig tarthat
  • Eredményessége a későbbi fertilitás szempontjából azonos a sebészi kezelésével

 

0 Tovább

A magzati növekedés zavarai

Intrauterin retardáció (IUGR= Intrauterine Growth Retardation)

Meg kell különböztetnünk az IUGR-t a „Small for date baby”-től

 

FOGALMA     a magzat súlya a korának és nemének megfelelő standard 10 percentilise alá esik

Percentilis számítása = a vizsgált csoportban a magzatok bizonyos százaléka az illetőnél nagyobb vagy kisebb. Pl. 10 percentilis esetén az illető magzatnál az adott percentilis táblázat készítéséhez figyelembe vett magzatok 90 százaléka nagyobb, 10 százaléka kisebb. (Nem azonos a százalékkal, mert nem a magzatok átlagsúlyát vesszük figyelembe, hanem a darabszámát! Kb.= „hányadik a tornasorban”). Minél több magzat (több tízezer) adataiból készült a táblázat, annál pontosabb az adat.

 

TÍPUSAI

  • Szimmetrikus (arányosan kisebb): a magzat minden paramétere kisebb, a terhesség korai szakaszában kezdődik, a magzat kromoszomális, strukturális rendellenessége, anyai krónikus betegség áll a hátterében
  • Aszimmetrikus (a has növekedése lelassul a fejkörfogathoz képest): a máj, izom, subcutan zsírszövet kevesebb (a magzat „sovány”). Táplálási zavar okozza

 

A gyakorlatban ez utóbbival találkozunk az esetek 90%-ban.

 

OKAI

  • ANYAI: etnikai (cigány – kisebb gyerekek, nem kóros), kis anyai méret (nem kóros), méhfejlődési rendellenesség, krónikus betegség, alultápláltság, dohányzás, alkoholizmus, pszichés, tünetmentes bacteriuria
  • LEPÉNYI: az esetek 70%-ban a lepényi elégtelenség valamilyen mértéke kimutatható
  • MAGZATI: fejlődési rendellenesség, kromoszómaeltérés, magzati infectio (TORCH – TOxoplasma, Rubeola, Cytomegalovírus, Hepatitis B), ikerterhesség

 

DIAGNÓZIS

  • Symphysis-fundus távolság, haskörfogatmérés
  • UH: III. szűrés (30-31. hét): ha a haskörfogat több, mint 20%-kal kisebb, mint a fejkörfogat, biometria. Általában kevesebb magzatvíz. Részletes vizsgálat szükséges, nincs-e valamilyen szervi eltérés
  • Szóba jön: TORCH, kromoszómavizsgálat amniocentézis útján.

 

KEZELÉS

  • Fektetés (a méh vérellátása javul)
  • Glükóz-magnézium infúzió (a magzat több táplálékhoz jut, a lepényi keringés javul), aluldozírozott Ca2+-csatorna blokkoló (Corinfar)
  • A magzati állapot fokozott ellenőrzése (NST, flowmetria)
  • Súlyos esetben a terhesség befejezése

 

SZÜLÉSVEZETÉS INTAUTERIN RETARDÁLT MAGZAT ESETÉN

  • Folyamatos CTG-monitorozás (hirtelen rosszabbodás gyakoribb, oligohydramnion esetén KZS-kompresszió gyakoribb)
  • Szülésnél kötelező a neonatológus jelenléte (ha nem megoldható, a szülés centrumban történjen)
  • Epidurál előnyös (lazítja a gátizmokat, a tágulási szak gyorsabb)
  • A retardált magzatok a hypoxiát rosszabbul tűrik – gyakoribb a meconiumos magzatvíz

 

KÉSŐI PROGNÓZIS

Bizonyítottan nagyobb hypertonia, myocardiális infarctus, agyvérzés, II. típ. diabetes hajlam felnőtt korban.

 

 

0 Tovább

A magzati szívhangok jellemzése. Magzati szívműködés ellenőrzése a terhesség alatt (sztetoszkóp, Doppler észlelés, CTG)

A magzati szívhangok jellemzésére: CTG (Kardiotokográf – szívhang-fájás-író)

 

  • ALAPFREKVENCIA (10 perc alatt mért átlag)

normálérték: 120-160/min

Az alapfrekvencia eltérései:

  • TACHYCARDIA[tahikardia] (tartósan, tovább mint 10 perc)
    • Mérsékelt: 160-180/min
    • Súlyos: 180-200/min
    • Főbb okai:
      • Anyai láz
      • Chorioamnionitis [korioamnionitisz]
      • Gyógyszerhatás (pl. béta-mimetikum)
      • Magzati anaemia [anémia] (vérszegénység)
      • Kompenzációs jel korábbi hypoxia után.
    • BRADYCARDIA[bradikardia] (tovább mint 3 perc)
      • Mérsékelt: 100-120/min
      • Súlyos: 100/min alatt
    • Főbb okai:
      • élettani:
        • „Áthaladási”
        • A terhes hányásakor
      • kóros:
        • Magzati hypoxia legfőbb jele
        • Vena cava szindróma
        • Kzs. előesés
        • Abruptio placentae [abrupció placenté]
        • Hypertoniás fájásgyengeség
        • Magzati arrhythmia [arritmia] (Komplett AV blokk)
        • Téves regisztrálás: „anyai”
  • VARIABILITAS[variábilitás] (oscillatio [oszcilláció])
    • Fogalma: az egymást követő szívakciók között eltelt időkülönbség.
    • Oka: a magzat a változó mértékű oxigénszükségletét a lepényben tárolódó

tartalék vérmennyiség keringésbe vonásával, illetve kiszorításával (vazokonstrikció-vazodilatáció) biztosítja. A magzati szív frekvencia-változással reagál a beáramló vérmennyiség pillanatnyi változására (a felnőtt szív kontraktilitásváltozással is reagál, azaz erősebben húzódik össze ha több vér jut vissza a szívbe, míg a magzatban ilyenkor csak a szívfrekvencia nő).

 

Fiziológiás eset: a magzat jó oxigénellátottságú, a vazokonstriktor és vazo-dilatátor központok hatása váltakozva jut érvényre, az egyes szívakciók között eltelt idő más és más. Ezért a CTG pillanatról pillanatra más szívfrekvenciát ábrázol, a görbe „szőrös” lesz.

Hypoxia: A vazomotor centrum jut érvényre, a vért az életfontosságú szervekhez irányítja, a keringési út fix, az egyes szívakciók között eltelt idő azonos, a CTG görbe „elsimul”.

 

  • Értékelése:

 

ANALYSIS (OXFORD SONICAID TEAM – CTG berendezés)

 

SHORT TERM VARIATION (STV) norm.: > 6 ms.

  • Fogalma: az egymást követő ütések időtartama közötti különbség (a frekvenciakülönbség: normálisan > 2 (ha az FHR=140/min))
  • Számítási módja: periodikus változásoktól mentes 1 perces szakasz kiválasztása a görbén. Ezt felosztjuk 16 szakaszra (1 szakasz = 3.75 sec). Ezen szakaszokon a szívakciók átlagos követési idejét határozza meg ms-ban (=(60/FHR)*1000). Az egyes szakaszok közötti különbséget kiszá-mítja, majd az így kapott 15 számot átlagolja.

A magzati állapot legérzékenyebb paramétere (NST esetén)!

 

MANUÁLIS

Két paramétert értékelünk:

  • AMPLITUDÓ

A szívfrekvencia legmagasabb és legalacsonyabb értéke közötti különb-ség, egy perces periodikus változásoktól mentes CTG szakasz alatt.

Norm.: 5-15/min.

  • FREKVENCIAVÁLTOZÁS

Egy perc alatt a görbe hányszor metszi a képzeletbeli alapfrekvencia vonalát. A változások, ciklusok száma.

Norm.: 3-6/min

  • RÁNÉZÉSRE

„Milyen szőrös a görbe?”

 

  • ÁTMENETI FREKVENCIAEMELKEDÉS (ACCELERATIO [akceleráció])
    • Fogalma: 10-20 s-ig tartó frekvenciaszaporulat, melynek amplitudója 10-30/min.
    • Előfordulása:

SPORADIKUS: magzatmozgás esetén: nő az oxigénfelhasználás, és így a szívfrekvencia emelkedik („reaktív görbe”). Ha az acceleratio ilyenkor elmarad, az kóros.

PERIODIKUS: méhösszehúzódás esetén: az átmeneti hypoxiát kompen-zálja.

  • ÁTMENETI FREKVENCIACSÖKKENÉS (DECELERATIO [deceleráció])
    • Típusai:

DIP 0 (VARIÁBILIS DECELERATIO) (DIP=deceleratio intra partum)

  • OKA: köldökzsinór kompresszió
  • MEGJELENÉSE: sporadikus, fájástevékenységtől független, amplitudója 10-30/min, formája változó.
  • JELENTŐSÉGE: ha gyakori és elhúzódó, hypoxiához vezethet, tehát fenyegető IU. asphyxiát [f. intrauterin aszfixiát - oxigénhiányt] okozhat.
  • 26-28. héten élettani

DIP I (FÁJÁSSZINKRON v. KORAI DECELERATIO)

  • OKA: fájás alatt az intracraniális [intrakraniális] nyomás fokozódik, mely vagusizgalmat [váguszizgalmat] okoz.
  • MEGJELENÉSE: a kontrakcióval egy időben, és a végére rendeződik.
  • JELENTŐSÉGE: reflexes jelenség, nem jelent gázcserezavart, azaz feny. IU. asphyxiát. Ha amplitudója nagyobb mint 30/min, figyelmeztető jelnek kell tekinteni főleg koraszülötteknél.

DIP II (KÉSŐI DECELERATIO)

  • OKA: a lepény csökkent rezervkapacitása miatt kontrakció alatt magzati hypoxia lép fel, ez frekvenciacsökkenést okoz.
  • MEGJELENÉSE: a szívfrekvencia a fájás kezdete után több mint 10s múlva kezdődik, csak elnyújtva, fájásszünetben rendeződik. Gyakran követi kompenzatorikus tachycardia.
  • JELENTŐSÉGE: fenyegető intrauterin asphyxia jele.

 

 

normális ctg

0 Tovább

A magzat méhen belüli elhelyezkedésének vizsgálata

Külső tapintásos vizsgálatok (palpatio [palpáció])

A ter­hesség második felében külső vizsgálattal, tapintással megállapíthatóa méh nagysága, esetleges deformitása, a magzat fekvése, állása, tartása, elölfekvő része, annak a medencebemenethez való viszonya.

 

A külső vizsgálat műfogásait Leopold-féle műfo­gásoknak nevezzük

      (Leopold német nőgyógyász, 1846-1911.)

 

1. számú Leopold-féle műfogás

A vizsgáló a nyújtott lábakkal háton fekvő terhes nővel szem­befordulva, annak jobb oldalán áll. Mindkét kéz ulnaris [ulnáris] részével a bordaív lefutásával párhuza­mosan az uterus [uterusz] felett benyomva a hasfalat az uterus fundusa a vizsgáló tenyérnek ütközik. A vizsgálattal megállapítható a méh fundusának ma­gassága, alakja és a benne elhelyezkedő magzati nagyrész.

 

2. számú Leopold-féle műfogás

A vizsgáló az előző helyzetben marad, és mindkét kezét a has oldalán lefelé csúsztatja. A hasfalon keresztül előbb az egyik, majd a másik kézzel érzékelhetők a magzat háta vagy a hasi oldalon elhelyezkedő végtagok. Sima felszínű, hengerded alakú tapin­tási lelet az adott oldalon a magzati hátra utal. Az ellenkező oldalon aprórészek tapinthatók, me­lyek a vizsgáló keze alól könnyen kitérnek. A kismama általában ezen az oldalon érzi a magzatmozgást.

Ha mindkét oldalon nagyrész (koponya, far) tapintható, akkor a magzat harántfekvésben helyezkedik el. (Erre már az 1. számú Leopold-féle fogás során észlelt "üres fundus [fundus]" is felhívja a figyelmet.)

 

3. számú Leopold-féle műfogás

A fentiekben leírt változatlan helyzetben a vizsgálatot végző személy a jobb kezét abductiós [abdukciós] helyzetben levő hüvelykujjával a symphysis [szimfízis] fölé helyezi, majd a hasfalat benyomva a hüvelykujja és a tenyere között levő medencebemenetben elhelyezkedő nagyrészt megtapintja. A vizsgálat alatt az abdukált hüvelykujj az elölfekvő rész egyik oldalára, a többi ujj a másik oldalra kerül. Ha az elölfekvő rész koponya, akkor tapintáskor kemény, gömbölyű, sima képlet tapintható, ha far, akkor kisebb, puhább felszínű tapintási lelet észlelhető. Ezzel a műfogással megállapítható az elölfekvő rész, annak viszonya a medencebemenethez. Az utóbbi szerint az elölfekvő rész a bemenet felett mozgatható, bemenetre illeszkedett, bemenetre nyomott vagy bemenetben rögzült lehet. Harántfekvés esetében a bemenet üres.

 

4. számú Leopold-féle műfogás

A vizsgáló az anya arcának háttal áll. Mindkét tenyerét zárt ujjakkal, ulnaris élével a symphysis fölé helyezi, majd a hasfalat benyomva igyekszik az elölfekvő részt közrefogni. E műfogás segítségével a 3. Leopold-féle fogással szerzett tapintási leletet erősíthetjük meg. A 3. és 4. fogás alkalmazásával megindult szülés esetén választ kapunk arra, hogy a fej áthaladt-e a medencebemeneten. Ha a fej felfelé szélesedő része tapintható, a koponya még nem haladt át a bemeneten, ha azonban felfelé keskenyedő rész észlelhető, akkor valószínű, hogy a legnagyobb kerületévei már átjutott a medence bemenetén. Ritkán a 4. fogással felismerhető a homloktartásra és az arctartásra jellemző szöglettörés a tarkó és a hát között. Ezért ez a fogás alkalmas lehet a deflexiós tartás megítélésére is.

 

5. számú Leopold-, illetve Zangemeister-féle kiegészítő műfogás

A vizsgálat során a jobb kéz ujjait a szeméremcsontra, a bal kezet a koponyára helyezzük. Normális körülmények között a koponya síkja mélyebben van, mint a szeméremcsonté. Ha a koponya promineál, azaz előemelkedik, vagy egy síkban van a symphysisseI téraránytalanság, illetve beilleszkedési rendellenesség valószínű. Eltűnt méhszáj esetén diagnosztikus értékű. (Zangemeister német nőgyógyász, 1871-1930.)

 

 

 

A magzat helyzetének leírására: fekvés – állás – tartás – beilleszkedés

 

 

 

A fekvés a magzat és az anya hossztenge­lyének egymáshoz való viszonya

 

Normális:  

  • hosszfekvés

A magzat hossztengelye az anya hossztengelyével párhuzamos.

 

  • Koponyavégű hosszfekvés

Gyakorisága 96%

Rendellenes:       

  • Medencevégű hosszfekvés

Gyakorisága 3,5% (Medencevégű fekvés gyakorisága a terhességi kor és magzati súly növekedésével egyre csökken, pl.: a 28-32. héten születettek között 14% vagy az 1500-2000 grammosok között 15%.)

 

  • harántfekvés

A magzat hossztengelye az anya hossztengelyével derékszöget zár be.

Szülés megindulása esetén az anyára és a magzatra nézve is életveszélyes lehet.

  • ferde fekvés

A magzat hossztengelye az anya hossztengelyével kisebb, mint 90°-os szöget zár be.

A ferde fekvés rendszerint átmeneti, mert a vajúdás alatt általában haránt- vagy hosszfekvéssé alakul át (ezért instabil fekvésnek is nevezzük).

 

Haránt- és ferdefekvés gyakorisága: 0,5%

 

Ha egy hosszfekvésben elhelyezkedő magzat elölfekvő része nem fedi pontosan a bemenetet, hanem valamelyik csípőtányér felé kitér, a kitért fej, ill. kitért far kifejezést használjuk.

 

 

 

Az állás a hosszfekvésben elhelyezkedő magzat hátának,

harántfekvésben a magzat koponyájának az anya oldalához való viszo­nya

 

 

Hosszfekvésben

 

  •  I. állás, ha a magzat háta az anya bal oldala felé tekint
  • II. állás, ha a magzat háta az anya jobb oldala felé tekint

 

Harántfekvésben   A koponya helyzete alapján:

 

  •  I. harántfekvés: a magzat koponyája az anya bal oldala felé tekint
  • II. harántfekvés: a magzat koponyája az anya jobb oldala felé tekint

 

A magzat hátának helyzete szerint:

  • dorsoanterior [dorzoanterior]: a magzat háta előre, az anya hasfala felé,
  • dorsoposterior [dorzoposzterior]: a magzat háta hátra, az anya gerincoszlopa felé,
  • dorsosuperior [dorzoszuperior]: a magzat háta felfelé,
  • dorsoinferior [dorzoinferior]: a magzat háta lefelé tekint.

 

 

A tartás fejvégű fekvésben a fejnek a törzs­höz,

medencevégű fekvésben a két alsó vég­tagnak a törzshöz viszonyított helyzete

 

 

Koponyavégű hosszfekvésben

 

Az első forgás akkor szabályos, ha a vezérpont (nagykutacs, homlok, állcsúcs) előre forog.

A tartási rendellenességek a koponya első forgásának, a flexiónak a rendellenességei.

A flexió elégtelenül történik meg      deflexiós tartások.

 

  • fejtetőtartás (I. fokú deflexiós tartás)

A deflexiós tartások 60%-a (az összes szülés 1%-a)

  • homloktartás (II. fokú deflexiós tartás)

A deflexiós tartások 5%-a (az összes szülés 0,05-0,1%-a)

  • arctartás (III. fokú deflexiós tartás)

A deflexiós tartások 30%-a (az összes szülés 0,2-0,5%-a)

 

Medencevégű hosszfekvésben

 

Ha kicsi az elölfekvő rész körfogata az kedvezőtlen, mert szűkebb méhszájon is képes „megszületni”, mielőtt még a méhszáj eltűnne, így az utoljára jövő és legnagyobb körfogatú fej könnyebben elakad.

  • egyszerű fartartás 70% [legkedvezőbb, mert a farkörfogat csaknem = fejkörfogat (33 cm)]
  • lábtartás 20% (legkedvezőtlenebb, mert a lábak körfogata csak 26 cm)
  • far-lábtartás 10% (a körfogat a fenti kettő között van)
  • térdtartás 0,1% (valamivel jobb, mint a lábtartás)

 

 

A beilleszkedés az elölfekvő magzati nagy­rész (koponya) viszonya a medencebemenethez

 

Normálisan: a koponya nyílvarratával közel a medencebemenet haránt átmérőjébe illeszkedik, egyenlő távolságra a promontoriumtól és a symphysistől (syncliticus [szinklitikus] beilleszkedés).

Beilleszkedési rendellenesség: a koponya nyílvarratával nem a harántátmérőbe, hanem a medencebemenet egyenes átmérőjébe (magas egyenes beilleszkedés), vagy a haránt átmérővel párhuzamosan a promontoriumhoz, vagy a symphysishez közelebb illeszkedik be (asyncliticus [aszinklitikus] beilleszkedés). Gyakorisága 0,5 %.

 

  • magas egyenes beilleszkedés

A koponya nyílvarratával a bemenet egyenes átmérőjében rögzül. Csak akkor mondhatjuk ki, ha a méhszáj eltűnt, és a koponya a bemenetben rögzült.

  • positio occipitalis anterior/pubica [pozíció okcipitálisz anterior/pubika]: a tarkó (kiskutacs) a symphysis felé tekint
  • positio occipitalis posterior/sacralis [poszterior/szakrálisz]: a tarkó (kiskutacs) a sacrum [szakrum] felé tekint.

         

  • asyncliticus beilleszkedés

A harántban lévő nyílvarrat nem középen fut. Bemenetben rögzült koponya esetén mondható ki (leggyakrabban csak eltűnt méhszájnál).

        mellső (elülső) falcsonti beilleszkedés – Naegele-féle obliquitas [Négele-f. oblikvitás]: nyílvarrat harántban, de a promontoriumhoz közelebb fut, a medencebemenetet nagyobb részben az elülső falcsont foglalja el.

        hátsó falcsonti beilleszkedés – Litzmann-féle obliquitas [Licmann]: nyílvarrat harántban, de a symphysishez közelebb fut, a hátsó falcsont foglalja el a medencebemenet nagyobb részét.

0 Tovább

A lepény és a magzatvíz rendelleneségei

A KÖLDÖKZSINÓR RENDELLENESSÉGEI

 

Normálisan a lepény közepén tapad. Oldalt – insertio lateralis. Vitorlás tapadás – insertio velamentosa. Hosszú (80 cm-nél hosszabb), ill. rövid (30 cm-nél rövidebb) kzs. Kzs-csomók.

 

LEPÉNYI RENDELLENESSÉGEK

 

Érett placenta: 400-500 g, 2-4 cm vastag, 16-20 cm átm., ovális, v. kör, lepény:magzati súly = 1:7

Lehet kicsi, nagy, bi-tri-multilobata, bi-tri-multipartita, fenestrata, accessoria, succenturiata (járulékos lepény erekkel kapcsolódva), membranacea. Infarctus placentae.

 

PLACENTA PRAEVIA, ABRUPTIO PLACENTAE, VÉRZÉS A TERHESSÉG ALATT

 

ANTEPARTUM VÉRZÉS OKAI:

Terhességtől független ok: sérülés, cervixcarcinoma

Terhességgel összefüggő ok:

Terhesség első fele: vetélés, graviditas extrauterina, decidualis polypus, throphoblast tumor

Terhesség második fele: tágulás, placenta praevia, abruptio placentae, ruptura vasis (vasa praevia)

 

PLACENTA PRAEVIA

A placenta vándorlása miatt csak a terhesség második felében állítható fel a diagnózis

 

TIPUSAI:

Centralis > Marginalis > Mélyen tapadó lepény

 

TÜNETEK: Friss vérzés (a 30. hét után), mely spontán szűnik, majd pár nap múltán újraindul. Fekvési rendellenesség.

 

DIAGNÓZIS: UH !!! A vaginalis vizsgálat szülés közben TILOS !!!

 

TERÁPIA

• Vénabiztosítás, vércsoport, vérkép, volumen, vérválasztás, vértranszfúzió („6 V”)

• Vérzés fokától függően:

  • Azonnal sectio caesarea
  • Observatio
    • Választott (depo) vér, vérképzők
    • Tocolysis, nyugtatás
    • Elektív sectio a 38. hét körül
    • Hüvelyi szülés: csak marginalis lepény mellett, korai burokrepesztéssel, hogy a koponya komprimálja a lepényt.

 

ABRUPTIO PLACENTAE

 

TÜNETEK

Nincs vérzés, csak a szülés után észleljük a lepény mögötti régi haematomát – enyhe tünetek – életveszélyes állapot.

Méh körüli fájdalom, a méh alaptónusának fokozódása, a méh nyomásérzékenysége, vérzés, sokk, DIC.

                                

• Rendes helyen tapadó lepény korai leválása

• Az anyai és magzati halálozás leggyakoribb oka

Anya: bő vérzés, DIC

Magzat: hypoxia, anaemia, foetomaternalis transzfúzió (trauma esetén)

 

 

 

HAJLAMOSÍT

• Toxaemia, krónikus hypertonia, egyéb spec. krónikus betegségek

• Túlhordás

• Trauma

• Rövid kzs. vongálása szülés során

• Polyhydramnion, iker „A” születése után a méh volumenének hirtelen csökkenésével.

 

THERÁPIA

• „6 V”, a terhesség mielőbbi befejezése: sectio

• Observatio csak nagy körültekintéssel: széli leválás, kevés vérzés, kis terhesség esetén

 

A MAGZATVÍZ RENDELLENESSÉGEI

POLYHYDRAMNION

• A volumen az adott terhességi korban várt átlagot 100-150%-kal meghaladja.

 

OKAI

• Chorioamnionitis, infectio, diabetes, Rh-sensibilisatio, fejlődési rendellenesség (a magzatvíz nyelését és felszívódását akadályozó rendellenességek), ismeretlen (40%)

 

DIAGNÓZIS, TÜNETEK

• Feszes has, a terhesség nagyobbnak látszik a koránál, striák, dyspnoe, kevésbé érzi a magzatmozgást

• UH. Szubjektív megítélés és különböző indexek alapján

 

SZÖVŐDMÉNYEI

• Koraszülés

• Köldökzsinór, aprórész előesés

• Abruptio placentae

• Fájásgyengeség, atonia

• Fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek

 

TERÁPIA

• Az ok felderítése

• Dyspnoe esetén hospitalizálás

• Tehermentesítő amniocentézis (súlyos esetben)

• Anyai javallat esetén terhesség befejezése

 

OLIGOHYDRAMNION

OKAI

• Idő előtti burokrepedés, vagy „magas burokrepedés”

• Urogenitális fejlődési rendellenesség

• Magzati hypoxia

 

DIAGNÓZIS, TÜNETEK

• Terhesség korához képest kis uterus

• Renyhe, „fájdalmas” magzatmozgás

• UH: szubjektív megítélés és különböző indexek alapján

 

SZÖVŐDMÉNYEK

• Kényszertartás és ennek következménye (deformációs eltérések)

• Tüdőhypoplasia

• Köldökzsinór kompresszió

• Medencevégű fekvés gyakorisága nő

 

THERÁPIA

• Magzati hypoxia esetén a terhesség befejezése

• Amnioninfúzió

• Magzati alsó húgyúti elzáródás intrauterin megoldása

0 Tovább

A külső és belső női nemi szervek anatómiája

A külső női nemi szervek

 

  • Emlő

Szövettani felépítése

3 fő komponens:

Mirigyállomány – Zsírszövet – Kötőszövet    (az életkorral, a terhességgel arányuk változik)

 

Nyirokelvezetése

(az emlőrák ezeken az utakon ad áttéteket)

- Axillaris (hónaljárki)

- Infraclavicularis (kulcscsont alatti)

- Parasternalis (mellcsont melletti) nyirokcsomók

 

Fejlődési rendellenesség

- Járulékos emlőbimbó: az axilláktól a combokig az ún. tejléc mentén (ritka)

- Járulékos tejmirigy: szoptatáskor fájdalmas duzzanat jelenik meg, főleg a hónaljárokban és a mellek fölött oldalt: tej van benne, de nem tud kiürülni (gyakori). Megoldása végső esetben sebészi.

 

  • Szeméremdomb (mons pubis)
  • Szeméremtest (vulva)

- Csikló (clitoris - kulcs)

- Kis- és nagy szeméremajkak (labium minus és maius)

- Hüvelycsarnok (vestibulum vaginae)

- Szűzhártya (hymen)

 

  • Vulva

Rima pudendi (szeméremrés)

- Szülés után a nagyajkak gyakran nem fekszenek össze, a szeméremrés tátongó

- Oka: a gátmetszés nem megfelelő suturája (összevarrása), ill. a gátizmok (főleg a m. bulbocavernosus) megnyúlása

- Következmény: gyakoribb fertőzések, a nemi élet zavara

- Megoldása: pontos sutura (varrás) szüléskor, intim torna, műtét (levatorplastica)

 

  • Bartholini mirigy (Glandula vestibularis major) 2 db: bal és jobb oldali

Helye: a hüvelybemenet alsó harmadában, a nagyajkak állományában

A hüvelybemenet nedvességét biztosítja. Ha a kivezetőcsöve eldugul, cysta, ha ez befertőződik, tályog alakul ki. Gyakori kórkép.

 

  • Szűzhártya (hymen)

 Hymenaios a menyegző istene

 Változatos kinézet

 Ha sértetlenül megvan, akkor virgo intacta (szűz)

 

 

 

A belső női nemi szervek

 

  • Hüvely (vagina, colpos)

Szövettani felépítése

Két fő réteg: a vastag, többrétegű el nem szarusodó laphám alatt közvetlenül izomréteg van. A kettő között nincs kötőszövetes állomány: a hüvely egy hámmal bélelt izomcső.

Szomszédos képletek:

  • Mell felől a hólyaggal szomszédos.

Ha a hüvely izomfala megereszkedik (terhességek, idős kor) a hólyag a mellső hüvelyfalat bedomborítja, cystokele jön létre, mely a húgycső megtöretése miatt gyakran vizeletincontinentiával  (vizelettartási zavarral) jár. Megoldása: hüvelytorna, mellső hüvelyfali plasztika (colporraphia anterior), vagy TIVA

  • Hátsó fal a rectummal (végbéllel) szomszédos.

A fenti okok miatt itt a rectum domboríthatja be a hüvelyfalat, rectokele jöhet létre, melyből a széklet nehezen ürül ki. Megoldása: hátsó hüvelyfali plasztika (colpoperineorraphia).

Hüvelyi szülés esetén, ha a gátmetszés a hátsó hüvelyfal irányába továbbreped, a hüvelyfalat varrva, túl mélyen öltve a rectum átölthető, így sipoly képződhet.

A hüvely felső kétharmada kevés idegvégződést tartalmaz, ezért felejtődik fent gyakran a tampon, ill. idegentestek (kisgyerekeknél).

A hüvely középső-felső harmadának határán veszik körül a hüvelyt a diaphragma pelvis rostjai. Ha szülés után hüvelyfali haematoma (vérömleny) keletkezik, és e lemez alatt van, akkor a gát felől kiüríthető, felfelé nem terjed. Ha e felett van, akkor a peritoneumot felnyomva a retroperitonealis tér felé terjed, megoldása a has felől lehetséges.

Jó ösztrogénhatás esetén a hüvelyhám glikogént (összetett szénhidrát) tartalmaz. A lactobacillusok anaerob módon ezt lebontva tejsavat és hidrogén-peroxidot termelnek, mely savas pH-t létrehozva nem engedi az egyéb kórokozók (baktériumok, gombák) elszaporodását.

Ha nincs ösztrogén (menopausa), vagy a lactobacillusok kipusztulnak (antibiotikum szedés), vagy a savas pH másképp sérül (pl. laceratio v. ectopium (méhszájrepedés, méhszájseb), halmozott szeretkezés esetén), a kórokozók elszaporodnak, a normális flóra felborul, hüvelygyulladás jön létre (gomba, baktérium).

 

  • Méh (uterus, hystera)

Részei a méhtest (corpus) és a méhnyak (cervix, collum).

A felső, izmos a méhtest, a több kötőszövetet tartalmazó alsó rész a méhnyak.

A méhtest

Üregének hossza (szondahossz) 6,5-7,5 cm. Háromszög alakú, a mellső és hátsó fal összefekszik

A méhnyak

2,5-3 cm. A külső méhszáj az interspinalis síkban van (a két spina ischiadica – ülőgumó között)

A méh szalagjai

A méh helyzetét biztosító szalagok, hashártyakettőzetek. Jelentőségük: gyulladások után rövidülhetnek, így komoly hasi fájdalmat okozhatnak. Fontos: a Douglas-üreg

A méh helyzete

  • Anteflexio
  • Anteversio
  • Kiegyenesedett állás
  • Retroflexio és –versio

 

  • Méhkürt v. petevezető (Tuba uterina)

Alakja kürt, mérete kb. 0,5*12 cm

A méh és a petefészkek közötti kapcsolatot teremti meg

Jelentősége: gyulladások, méhen kívüli terhesség, meddőség

 

  • Petefészek (Ovarium)

3,5*1*2 cm. Szalagok tartják a helyén. Nem nő össze a tubával. A petesejteket raktározza (darabonként 0,5 milliót). Jelentősége: gyulladás, méhen kívüli terhesség, cysta, daganat

 

  • A női nemi szervek vérellátása

Bő vérellátás, mely terhességben sokszorosára nőhet. Anastomosisok (érösszeköttetések), legjelentősebb az a. ovarica és a. uterina rendszere közötti összeköttetés.

Arteria hypogastrica ligatura:

Az anastomosisok miatt az a. hypogastrica (a.iliaca interna) a kismedencében leköthető. Ebből ered az a. uterina, így az erős uterinális vérzés megszüntethető. A vérellátást az a. ovarica anastomosisai biztosítják, a méh funkciója megmarad, szülni is lehet később.

Főbb indikációi: Vérzéscsillapítás: atonia uteri, cervicalis terhesség, inoperabilis vérző cervixcarcinoma esetén. Profilaktikus jelleggel: várhatóan nagy vérzéssel járó kismedencei műtét, transfusio megtagadása esetén (Jehova tanúi)

 

0 Tovább

Kóros gyerekágy

GENITÁLIS EREDETŰ VÉRZÉSEK

 

        • Fő okai hasonlóak a korai postpartum vérzések okaihoz

 

        1. RETENTIO COTYLEDONIS

        o Első két hétben bő friss vérzés, (gyakran infectioval).UH mutatja ki biztosan

        o Kezelése: antibiotikum védelemben abrasio (vacuum vagy kanál)

        2. SUBINVOLUTIO UTERI

        o Az atonia uteri gyermekágyi megfelelője, elhúzódó, nem nagy mennyiségű vérzés

        o Kezelése: méhösszehúzók adása, székletrendezéssel, hólyagkiürítéssel együtt

        3. SZÜLÉSI SÉRÜLÉS VÉRZÉSE

        o Első napokban jelentkező friss vérzés. Főleg cervix, hüvelyruptura, esetleg episiotomia sebe vérzik

        4. ENDOMETRITIS

        o Bűzös váladékkal járó, intermittáló vérzés

        o Kezelése: antibiotikum, méhösszehúzó, néha abrasio is szükséges

        5. EGYÉB OKOK

        o Véralvadási zavar (ritka), a méhnyálkahártya hiányos regenerációja (pecsételő vérzés), thrombuskilökődés, rosszindulatú daganat

 

GENITALIS EREDETŰ LÁZAS ÁLLAPOTOK – GYERMEKÁGYI LÁZ

 

        • Gyermekágyi infectio gyakorisága: SC után 2-5%, hüvelyi szülés esetén: 0,5% alatti

 

        o FORMÁI:

        o ENDOMETRITIS, MYOMETRITIS PUERPERALIS

        - Jellegzetesen a szülés utáni 3-4. napon jelentkezik. Polymicrobás

        - Láz, szubinvolvált uterus (puha, magasabban álló fundus), nyomásérzékeny uterus, bűzös lochia, vérezgetés, emelkedett gyulladásos laborparaméterek

        - Kezelés: Méhösszehúzó, antibiotikum, esetleg óvatos abrasio, jódvizes öblítéssel

 

        o További fokozatai:

        o ADNEXITIS PUERPERALIS

        o PARAMERITIS PUERPERALIS

        o PELVEOPERITONITIS PUERPERALIS

        o SEPSIS PUERPERALIS

 

 

 

THROMBOSIS

 

        • A GYERMEKÁGYBAN NŐ A THROMBOSISKÉSZSÉG. Okai: vénatágulat, pangás, immobilisatio, placenta, magzatvíz thromboplasztikus anyagai

 

        o THROMBOPHLEBITIS SUPERFICIALIS:

        o 3-4. napon a felületes vénák thrombosisa és steril gyulladása

        o Csak helyi bőrpír és fájdalom a tünet

        o Kezelése: gyulladáscsökkentő krémek, pólya, MOBILISATIO

        o THROMBOPHLEBITIS PROFUNDA (PHLEBOTHROMBOSIS):

        o Első hét végén a leggyakoribb. Embolisatio valószínűsége 5-10%

        o Az érintett végtag livid, feszes, fájdalmas, nagyobb körfogatú. Műfogásokkal fájdalmat jelez (láb hátrafeszítésekor a vádliban – Homans-jel). Tachycardia jellemző, mely a subfebrilitást megelőzi. Végső diagnózist a vénás Doppler UH adja

        o Kezelése: IMMOBILISATIO, felpolcolt érintett végtag, anticoagulans therápia, antibiotikum

 

A LACTATIO ZAVARAI – MASTITIS

 

        • ANATÓMIAI ELTÉRÉSEK: befordult emlőbimbó (mamilla retracta), fájdalmas emlőbimbó

        • TEJPANGÁS: nő a gyulladás veszélye, a tejtermelés csökken. Le kell fejni

 

        o MASTITIS PUERPERALIS:

        o Fertőzési forrás az újszülött szájürege, az anya bőre (80%-ban a Staphylococcus aureus a bőr hámsérülésein, repedésein hatol be (ezért fontos a bimbó épsége))

        o Tünetei: fájdalmas, duzzadt, meleg, kipirult emlő (az érintett terület felett). Magas láz, hidegrázás, elesettség

        o Kezelés: a tej lefejése (a tejet ki kell önteni, de a másik, ép emlőből szoptathat), antibiotikum (Augmentin per os, 38oC felett iv.), az emlőt nyugalomba helyezzük, borogatjuk. Ha tályog alakul ki, sebészi megnyitása szükséges!

 

PSZICHÉS ZAVAROK A GYERMEKÁGYBAN

 

        • Statisztika szerint a szülés utáni 3 hónapban 16-szor gyakoribban a pszichiátriai kórképek, mint a nő egyéb életszakaszaiban!

 

        Pszichés zavarok típusai:

        o Érzelmi labilitás: az első héten a megszültek 80%-nál jelentkezik, főleg a 3-4. napon. Oka a nagyobb fizikai, lelki megterhelés, a hormonszintek hirtelen csökkenése

        o Depresszió: a gyermekágyasok 1-2%-ában jelenik meg

        o Pszichózis puerperalis: a legsúlyosabb szövődmény, 0,1-0,2%-ban alakul ki. Kezelése pszichiátriai osztályon történik

0 Tovább

A koraszülés

DEFINÍCIÓ

Betöltött 37. hét előtt lezajló szülés. Statisztikai szempontból: 2500 gramm alatt (de ebben benne vannak az intrauterin retardáltak is!)

 

  • 1000 gramm alatt: partus immaturus (igen-igen kissúlyú újszülött)
  • 1000-2500 gramm: partus praematurus    (1000-1500 g: igen kissúlyú,                                                                           1500-2500 g: kissúlyú újszülött)

 

GYAKORISÁG        Jelenleg 8-9%

 

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

  • szociális helyzet, iskolázottság, életkor, paritás, alapbetegségek, nikotin, alkohol, drog, stressz
  • korábbi koraszülés, vetélések, uterus fejlődési rendellenesség, cervix incompetentia, bakteriális vaginosis, húgyúti infekciók (tünetmentes bacteruria!)

 

KÖZVETLEN OKAI

Chorioamnionitis, ie.burokrep, túlfeszült uterus (polyhydramnion, ikrek), magzati anomáliák, iu. exit, ELEKTÍV KORASZÜLÉS (aránya növekszik)

 

FENYEGETŐ KORASZÜLÉS KEZELÉSE

  • Tokolízis (béta-mimeticum, MgSO4)
  • Iv. antibiotikum
  • Ágynyugalom, enyhe szedálás
  • (Steroid profilaxis: betöltött 34. hét előtt. Csak akkor indokolt eltekinteni tőle, ha a koraszülés 1-2 órán belül lezajlik, valamint súlyos anyai fertőzés esetén. Hatása: 24 óra után, 7 napig tart. Ismétlése nem ajánlott. 15 mg Oradexon im/iv. IEBR esetén nincs értelme)
  • Folyadékpótlás !!!

 

KORASZÜLÉS VEZETÉSE (szülésznői teendők)

 

LÉNYEGE A szülés alatti hypoxia és a szülési trauma megelőzése (a koraszülött a hypoxiára fokozottan érzékeny, koponya sérülékenyebb, a vérnyomásingadozások az agyi keringésre áttevődve agyvérzést okozhatnak)

 

SZÜLÉSVEZETÉS MEGVÁLASZTÁSA

Mindig egyénileg kell dönteni, de:

  • koponyavégű fekvés esetén alapvetően hüvelyi szülés javasolt
  • medencevégű fekvés esetén 34. hét, ill. 2000 g alatt SC

 

HÜVELYI SZÜLÉS VEZETÉSE

  • Oldaltfektetés: vena cava sy. kerülése
  • Folyamatos CTG észlelés: az esetleg hirtelen kialakuló hypoxia észlelése
  • Késői burokrepesztés: ne a sérülékeny koponya tágítson
  • Megfelelő fájástevékenység (szükség szerint fájásasszisztálás): egy esetleges elhúzódó kitolási szak megelőzése
  • EDA előnyös: laza gátizmok, gyorsabb tágulási szak
  • Kötelező episiotomia
  • Gátvédelem mellőzése (sérülékeny fej)
  • Vállak erős húzásának mellőzése
  • Késői KZS-ellátás
  • Neonatológus jelenléte kötelező

 

SECTIO JELLEGZETESSÉGEI

  • Fő indikációja a 2000 g alatti medencevégű koraszülöttek
  • 600 g alatt magzati indikáció miatt nincs értelme elvégezni
  • Corporalis metszés fő indikációja: 32. hét alatt + MVF v. haránt + magzatvíz hiánya

 

0 Tovább

A női nemiszervek és a kismedence anatómiája 3. - KÜLSŐ NŐI NEMI SZERVEK

Összefoglalóan vulva vagy pudendum femininum néven a következő képletek tartoznak a külső női nemi szervek közé: mons pubis (veneris), labia majora, labia minora, clitoris, vestibulum vaginae, bulbus vestibuli, glandula vestibularis major. Feladatuk a nemi közösülés során érző információk közvetítése, és egyben erektilis testekként is közreműködnek a nemi izgalom kialakításában. Közreműködnek a vizeletürítésben, ugyanakkor segítenek megakadályozni, hogy idegen testek kerüljenek be az urogenitális rendszerbe.

Szeméremdomb (mons pubis seu veneris). Lekerekített, zsírral telt kiemelkedés a symphysis, a tuberculum pubicum és a ramus sup. ossis pubis előtt. A bőralatti zsírszövet folyamatosan közlekedik a hasfal elülső részének hasonló térségével. A zsír mennyisége pubertás előtt és a menopausa után kisebb, kevesebb, nemileg érett nőben nagyobb. Viszonylag durva szeméremszőrzet fedi, amely a hasfalon felfelé éles határral végződik. Nyirka a nodi lymphatici inguinales és femorales irányában vezetődik el.

Nagy szeméremajkak (labia majora). Jelentősen kiemelkedő bőrredők, amelyek a szeméremrést (rima pudendi) határolják és védik a húgycső és a hüvely nyílását. A simaizomrostokat is tartalmazó nagyajkak ujjszerű nyúlványként haladnak a mons pubistól hátrafelé az anus irányában. Bennük végződik a kerek méhszalag (lig. teres uteri), amely a gubernaculum maradványa. A nagyajkakat pigmentált bőr fedi, amelynek külső felszínén nagyszámú faggyúmirigy és szőrzet található. Belső felszíne szőrtelen, sima, bársonyos, halványrózsaszínű. A nagyajkak elöl és hátul egy-egy commissurában (anterior és posterior) találkoznak, ahol a kétoldali ajkak kisebb megvastagodás formájában mennek át egymásba. A commissura posterior, amely a corpus perineale területére esik, és a vulva hátulsó határát képezi, a szülés után általában eltűnik.

Kis szeméremajkak (labia minora). Zsírszövetet nem tartalmazó, szőrtelen bőrredők. A nagyajkak takarásában közvetlenül veszik körül a szeméremrést és a vestibulum vaginaet. Szivacsos kötőszövetet tartalmaznak, amelyek erektilis testként működnek közre a nemi izgalom során. Ezen funkció érdekében bőségesen erezettek. A kisajkak a clitoristól hátrafelé és oldalfelé haladnak, körülveszik az orificium urethrae externumot és a vagina külső nyílását. A két kisajkat hátul redő (frenulum, fourchette) köti össze, amely elsősorban virgo intacta esetében látszik jól. A kisajkak belső felszíne lilás színű, faggyúmirigy-tartalmánál fogva bőrre emlékeztető struktúrát mutat, ugyanakkor nedves, nyálkahártyaszerű és nagyszámú érző idegvégződést tartalmaz, szőrtüszőket és izzadságmirigyeket azonban nem.

Csikló (clitoris). A kisajkak elülső találkozási pontjánál található erektilis szerv, amelynek hossza nagyjából 2 cm, átmérője 1 cm. Szárai (crura clitoridis) a szeméremcsont alsó szárán erednek, majd a corpus clitoridisben egyesülnek és barlangos testeket (corpora cavernosa) alkotnak. A kisajkak a csikló körül elöl előbőrt (preputium) hoznak létre, amelyek befedik a clitoris csúcsán elhelyezkedő glans clitoridist. A kisajkak hátsóbb, mélyebb részei a frenulum clitoridist hozzák létre. A penisszel szemben a clitorisnak nincsen köze a vizeletürítéshez, feladata így a szexuális izgalom kiváltására korlátozódik. A glans clitoridis, amely a csikló leggazdagabban beidegzett részének tekinthető, ilyenkor jelentősen megnő.

Hüvelycsarnok (vestibulum vaginae). Az előcsarnok a két kisajak közötti térség, amely a húgycső, a hüvely és a vestibularis mirigye benyílását tartalmazza. Az urethra nyílása a vagina előtt, és a glans clitoridis mögött található 2-3 cm-mel. Tőle kétoldalt a paraurethralis mirigyek kivezető csöveinek nyílását találjuk. A vagina nyílása a szűzhártya (hymen) állapotának függvényében lehet kisebb vagy nagyobb. A vékony nyálkahártya-redő szülés után mindössze néhány apró maradvány (caruncula hymenales) formájában ismerhető fel. Ezek a maradványok képezik a vulva és a vagina közötti határt.

Bulbus vestibuli. A férfiban a bulbus penis és a corpus spongiosum penis analógja. Mintegy 3 cm hosszú erektilis test, amely a vagina benyílását szegélyezi. Körülveszi a m. bulbospongiosus, a gáttájék izmainál említett kicsiny izmocska.

Glandulae vestibulares. A glandula vestibularis major (Bartholin-féle mirigy) fél centiméter átmérőjű kerek mirigy, amely a vestibulum két oldalán helyezkedik el, valamivel a hüvely benyílása mögött. A bulbus vestibuli és a m. bulbospongiosus részben a mirigyet is fedi. Kivezetőcsöve a bulbustól mélyebben haladva éri el a vestibulumot, amelynek mindkét oldalán, a hüvelynyílástól laterál felé egy-egy benyílással érkezik meg. A mirigy feladata nyákos váladék hüvelybe juttatása szexuális izgalom kapcsán. A kisajkak és a hüvely distalis részének nedvesítését ezen kívül a glandulae vestibulares minora végzi. Ezek a mirigyek is a vestibulum két oldalán találhatók, kivezető csövei az urethra és a vagina benyílása között érik el a vestibulumot.

A vulva ér- és idegellátása. A vulva artériás ellátásáért az a. pudenda externa ágai felelősek, de az a. pudenda interna perineális ágai (arteriae labiales, a. clitoridis) is részt vesznek a külső női nemi szervek ellátásában. A vénás elvezetés döntő mértékben a vena pudenda interna feladata. A vénás elfolyás akadályozottsága felelős a clitoris méretének megnövekedésében – szexuális izgalom hatására. (A nők mintegy 10 %-ában a clitoris megkeményedik és meghosszabbodik.) A vulva beidegzésében a nervi labiales anteriores (n. ilioinguinales), a ramus genitalis nervi genitorfemoralis, a ramus perinealis nervi cutanei femoris és a rami labiales posteriores (nervi perineales, n. pudendus) vesznek részt. Paraszimpatikus hatásra fokozódik a mirigyek szekréciós tevékenysége, a clitoris erekciója és a bulbus vestibuli erektilis testeinek telődése.

 

1 Tovább

A női nemiszervek és a kismedence anatómiája 2. - BELSŐ NŐI NEMI SZERVEK

Hüvely (vagina, colpos)

 

A hüvely mintegy 7-8 cm hosszúságú cső, amely a méhnyaktól (cervix uteri) a kis szeméremajkak között keletkező keskeny résig (vestibulum) terjed. A hüvely felső részébe a cervix teleszkópszerűen belenyomul, miáltal a hüvely körülveszi a méhnyakat és hüvelyboltozat keletkezik. A hüvely előrefelé és lefelé tart, majd a medencefenéken áthaladva nyílik a vestibulumba. Legfontosabb feladatai közé tartozik a menstruációs folyadék elvezetése, vagyis a méhnyak és a vestibulum közötti kapcsolat megteremtése, a szülőcsatorna alsó részének kialakítása, továbbá a penis és az ejaculatum befogadása közösüléskor. Normálisan a vagina elülső és hátsó fala egymással érintkezik, ürege tehát elölről hátrafelé ellapult. Ez a helyzet mindössze a méhnyak területén nem áll fenn, ahol a csőbe nyomuló cervix a hüvely falait elválasztja. A hüvely szüléskor jelentősen kitágul, főleg entero-posterior itányban. Oldalirányú tágulásának a spina ischiadica és a lig. sacrospinale szab gátat. A vagina a húgyhólyag és az urethra mögött, a rectum előtt helyezkedik el. Oldalról a m. levator ani mediális szélei, a fascia pelvis és az ureterek veszik körül. A hüvelyboltozatnak elülső, hátulsó és oldalsó részeit szokás megkülönböztetni. Legnagyobb gyakorlati jelentősége ezek közül a hátulsó boltozatnak (fornix vaginae posterior) van, mivel ez a legmélyebb és közvetlenül szomszédos az excavatio rectouterinával. A vagina körül több izom helyezkedik el – sphincter-szerűen. Ezek (m. pubovaginalis, m. sphincter urethrae externus, m. sphincter urethrovaginalis, m. bulbospongious) komprimálják a csövet.

A vagina falában néhány mm széles haránt irányú redők (rugae vaginales) és hosszanti nyálkahártyakiemelkedés (columna rugarum) helyezkednek el. A redők csak a menopausa előtt láthatóak, később eltünnek.

A vagina vérellátásában az a. uterina (felső rész), az a. rectalis media (középső rész) és az a. pudenda interna (alsó rész) vesz részt. A hüvely mucosájában és a külső fala körül egy-egy vénás plexus képződik (plexus venosus vaginalis). Ez a méh hasonló vénás fonatával együtt a plexus venosus uterovaginalist képezi. A vénás vér elsősorban a vena iliaca interna felé vezetődik el a vena uterinán keresztül, de kapcsolatban van a húgyhólyag és a rectum körüli vénás fonattal is. A vagina nyirokelvezetése három részének megfelelően a következőképpen alakul: nodi lymphatici iliaci interni és externi (felső rész), nodi lymphatici iliaci interni (középső rész), nodi lymphatici inguinales superficiales, nodi lymphatici sacrales, nodi lymphatici iliaci communes (alsó rész). Utóbbiak a gáttájék és a szeméremtest nyirkával együtt szedődnek össze (nodi lymphatici inguinales superficiales).

A hüvely beidegzése. A felső három-negyed rész zsigeri beidegzéssel rendelkezik, mindössze alsó negyedében találunk szomatikus beidegzést. A felső rész beidegzéséért a plexus uterovaginalis felelős, amely a plexus hypogastricus inferior része. A fonat szimpatikus és paraszimpatikus mozgató és érző rostokat tartalmaz. Ebben található a kevert rostokat tartalmazó Frankenhäuser-féle vegetatív ganglion. Szimpatikus része az alsó thoracalis gerincvelői szelvényekből származik és a nervi splanchnici lumbaresen keresztül éri el a plexus uterovaginalist. Paraszimpatikus gyökere az S2-S4 szegmentumokból ered, és a nervi splanchnici pelvinin keresztül érkezik el a hüvelyhez. A vagina felső részének érző rostjai a paraszimpatikus idegekhez csatlakoznak, az érző idegek sejttestjei az S2-S4 gerincvelői idegek érző ganglionjaiban vannak. A szomatikus beidegzésért a nervus pudendus (ramus perinealis profundus) felelős, amely szimpatikus és érző rostokat is közvetít, de paraszimpatikus rostokat nem. Az érző ganglionok az S2-S4 szegmentumokban vannak. Fontos megemlíteni, hogy a beidegzés miatt mindössze a hüvely alsó negyedrésze érzékeny hőmérsékletre és érintésre.

 

Méh (uterus, delphys)

 

A méh vastag falú, körte-alakú, üreges, izmos szerv, amely a kismedencében normálisan a a húgyhólyag tetején nyugszik, nyaka a húgycső és a rectum között helyezkedik el. Felnőttben a méh antevertált helyzetű, amennyiben a hüvelyhez képest előre és felfelé irányul, ezen kívül anteflektált helyzetű, mivel a méhtest a méhnyakhoz képest előrehajlik (így kerül a méhtest a hólyag tetejével szomszédságba). Helyzetét természetesen a hólyag és a rectum teltsége nagyban befolyásolja. A méh mintegy 7.5 cm hosszú, 5 cm széles és 2 cm vastag. Súlya 90 gramm. Terhesség alatt ezek a z értékek jelentősen megnőnek.

A méh két fő részre osztható, a testre (corpus) és a nyakra (cervix). Előbbi a méh felső két-harmadát alkotja, és rajta két nevezetes részt különböztethetünk meg; fundus (a méhtest lekerekített része, amely a méhkürtök szájadékai felett helyezkedik el) és isthmus (közvetlenül a méhnyak felett elhelyezkedő, kb. 1 cm-es szakasz). A méhtest a széles méhszalag kettőzetében található és viszonylag mobilis szerv. Vesicalis felszíne előre, intestinalis felszíne hátrafelé tekint. Méhszarvaknak (cornua) a tubák benyílásainak megfelelő superolateralis részeit nevezzük. Felnőtt nőben a méhtest a teljes szerv két-harmadát teszi ki. Gyermekben és a menopausa után test és nyak kb. azonos hosszúságú. A méh ürege (cavum uteri) frontális metszeten háromszög alakú. A háromszög csúcsa lefelé tekint, felfelé a két tubaszájadék között kiszélesedik. Sagittalis metszeten lapos az üreg, elölről hátrafelé összenyomott, az elülső és a hátsó méhfal csaknem összefekszik.

A méhnyak átlagosan 2,5 cm hosszú, két részre különíthető el; a supravaginalis részt (portio supravaginalis cervicis) a hólyagtól laza kötőszövet választja el, a rectumtól pedig az excavatio rectouterina. A vaginalis rész (portio vaginalis cervicis) a hüvelybe nyomul, azzal a külső méhszájon (orificium uteri externum) keresztül közlekedik. A méhnyak ürege (canalis cervicis) orsó alakú, a méh ürege felé a belső méhszáj (orificium uteri internum) vezet. A méhtestet a ligamentum ovarii proprium a tuba csatlakozásától hátra és lefelé éri el. Ugyanehhez a csatlakozási ponthoz képest a ligamentum teres uteri előre és lefelé rögzül a méh testén.

A méh falának szerkezete hármas rétegződést mutat. Legkívül a hashártyaborítást (perimetrium, serosa) találjuk, amely kevés kötőszövettel rögzül a középső – legvastagabb izomréteghez (myometrium). Utóbbi a terhesség alatt jelentősen kitágul, miközben kissé elvékonyodik. A méhet tápláló erek és idegek fő törzsei ebben a rétegben ágazódnak el. A méh izomrétegéhez belülről szorosan rögzül a méhnyálkahártya (endometrium). A méhnyak falában jóval kevesebb izomelemet találunk, mint a testben, helyette inkább kollagénrostok és elasztikus rostok alkotják a méhnyak falát. A méhtest teljes egészében rendelkezik hashártya borítással, kivéve a nyak vaginalis részét. A peritoneum a méhtestről előrefelé a hólyag tetejére csap át – sekély excavatio vesicouterinát képezve. A hátulsó hüvelyboltozat alatt a méhnyakat elhagyó hashártya a rctumra csap át – létrehozva a már említett excavatio rectouterinát.

A széles méhszalag (lig. latum uteri) kétrétegű hashártyaborítás, amely a méh két oldalától a medence oldalsó falához és fenekéhez húzódik. A két réteg a méh fundusánál és a méhkürtök felett megy át egymásba. Oldalt a hashártya kettőzete a lig. suspensorium ovariiban folytatódik. A lig. ovarii proprium hátul és fent, a lig. teres uteri elöl és alul helyezkedik el a széles méhszalag kettőzetében. A széles méhszalag ovariumhoz menő kettőzetét mesovariumnak, a tubához haladó részét mesosalpinxnak nevezzük. E két kettőzet alatt helyezkedik el a széles méhszalag azon része, amely magát a méhet veszi körül (mesometrium).

A méh helyzetét számos tényező befolyásolja, illetve biztosítja. Ezek között igen fontos szerep jut a medencefenék izomzatának, amely nemcsak statikus, hanem dinamikus alátámasztást biztosít (aktív izomműködés révén változó helyzet – pl. hasprés – alatt is megőrzi a méh relatív helyzetét), A többi medencei szerv (hólyag és rectum) szerepe sem elhanyagolható a méh helyzetének biztosításában. Ezeken kívül a medencén belüli kötőszövet (fascia endopelvina) szalagos megerősödései fokozzák a méh helyzetének stabilitását. A lig. transversum (cardinale) uteri a nyakat és a hüvelyboltozatot rögzíti a medence oldalfalához. A ligamenta uterosacralia a méhnyak felső és hátsó részéről haladnak a keresztcsont felé. Ezek a szalagok rectalis vizsgálat során jól tapinthatók. A szalagok és a medencefenék hivatottak megakadályozni azt, hogy a méh belecsússzon a hüvelybe (prolapsus uteri).

A méh vérellátása. Az artériás vér legfontosabb forrása az a. uterina, de járulékos forrást biztosít az a. ovarica is. A széles méhszalag kettőzetében mindkét oldalon vénás plexus alakul ki (plexus venosus uterina), amelynek vére a vena iliaca interna irányába vezetődik el. Nyirokerek a peritoneum alatt (felületesen) és a méh falában mélyen is találhatók. A méh nyirokelvezetése három főbb út mentén valósul meg. (1) A legtöbb nyirokér a nodi lymphatici lumbares irányában gyűjti össze a méh nyirkát, de egyes nyirokerek a nodi lymphatici iliaci externae és (a kerek méhszalag közvetítésével) a nodi lymphatici inguinales superficiales felé vezetnek el. (2) A méhtest nyirokerei a nodi lymphatici iliaci externae irányában is nyerhetnek egérutat a parametrium közvetítésével. (3) Végül, a cervix felől a nodi lymphatici iliaci interni és a nodi lymphatici sacrales felé vezet az út. A rectalis és a gluteális nyirokcsomók is érintettek lehetnek, de a fundus felől a petefészek nyirokelvezetési útjai (aorta körüli nyirokcsomók) is elérhetők.

A méh beidegzése. A méh beidegzéséért felelős idegek a plexus uterovaginalis származékai, amely a plexus hypogastricus inferior része. Ezek az idegek az a. uterina mentén haladnak a széles méhszalagon és lig. transversum (cardinale) cervicisen belül. A fonat szimpatikus és paraszimpatikus mozgató és érző rostokat tartalmaz. Szimpatikus része az alsó thoracalis gerincvelői szelvényekből származik és a nervi splanchnici lumbaresen keresztül éri el a plexus uterovaginalist. Paraszimpatikus gyökere az S2-S4 szegmentumokból ered, és a nervi splanchnici pelvinin keresztül érkezik el a hüvelyhez. A méh felső részének (fundus és corpus – intraperitonealis) és alsó részének (cervix – subperitonealis) érző rostjai eltérnek egymástól. A felső rész fájdalmat közvetítő afferensei a szimpatikus beidegzés útjait követik visszafelé (pl. uterovaginalis, plexus hypogastricus inf. et sup., pl. intermesentericus, truncus sympathicus lumbaris, rami communicantes grisei, alsó thoracalis, felső lumbalis gerincvelői idegek érző ganglionjai). Az alsó rész fájdalomérző (és más érző) rostjai a paraszimpatikus idegekhez csatlakoznak, az érző idegek sejttestjei az S2-S4 gerincvelői idegek érző ganglionjaiban vannak.

 

Méhkürt (tuba uterina, salpinx)

 

A méhkürt oldal felé hagyja el a méhszarvat és a hasüregben az ovarium közelében szabadon nyílik. A mintegy 10 cm hosszú cső a mesosalpinx hashártyaborítékában halad, amelyet a széles méhszalag szabad széle képez. A tubák gyakran (de nem mindig) szimmetrikusan hátrafelé és oldalfelé futnak, hogy a medence oldalfalát elérjék. Itt a petefészek előtt és felett ívelten hajlanak lefelé a széles méhszalagban.

A méhkürt leglateralisabb része az infundibulum, amely tölcsérszerű nyílást képez a szabad hasüreg felé (ostium abdominale). A kiszélesedő kürtvégződésen számos ujjszerű nyúlvány (fimbria) található. Ezek közül egy erősebb (fimbria ovarica) eléri és az ovarium felső pólusán tapad. Mediálisabban találjuk a kürt legtágabb és leghosszabb részét (ampulla). A petesejt megtermékenyülésének ez a leggyakoribb helye. Az isthmus közvetlenül a méhszarvba való benyílás közelében helyezkedik el. Ez a kürt legszűkebb része. A méhfalon keresztül haladó rövid intramuralis részét pars uterinának nevezzük. A benyílás helye az ostium uterinum tubae.

A tuba ér-és idegellátása. Az a. ovarica és az a. uterina egyaránt számos tubalis ágat ad le, amelyek egymással gazdag anasztomózisokat képezve látják el a méhkürtöt. A vénás elevezetés hasonló erekkel a plexus venosus uterovaginalis felé történik. A tuba nyirokerei a nodi lymphatici lumbares (paraaortici) felé tartanak, de olykor az a. iliaca interna mentén elhelyezkedő nyirokcsomókban (nodi lymphatici iliaci internae) is található áttétes dagantsejt. A kerek méhszalag közvetítésével az inguinalis nyirokcsomók is érintettek lehetnek. A tuba idegeit a plexus ovaricus és a plexus uterinus felől kapja. Az érző rostok a plexus ovaricuson keresztül jutnak el a Th11, Th12 és L1 gerincvelői idegek érző ganglionjaiba.

 

Petefészek (ovarium)

 

A mandula-alakú és nagyságú szerv a medence oldalfalán helyezkedik el a mesovarium kettőzetében. A pubertás előtt a petefészek felszíne sima és a szervet borító hám (helytelenül csírahám) folyamatosan megy át a fénylő hashártya rétegébe. A petefészek felszínét azonban hamarosan egyre több apró heg teszi egyenetlenné, mivel az érett petesejtek kiszabadulása után a tüszők helyén hegszövet marad vissza. A petefészek distalis vége a lig. suspensorium ovarii közvetítésével rögzül a medence oldalfalához. Ez a széles méhszalag leglaterálisabb része és ebben érik el a petefészket az a. és v. ovarica, tovább a nyirokerek és idegek. A petefészek másik rögzítése a lig. ovarii proprium, amely a mesovarium hashártya-kettőzetében fut. A szalag a petefészek proximális (méhhez közelebb eső) pólusát rögzíti a tuba benyílása alatti méhterülethez. A petefészek felületének jelentős részét nem borítja hashártya, így az érett petesejt egy rövid ideig a szabad hasüregbe kerül, mielőtt a méhkürt fimbriáin megtapadva a kürt ampullájába jut. A petefészek hashártyaborítéka éles vonal mentén (Farré-féle vonal) szűnik meg, illet megy át az ún. csírahámba.

A petefészek ér- és idegellátása. Az a. ovarica az aorta abdominalis ága. Az ér a hátsó hasfalon a hashártya mögött halad lefelé, majd amikor a medence szélét eléri, kereszteződik a vasa iliaca externával és belép a lig. suspensorium ovariiba. Ovariális és tubális ágakra oszlik, amelyek egymással anasztomotikus kapcsolatokat képezve látják el a két szervet. Az erek a mesovarium és a mesosalpinx kettőzeteiben futnak. A petefészek apró vénái plexus pampiniformist képeznek a széles méhszalagban. A vénás fonat végül egyetlen vena ovaricában ömlik össze, amely a hasonnevű artériával hagyja el a kismedencét. A jobboldali véna hegyesszögben eléri a vena cava inferiort és közvetlenül beleömlik. A bal oldali vena ovarica ezzel szemben a bal vena renalisba ömlik – derékszögben. A szerv nyirkát az a. és v. ovaricát kísérő nyirokerek a nodi lymphatici lumbares (preaortici et aortici laterales) felé vezetik el, melyek az a. renalis környékén helyezkednek el. A nyirok közvetlenül is eljuthat a nodi lymphatici lumboaortici, iliaci és obturatoria irányába, ahonnan a paraaortikus csomókba jut vagy kerek méhszalag közvetítésével a nodi lymphatici inguinales felé vezetődhet el. Az uterus közvetítésével nyírok és daganatos áttét az ellenoldali kismedencei nyirokcsomókba is átkerülhet. Az ovarium idegei a plexus ovarialis származékai, amelyek az ovarialis erekkel együtt érik el a szervet. A petefészek a nervus vagusból kap paraszimpatikus rostokat. Érző beidegzésében a Th10-es gerincvelői szegmentum idege vesz részt.

 

0 Tovább

A női nemiszervek és a kismedence anatómiája 1. - A kismedence

A kismedence (pelvis minor) a tágabb értelemben vett hasüreg legalsó része, amely a törzs és az alsó végtagok között teremt kapcsolatot. A medence csontos váza medence-alakú, egymáshoz gyűrűszerűen illeszkedő csontokból áll, amelyek a bélrendszer distalis szakaszát (rectum), a vizeletelvezető rendszer szerveit (ureter, húgyhólyag), a belső nemi szerveket és a hozzájuk tartozó ereket, idegeket, nyirokereket foglalják magukba. A kismedencét és a hasüreget együttesen „abdominopelvikus” üregnek is szokás nevezni, jelezve ezzel a két üreg közötti átmenet folyamatosságát és a mellüregtől való elkülönülésük (rekesz, diaphragma thoracica) tényét. Hasonlóan élesen különül el a kismedence a gáttól (perineum), amelyek között a medencefenék (diaphragma pelvis) képez válaszfalat. A gát szűkebb értelemben a hüvely és a rectum közötti kötőszövetes térség, tágabb értelemben a farokcsont és a symphysis között elterülő tájék, amely a farpofák és a combok közötti területet jelöli.

A kismedencével (valódi medence) szembeállítható a nagymedence (pelvis major) fogalma. A nagymedence a kismedence felett helyezkedik el, és funkcionálisan még a szűkebb értelemben vett hasüreghez tartozik, annak legalsó részét képezve. A pelvis minor és major közötti határ egy hátulról előrefelé lejtő ferde sík, amely anatómiai értelemben pontosan meghatározott, és megfelel az apertura pelvis superior-nak (medencebemenet, pelvic inlet). Az orvosi gyakorlatban „medencén” a kismedencét (pelvis minor) kell érteni. A kismedence kimenetét az apertura pelvis inferior (pelvic outlet) képezi. A kismedence falát csontok, szalagok és izmok alkotják, egészében tölcsérszerű üreg, amely a hasüregtől a keresztcsont hátrafelé történő kitérése miatt hátra és lefelé helyezkedik el.

 

A csontos és szalagos medence

 

A medencét alkotó váz igen erős, mivel egyik fő feladata a test felső része súlyának közvetítése az alsó végtagok felé. Rajta igen erős izmok tapadnak, amelyek részben ugyanezen feladatért, részben a kismedencei szervek védelméért felelősek. A medence vázát a két medencecsont alkotja, amelyek három részből (csípőcsont, szeméremcsont és ülőcsont) tevődnek össze. A medence csontos vázát az öt csigolyából összecsontosodott keresztcsont (os sacrum) és a 2-4 csigolyából összecsontosodott farokcsont (os coccygeum) egészíti ki. A medencecsont három része együttesen képezi a combcsont fejének ízvápáját (acetabulum). A medenceöv kialakításában három valódi ízület játszik szerepet. A két szeméremcsont elöl a symphysisben találkozik, a keresztcsont pedig a kétoldali csípőcsontokkal ízesül egy-egy articulatio sacroiliacában. A gerincoszlop a sacrumon keresztül közvetíti a felső testrész súlyát a medencére, azon keresztül az alsó végtagokra.

A medenceízületet rendkívül erős elülső, hátulsó és csontközötti szalagok (ligamenta sacroiliaca ventralia, dorslia et interossea) erősítik meg. A symphysist a két szeméremcsont közötti discus interpubicus és a szeméremcsontok csonthártyájával összefüggő szalagkészülék köti össze egymással.

A csípőcsont felső része (ala ossis ilii) lapátszerű, a hasüreg felé benyomatot (fossa iliaca) képező, kerek csontrészlet. Teste az acetabulum alkotásában vesz részt. A lapát felső széle a crista iliaca, amely a spina iliaca anterior és posterior között ível át, és a széles hasizmok eredésére és tapadására szolgál. Az ülőcsont (os ischii) testével az acetabulumot alkotja, szára pedig a szeméremcsonttal együtt a foramen obturatumot képezi. Az ülőcsont markáns megerősödése az ülőgumó (tuber ichiadicum) és a hátrafelé irányuló spina ischiadica, mely az alsó, kisebb ülőcsonti bemetszést (incisura ischiadica minor) és a felső, nagyobb bemetszést (incisura ischiadica major) választja el egymástól.

A bemetszéseket szalagok hidalják át, ezzel nyílásokat képezve a medencét elhagyó képletek számára. A nagymedence hátulsó falát a lig. iliolumbale egészíti ki (a szalag az alsó ágyéki csigolyák és a csípőtaraj között feszül ki). A lig. sacrotuberale az alsó ágyék- és keresztcsonti csigolyákról sugárzik a tuber ischiadicumba, nagyjából függőleges állású és a két incisurát egészíti ki foramenné. A két forament egymástól a közel vízszintes lefutású lig. sacrospinale választja el, amely a kereszt- és farkcsonti csigolyáktól a spina ischiadicához húzódik. A szeméremcsont alsó szára a foramen obturatum bezárásához járul hozzá, felső szára az acetabulum alkotásában működik közre, egyben a kismedence bejáratát is képezi. A foramen obturatumot a membrana obturatoria zárja el – mindössze egyetlen kis csatornát hagyva szabadon. A szeméremcsont felső szára nevezetes képleteket tartalmaz. Laterálisan ferde kiemelkedés (pecten ossis pubis), mediálisan jelentős megerősödés, crista pubica látható rajta.

A csontos medence egyes mérhető paraméterei a szülészetben komoly jelentőséggel bírnak. A legfontosabb medencei távolságok a következők. Distantia spinarum: a két spina iliaca anterior superior közti távolság (25-26 cm), distantia cristarum: a két crista iliaca legtávolabbi pontjai közti távolság, átlagosan 29 cm. Bár nem a medencére vonatkozik, a szülőcsatorna méreteinek megbecsülésénél a két trochanter major legtávolabbi pontjait összekötő distantia intertrochantericát (általában 31-32 cm) is meg szokták adni.

A kismedence és a nagymedence közötti határvonal a ramus superior ossis pubis fenti képleteit is magában foglaló linea terminalis síkjába esik. A határvonalat képező ferde sík ezen kívül átmegy a keresztcsont promontoriumán és a symphysisen is. A bemenet (a kismedence széle, apertura pelvis superior) nagyjából 55 fokos szöget zár be a vízszintes síkkal. Összefoglalásul, a következő csontos képletek képezik a bemenetet: a szeméremcsont felső szára, a crista pubica, a pecten ossis pubis, a linae arcuata ossis ilii, a sacrum szárnyának elülső széle és a promontorium. A medence kimenetét (apertura pelvis inferior) a szeméremcsont alsó szára, a tuberositas ischii, a ligamentum sacrotuberosum és az os coccygeum csúcsa képezik.

A bemenet ferde és a kimenet közel vízszintes síkja közé egy homorulatával előre néző, kályha-könyökcső alakú csatorna esik, amely megfelel a medence üregének. Ennek falát csontos, szalagos és izmos elemek képezik, hátulsó falát a keresztcsont előre felé néző homorulata, elülső részét a symphysis alkotja. A csatorna alakjának ismerete a szülészetben elsőrendű fontosságú, mivel a magzat ezen a szülőcsatornán keresztül halad át, miközben megszületik. A pontos leírások megkülönböztetik a csatorna középső harmadára eső „medence-tágulatot” (medenceöböl, amplitudo pelvis) és az alsó harmadra eső „szűkületet” (medenceszoros, angustia pelvis). Előbbi a bemenet síkjához képest kisebb fokban ferde (a II. és III. keresztcsonti csigolyák határát köti össze a symphysis-szel, utóbbi még közelebb áll a kimenet vízszintes síkjához, a symphysis hátsó felszínét a IV. és V. keresztcsonti csigolya határával összekötő síkkal jellemezhető, amelybe átmegy a kétoldali spina ischiadicán. A két spina beugrása jelentősen beszűkíti a medencét.

Ha a bemenet, a tágulat, a szűkület és a kimenet nyílirányú átmérői középpontjait összekötjük, előre felé homorú görbe vonalat kapunk (axis pelvis). A következőkben röviden ismertetjük a fontosabb szülészeti medenceátmérőket.

A medencebemenet átmérői: diameter transversa: a kétoldali linea terminalis közötti legnagyobb távolság (13.5 cm), diameter obliqua: az eminentia iliopectinea és az articulatio sacroiliaca közötti távolság (12.5 cm). Diameter mediana: a symphysis és promontorium közötti távolság. Kiemelt szülészeti jelentősége miatt ennek az átmérőnek a mérési pontoktól függően több értéke is ismeretes. Conjugata vera anatomica: a promontorium közepétől a symphysis felső széléig húzott vonal (11 cm, szülészeti jelentősége kisebb). Conjugata vera obstetrica: a promontorium közepét a symphysis belső felszínének legbeugróbb pontjával köti össze (értéke: 11 cm). A magzat és a szülőcsatorna egymáshoz viszonyított méretének megítélésében ennek az átmérőnek a jelentősége a legnagyobb, de közvetlenül nem mérhető. Conjugata diagonalis interna: a promontorium közepét a symphysis alsó szélével köti össze. Ez a legfontosabb átmérő, mivel belső vizsgálat során mindössze ennek a méretnek a megbecsülésére van lehetőség. Ha a hüvelybe vezetett vizsgáló ujj a promontoriumot nem éri el, valószínűleg nem szűk a medence. Ha eléri, a lig. arcuatum pubis és a promontorium ujjunkon mért távolságából (normálisan 12-13 cm) 1-2 cm-t levonva megkapjuk a conjugata vera obstetrica megközelítő átmérőjét. Conjugata diagonalis externa: (speciális medencekörzővel mérhető) a symphysis felső, külső széle és az V. ágyékcsigolya tövisnyúlványát köti össze. Ennek mérete átlagosan 20-21 cm. 18 cm alatt biztosan szűk a medence.

A medencekimenet átmérői. Diameter mediana: a symphysis alsó széle (lig. arcuatum pubis) és a keresztcsont-farkcsont ízület közötti távolság (12.5 cm). Ebből 1.5 cm-t le kell vonni a keresztcsont vastagságának megfelelően. Így normálisan 11 cm adódik. Diameter transversa: a két tuber ischiadicum belső oldalához szorított körzőn olvasható le a távolság, majd ehhez a lágyrészek miatt 1-2 cm-t hozzáadva normálisan 11 cm adódik. A medence méretének megbecsülésében segíthet az ún. Michaelis-rombusz megtekintése. A rombusz a m. erector spinae alsó végénél kialakuló jellegzetes rajzolat a bőrön, amit a következő csontos pontok alkotnak, illetve határolnak: az 5. ágyékcsigolya tövisnyúlványa (felülről), az utolsó farkcsigolya (alulról), a spina iliaca posterior superior (oldalról). A rombusz elkeskenyedése harántul szűk medencére, az aszimmetrikus rombusz ferde medencére utal.

A medence alakja számos egyéni variációt mutat, ezen kívül jellegzetesen különbözik a férfi és a női medence is. Előbbi vaskosabb felépítésű, rajta erősebb csont-kiemelkedések (izom-tapadási helyek) találhatók, ürege szűkebb, mert a promontorium erőteljesebben beemelkedik a medence üregébe. A két alsó szeméremcsont-szár alig 60 fokos szöget zár be egymással (angulus subpubicus). Nőben a medence tágabb, a csontok gracilisabb alakúak, a szeméremcsontok derékszöget zárnak be (arcus pubicus).

 

A medence alkotásában résztvevő lágyrészek

 

A szülőcsatorna alkotásában a csontos medence, a medence oldalfalát és fenekét képező lágyrészek vesznek részt. Az elülső falat gyakorlatilag kizárólag csontos elemek (a symphysis és a szeméremcsont szárai) képezik. Az oldalfalat a csípőcsont és foramen obturatumot lezáró membrana obtoratoria alkotja, amelyet belülről bélel a musculus obturator internus. Az izomtól mediál felé nervus obturatorius, az arteria és vena obturatoria, valamint az a. és v. iliaca interna egyéb ágai húzódnak. Az izom a kismedence falán hátrafelé húzódik és a foramen ischiadicum minuson keresztül hagyja el a medence üregét, majd élesen megtörik és a trochanter major femorison tapad.

A medence hátsó (egyben felső) a keresztcsont és a farkcsont, a csípőcsont és a két articulatio sacroiliaca, valamint a csatlakozó szalagok alkotják. A fal alkotásában a musculus piriformis is közreműködik, amely a foramen ischiadicum majuson keresztül hagyja el a medencét és a trochanter major femorison tapad. Az izomtól mediálisan a plexus sacralis ágai helyezkednek el.

A medence oldalfaláról tölcsérszerű izom és fascia lemez húzódik lefelé (medencefenék, diaphragma pelvis), amelynek feladata a medencei szervek alátámasztása, ezen szervek lesüllyedésének, előreesésének (prolapsus) megakadályozása és a hasűri nyomás ellensúlyozása. A medencefenék alkotásában elsősorban a m. levator ani és a m. coccygeus vesznek részt, amelyeket felülről és alulról is egy-egy fascia (fascia diaphragmatis sup. et inf.) borít. A m. levator ani főbb részei a következők: m. pubococcygeus (az os pubistól a farkcsontig haladó rostok, amelyek a levator ani legnagyobb részét teszik ki), m. puborectalis (a rectumot megkerülő, azt parittyaszerűen előrefelé húzó és az angulus anorectalist létrehozó izom) és a m. iliococcygeus, amelynek rostjai viszonylag hátul helyezkednek el, és közel harántirányban futnak le. Ezen izmok együttesen a medencefenék emeléséhez járulnak hozzá. Hasprés alkalmazása során (köhögés, székelés, stb.) és a vizelés, székelés akaratlagos szabályozása során ezen izmok működése nélkülözhetetlen. Az izmok rostjai a ligamentum (corpus) anococcygeumban találkoznak a rectum mögött.

Ebben a funkcióban különleges szerepe van a medencefeneket alkotó m. levator ani legelülső rostjainak (m. sphincter vaginae), amelyek a medencefenék elülső részén elhelyezkedő hiatus urogenitalist közvetlenül szegélyezik. Ezek az izmok parittyaszerűen veszik körül az említett szerveket és hátrafelé a centrum tendineum vagy (más néven) corpus perineale (lásd később) mentén találkoznak az ellenoldali rostokkal. Funkciójuk nevüknek megfelelő, tehát segítségükkel nőben a hüvely szűkítése lehetséges (férfiban ugyanez az izom a prosztata emelését végzi – m. levator prostaticus).

A medencefenék izomzata és kötőszövete a continentia (széklet- és vizelet-visszatartás) biztosítása mellett szüléskor a magzat forgásának előidézésében is jelentős szerepet játszik. Nem utolsó sorban a medencefenéknek köszönhető, hogy a fej, amely a medencebemenet szintjében még harántirányban áll, a tölcsér vezetése folytán 90 fokban elfordul és antero-posterior állásúvá válik. A medencefenék elülső részében elhelyezkedő rés egyébként ilyenkor hatalmasan kitágul, hogy a magzat fejét átengedje. A szülés után a m. levator ani ismét összehúzódik, és helyreáll a medencefenék szerkezete. Ha a medencefenék szüléskor megsérül, a medencei szervek előreeshetnek; a hólyag vagy a rectum lejjebb száll és beékelődik az izom nyílásába (cystocele). Így incontinentia alakulhat ki, amelyet a beidegzésért felelős idegek (n. pudendus, rami anteriores nn. sacrales III-IV.) sérülése is előidézhet.

A medence üregének lezárásában egy további izomlemeznek van különleges szerepe. A lemez (diaphragma urogenitale) a tölcsérhez alulról illeszkedő, trapéz alakú, nagyjából vízszintes állású lap, amelyet a m. tranversus perinei profundus és két (alsó és felső) fasciája képez. A diaphragma a hiatus urogenitalist zárja le, a szeméremcsont alsó szárán, mint kereten rögzül és hátrafelé szabad széllel végződik. A gáttájék meghatározó képlete, és szüléskor a medencefenékhez hasonlóan részt vesz a szülőcsatorna kialakításában. A lágy szülőcsatorna tágulása nem mindig követi a magzat méreteit, így szüléskor gyakran bekövetkezhet a gáttájék lágyrészeinek a sérülése. Lehet, hogy csak a vagina hátsó fala reped be, de a diaphragma urogenitale, a centrum tendineum, vagy akár az anus is megsérülhet. Az ilyen súlyos sérülés elkerülésére alkalmazzák a szülészetben az episiotomia nevű eljárást, ami lényegében a gát profilaktikus bemetszése közvetlenül a szülés előtt. A metszés iránya hátra és oldalra irányul, hogy az anust és a centrum tendineumot (lásd később) mindenképpen elkerülje a metszésvonal.

A tölcsér (diaphragma pelvis) és a vízszintes állású trapéz (diaphragma urogenitale) között oldalfelé táguló térség alakul ki, amelyet laterál felől a medence oldalfala (m. obturator internus) határol. Ez a térség hátrafelé a fossa ischiorectalisban folytatódik, de itt (a diaphragma urogenitale hátsó széle mögött) alulról már a m. gluteus maximus határolja a zsíros kötőszövettel kitöltött rést.

A fossa ischorectalis (ischioanalis) ék alakú térség a rectum (canalis analis) két oldalán, amelyek az anus mögött közlekednek egymással. A térség csúcsa felfelé néz, fenekét a fartájék bőre és (részben) a m. gluteus maximus képezi. Felülről mediál felől a canalis analis és a medencefenék (m. levator ani és a fascia diaphragmatis pelvis inferior határolja, felülről laterál felől az os ischii, a m. obturator internus alsó része és az azt borító fascia obturatoria határolja. Hátrafelé a lig. sacrotuberosumig és a m. gluteus maximusig tart a térség, előrefelé a medencefenék és a diaphragma urogenitale közötti szűk üregben folytatódik, amelyet recessus anterior fossae ischioanalisnak neveznek. A fossát zsírszövet tölt ki, amely kellő mozgásszabadságot biztosít a canalis analis számára. A térség legfontosabb képletei az arteria és vena pudenda interna és a nervus pudendus. Ezek a képletek a fossa oldalsó falában húzódnak előrefelé, miközben a fossa zsírtestét áthidaló ágakat bocsátanak a rectum és a perineum bőre felé.

 

Fascia endopelvina

 

A kismedencén belüli szervek helyzetétnek megértésében segít a fascia pelvina fogalmának meghatározása. A kismedencei zsigerek alulról emelkednek be a hashártyába, mintegy magukra vonva azt. A hashártya alatt és körül így olyan térség keletkezik, amely a zsigereket körülveszi és amely a medence oldalfaláig és fenekéig tart. A laza kötőszövettel kitöltött térséget fascia endopelvinának nevezzük és ez a fascia endoabdominalis folytatásának tekinthető. Bár tényleges rétegződés a fascián belül nem figyelhető meg, viszonylag jól segíti a viszonyok megértését, ha zsigeri és fali lemezét különböztetjük meg. A fascia pelvis fala lemeze az a változó vastagságú kötőszövetes réteg, amely a medence falát és fenekét képező izmokat (m. obturator internus, m. piriformis, m. coccygeus, m. levator ani) borítja. A megfelelő fascia-szakaszokat ezen izmok neve után látjuk el nevekkel (pl. fascia obturatoria.

A fascia pelvis zsigeri lemeze az a kötőszövetes hártya, amely az egyes medencei zsigereket közvetlenül behüvelyezi (adventitia). A fali és zsigeri lemezek egymásba ott mennek át, ahol a zsigerek a medence fenekén áthatolnak. Ezeken a helyeken inas ívek keletkeznek, amelyek egymással összefüggenek és a szeméremcsonttól a keresztcsontig terjedő kétoldali, szalagos megerősödést alkotnak. A szalag elülső része a ligamentum pubovesicalis (nőben) vagy ligamentum puboprostaticus (férfiban), amelyek a szeméremcsont belső felszínéhez rögzítik a hólyagot (és a prosztatát). Leghátsó része a ligamentum sacrogenitalis, amely a rectumot két oldalról megkerülve a sacrumhoz horgonyozza le a hólyagot.

A fali és a zsigeri lemez közötti térséget is laza kötőszövet tölti ki, amelyet egyesek a fali, másik a zsigeri lemezhez tartozónak írnak le. Logikailag egyszerűbb a fascia endopelvina subperitonealis (vagy extraperitonealis) részéről beszélni. Ezen térségek sebészi beavatkozáskor vagy boncoláskor könnyen áthatolhatók tompa preparálás során. Ilyenkor tátongó űrök keletkeznek. A kötőszövettel kitöltött térségek feladata élőben a zsigerek változó teltségének megfelelő alakváltozásainak a követése, illetve a szervek helyben tartásának, rögzítésének biztosítása. Ezen térség egyes részeit önálló névvel (pl. spatium retropubicum, spatium prevesicalis, stb.) célszerű leírni. Bennük apró erek fordulnak elő. A kismedencei daganatok áttétképződése szempontjából fontos tudni, hogy ezen szöveti terekben nagyszámú, apró nyirokerek is találhatók.

A kismedencei terek között számos helyen, elsősorban nagyobb erek és idegek áthaladása területén a kötőszövet megerősödik és szalagszerű képleteket képez, amelyek a medence oldalfala és a zsigerek között feszülnek ki és a rendelkezésre álló teret kisebb rekeszekre tagolják. Legelöl helyezkedik el a ligamentum (vagy lamina) laterale vesicae urinariae, amely a hólyagot rögzíti medence oldalfalához és egyben az a. és v. vesicalis superiort juttatja el a hólyaghoz. Leghátul ugyanilyen képződmény található, amelyen keresztül az a. és v. rectalis media éri el a rectumot. Nőben a középső szalag a legerősebb. Ez a méh leírásánál még említendő lig. transversum (cardinale) uteri vagy a klinikai gyakorlatban inkább Mackenrodt-féle szalagnak (lig. laterale cervicis) nevezett kötőszövetes megerősödés. Ez a szalag a széles méhszalag hashártyai kettőzetében található és ebben fut a jelentős kaliberű a. uterina a medence oldalfalától a méh irányába. Nevezetes kereszteződése található itt az ureterrel, amely ugyanakkor hátulról igyekszik előrefelé a húgyhólyag felé. A sebész és a nőgyógyász számára rendkívül fontos a két képlet felismerése és elkülönítése – elsősorban a méheltávolító műtétek (hysterectomia) során, amikor az artéria lekötése válik szükségessé, de az ureter lekötése végzetes komplikációkat okoz. A szokásos hasonlat („a víz folyik a híd alatt”) segít a viszonyok megértésében (az ureter van mélyebben, az a. uterina alatt).

 

A medence idegei

 

A medence nagy részét a keresztcsonti és farkcsonti idegek, valamint a vegetatív idegrendszer medencei része látja el. A m. piriformis és a m. coccygeus ezen idegek számára mintegy ágyazatot képez.

Plexus lumbosacralis. Az idegfonat a medence oldalsó-hátsó falán, a piriformis elülső felszínén helyezkedik el. Legnagyobb ága, a n. ischiadicus (L4-S3, rami ventrales) a hiatus infrapiriformison hagyja el a medencét és így jut a fartájékra. A n. pudendus (S2-S4, rami ventrales) az arteria pudenda interna kíséretében ugyancsak a hiatus infrapiriformison keresztül lép ki a kismedencéből a piriformis és a coccygeus izmok között. Az ideg a gáttájék legfontosabb idege, egyben a külső nemi szervek legfontosabb érző idege megkerüli a spina ischiadicát és a medencefenék alatt a fossa ischioanalisban kanyarodik vissza a gáttájékra. A canalis pudendalisban fut előrefelé, majd mély ágaival a hüvely alsó részét, a vestibulum vaginaet és gáttájék szöveti tereit látja el. A csatorna bejáratánál adja le nervus rectalis inf. nevű ágát, amely a fossát áthidalja és így éri el a rectumot és a gát bőrét. A nervus dorsalis clitoridis (penis) érző ág, amely a mély perineális térségben (a diaphragma urogenitale felett) éri el ellátási területét. Felületes ágai (nervi perinei superficiales) a diaphragma urogenitale alatt (felületesen) ágazódnak el és a labium majus és minus (férfiban: scrotum) számára küldenek rostokat. A n. gluteus sup. (L4-S1, rami ventrales) és a n. gluteus inf. (L5-S2, rami ventrales) a piriformis felett, illetve alatt a foramen ischiadicum majuson hagyják el a medencét és a fartájékon ágazódnak el. A n. obturatorius (L2-L4) a nagymedence felől lép be a kismedencébe, ahol az extraperitoneális zsírszövetben halad a canalis obturatorius felé, amelyen keresztül távozik a comb mediális felszíne felé.

Plexus coccygealis. Az S4-S5 idegek ventrális ágaiból képződő kis idegfonat a m. coccygeus medencei felszínén található. Ágai az izmot és a m. levator anit látják el, de a farkcsonti tájék bőre kis részének érző ellátásában is közreműködnek.

Medencei vegetatív idegek. A truncus sympathicus legalsó része elvékonyodva képezi a lumbaris truncusok folytatását. A foramina sacralisa pelvinától mediálisan futó idegek a középvonalban egyesülnek (ganglion coccygeale seu impar). A fonat legfontosabb feladata az alsó végtagok sympathicus beidegzése (vasomotor, sudomotor, pilomotor) posztganglionáris rostokkal. A plexus hypogastricus felső része közvetlenül az aorta bifurcatiója alatt helyezkedik el és ereszkedik le a medencébe. Egyenes folytatása a plexus intermesentericusnak. A medencébe nervus hypogastricus nevű idegágai lépnek be, amelyek a fascia pelvis lemezein kívül legyezőszerűen felbomlanak és a plexus hypogastricus inferiort képezik. Férfiban a prosztata, az ondóhólyag, nőben a cervix uteri és a hüvely oldalsó boltozatai fogadják ezen idegek ágait. A nervi splanchnici pelvini döntően az S2-S4 szegmentumok paraszimpatikus rostjait tartalmazzák. Ezen idegek csatlakoznak a plexus hypogastricus inferiorhoz, amely így szimpatikus és paraszimpatikus rostokat egyaránt tartalmaznak és az a. iliaca interna mentén jutnak az egyes medencei szervekhez.

 

A medence artériái

 

Az a. iliaca interna az articulatio sacroiliaca előtt keletkezik az a. iliaca communisból való leágazás révén. A medence főidege, amely a gáttájék, a combok mediális felszínei és a fartájék beidegzésében is részt vesz. Az ízülettől a hasonnevű véna és a truncus lumbosacralis is elválasztja. A peritoneumtól laterálisan, de a vena iliaca externától és a nervus obturatoriától mediálisan lép be a kismedencébe. Az artériát eredése közelében keresztezi az ureter, amely a felületesebb a két képlet közül. A foramen ischiadicum majus előtt elülső és hátulsó ágaira oszlik. Hátsó ágai között fali erek találhatók. Az a. glutea sup. a hiatus suprapiriformison keresztül hagyja el a kismedencét és a farizmok ellátását végzi. Az a. iliolumbalis a fossa iliaca felé hajlik vissza, ahol a m. iliacus, psoas major és quadratus lumborum izmokat látja el. Az a. sacralis lateralis ágai a keresztcsont medencei nyílásain keresztül a gerinccsatornába jutnak, ahol a gerincvelői burkok ellátásban vesznek részt. A hátsó keresztcsonti nyalásokon kilépő ágai az erector spinae izomzatát és a keresztcsont feletti bőrterületet is ellátják.

Elülső ágai: (1) a. umbilicalis, amely a hashártyát redőbe (plica inguinalis medialis) emelve halad a köldök felé, de vért nem szállít, csak az a. vesicalis superoron keresztül a húgyhólyaghoz. Az a. obturatoria az előző ághoz közel ered, és a canalis obturatorián keresztül elhagyja a medencét. Nemritkán anasztomózist képez az a. epigastrica inferiorral, amely figyelmen kívül hagyva sérvműtéteknél okozhat nemkívánatos vérzést. Az a. vesicalis inf. csak férfiben jelentős, ellátási területe a prosztata, a vesicula seminalis és az ureter alsó része. Nőben helyette az a. vaginalist találjuk, amely a hüvelyboltozatot, a húgyhólyagot, az ureter alsó részét látja el, és általában ágaival csatlakozik az a. uterina ágaihoz. Az a. rectalis media páros ág, amely a rectum középső részét látja el, nemegyszer az ondóhólyaggal, a prosztatával és a hüvellyel együtt. Az a. uterina oldalról halad mediál felé a széles méhszalagban és az ureterrel kereszteződve éri el a cervix és corpus uteri határát. Az ér elágazódva küld ágakat felfelé a corpus és lefelé a vagina irányába (férfiben megfelel az a. ductus deferentisnek). Az a. pudenda interna a kismedencét elhagyja a foramen ischiadicum majuson keresztül, de a spina ischiadicát megkerülve a foramen ischiadicum minuson keresztül visszajut a medencefenék alatti térségbe, a gát tájékára. A fossa ischioanalis laterális falán a m. obturator internus fasciájában (canalis pudendalis, Alcock-csatorna) halad előrefelé a diaphragma urogenitale felett, majd annak elülső széle és a symphysis között átlépve a clitoris vagy a penis mély és dorsalis ágait adja. Az a. glutea inf. a hiatus infrapiriformison keresztül jut ki a medencéből a fartájékra.

Az a. ovarica az aorta abdominalis (olykor az a. renalis) ága, amely az a. mesenterica inferior felett ágazódik el. Az ér a peritoneum alatt az oldalsó hasfalon száll lefelé, rendszerint az uereterrel kereszteződve. A kereszteződésben az ureter van mélyebben. A medencébe lépve a lig. suspensorium ovarii mélyén halad keresztül, majd ovariális és tubális ágra oszlik. Ezen ágai az a. uterina megfelelő ágaival képeznek anasztomózist.

Az a. sacralis mediana kicsiny, páratlan ág, amely az a. abdominalis folytatásának is felfogható, mint a keresztcsont és a farkcsont elülső felszínén lefelé haladó érág („a. caudalis”). Ágaival nemegyszer hozzájárul a gerinccsatorna vérellátáshoz.

Az a. rectalis superior az aorta páratlan zsigeri ága, az a. mesenterica inferior végágának is tekinthető. Gazdagon képez anasztomózist az a. iliaca interna középső és az a. pudenda interna alsó rectalis ágaival.

 

A medence vénái

 

A medence vérét döntően a vena iliaca interna vezeti el, de a fent említett artériáknak megfelelő vénák (vena rectalis superior, vena sacralis mediana és vena ovarica) is közreműködnek a vénás vér elvezetésében. A vérmennyiség egy része a gerincoszlopon belül elhelyezkedő plexus venosus vertebralis internuson keresztül hagyja el a medencét.

A vena iliaca interna a vena iliaca externával összeömlik és együtt alkotják a vena iliaca communist, amely az ellenoldali vénával az V. ágyékcsigolya magasságában ömlik össze inferior vena cavává. A vena iliaca interna a hasonnevű arteria mögött húzódik, ágai megegyeznek az artériákéval, mindössze a vena umbilicalis hiányzik. A vena iliolumbalis gyakran közvetlenül a vena iliaca communisba ömlik. A vena iliaca interna legnagyobb kaliberű ága a vena glutea superior, amelynél csak a vena uterina lehet nagyobb a terhesség idején. A medencei szervek (rectum, prostata, méh, hüvely) körül egyébként számos vénás plexus képződik, ezek egymással összeköttetésben állnak és kiterjedt kismedencei hálózatot alkotnak, és ezekből alakulnak ki az anatómiai névvel rendelkező önálló vénák.

 

A medence nyirokerei

 

Az a. iliaca communis mentén találhatók a nodi lymphatici iliaci communes. Ezek közül némelyek az aorta bifurcatiója körül és az V. lumbalis csigolya vagy a sacrum promontoriuma előtt helyezkednek el. Ezek általában a nodi lymphatici iliaci externi és interni nyirkát veszik fel és az oldalsó aortikus nyirokcsomók felé vezetik el. Ezekbe a nyirokcsomókba a medencei szerveken kívül a teljes alsó végtag nyirka eljuthat.

A nodi lymphatici iliaci externi három fő csoportot képez. Az artéria előtt, attól mediál, illetve laterál felé elhelyezkedő csoportot különböztetünk meg. A mediális csoport a legjelentősebb. Ide az alsó végtag felől, a köldök alatti elülső hasfal felől, a glans clitoridis felől, a húgyhúlyag és a pars intramuralis urethrae felől, valamint a méhnyak és a vagina felső része felől juthat el a nyirok. Elvezetési út a nodi lymphatici iliaci communes.

Nodi lymphatici iliaci interni. A gonád és a rectum kivételével valamennyi medencei szerv nyirkát felvehetik az a. iliaca interna mentén elhelyezkedő nyirokcsomók. Ezen kívül a gáttájék, a fartájék és a hátsó combizmok területéről is leginkább ebbe az irányba vezetődik el a nyirok. Elvezetési út a nodi lymphatici iliaci communes.

 

Gát (perineum)

 

A gát (regio perinealis) széttárt combok mellett rombusz alakú terület, amelynek határait a felszínes képletek közül a mons pubis, a combok belső felszíne, a sulcus glutealis és a rima ani (sulcus interglutealis) alkotják. A régió csontos-szalagos határai: elölről a symphysis pubica, elölről és oldalról a ramus inferior ossis pubis és a ramus ossis ischii, oldalról a tuber ischiadicum, hátulról és oldalról a ligamentum sacrotuberosum, hátulról a sacrum és az os coccygeum. A tuber ischiadicumokon keresztül vezetett harántirányú vonallal két háromszög-alakú térségre oszthatjuk a gáttájékot; a hátulsó regio analisra és az elülső regio urogenitalisra. Előbbi az anust, utóbbi a külső nemi szerveket tartalmazza. A határvonal középső pontja mélyén nevezetes képlet található. Itt fut össze számos, a gát, a diaphragma urogenitalis és a medencefenék alkotásában résztvevő izom. Neve ezért centrum tendineum, de az angolszász irodalomban rendszeresen találkozunk a „perineális test” (corpus perineale, perineal body) fogalmával. Benne kollagén rostok, rugalmas rostok, harántcsíkolt izmok és simaizom egyaránt található. Mérete és tapintata változó, általában kevés zsírszövet közbejöttével tapad a bőrfelülethez.

A gáttájék bőre alatt zsíros kötőszövet helyezkedik el, amelyet sokan fascia perinealis superficialisnak (Camper-féle fascia) neveznek. Ez a zsírszövet a nagyajkakban és a mons pubis területén vastagabb. Mélyebben helyezkedik el a gáttájék valódi fasciája (fascia Colles-féle hártya), amely a csontos medencekimenet „keretének” elülső szárait áthidalja. Még mélyebben található a diaphragma urogenitalét képező m. transversus perinei profundus nevű izom (ezt fúrja át az urethra feminina és a vagina), amely harántcsíkolt és simaizomrostokat egyaránt tartalmaz. A diaphragma alkotásában még két fascia is részt vesz. A fascia dipahragmatis urogenitalis sup. és inf. Utóbbit membrana perinealisnak vagy fascia investiens perinei superficialisnak (Gallaudet-féle fascia) is nevezik. A trapéz alakú izomlemez felett az urethra körül a m. sphincter urethra externa helyezkedik el. Az izomlemeztől felületesen három pár keskeny izom található, amelyek mintegy szegélyezik a húgycső és a hüvely által két háromszögre osztott trapéz alakzatot. A vestibulum vaginae két oldalán halad a m. bulbospongiosus, a medencekimenet szélét „szegélyezi” a m. ischiocavernosus, míg a trapéz hátulsó szélén a m. transversus perinei superficialis nevű izmok helyezkednek el. Ezen izmocskákat, amelyek a m. transversus perinei profundus alatti térségben foglalnak helyet, a diaphragma urogenitale alsó fasciája veszi körül (fascia investiens). Az eddig említett izmok (a m. ischicavernosus kivételével) mind részt vesznek a centrum tendineum alkotásában azáltal, hogy a jobb és bal oldali rostok a középvonalon áthaladnak és az ellenoldali izmokban folytatódnak (raphe perinei). A m. bulbospongiosus rostjai nyolcas alakban szövődnek össze az anus körül elhelyezkedő m. sphincter ani externus rostjaival. Ezen izmok esetében tehát nemcsak a kétoldali rostok, hanem a centrum előtti (bulbospongiosus) és mögötti (sphincter ani externus) rostok is kereszteződnek, illetve folytatódnak egymásban. Végül a centrum tendineummal a m. levator ani (m. puborectalis, pubovaginalis) rostjai is kapcsolatban állnak. Így érthető meg, hogy a „perineális test” a medencefenék valamennyi izmos szerkezeti elemét egyesítő képlete és ennyiben a zárókészülék kulcsa. A centrum tendineum sérülése esetén a medencei szervek alátámasztása zavart szenved, aminek a vagina előesése (prolapsus) lehet a következménye.

A gáttájék fasciái egy felületesebb és egy mély térséget hoznak létre, amelyek ismertetése a tájék ereinek és a külső nemi szervek leírásához szükséges. A felületes perineális térség (spatium perinei superficiale) a membrana perinealis és a gáttájék fasciája között helyezkedik el. Ebben a térségben találjuk a crura clitoridist és a m. ischiocavernosust, a bulbus vestibulit és a m. bulbospongiosust, a m. transversus perinei superficialist, a gáttájék idegeit és ereit, végül a glandula vestibularis majort. A mélyebb perineális térség (spatium perinei profundum) a medencefenék és a membrana perinealis között helyezkedik el. Ez a térség tulajdonképpen a fossa ischioanalis (ischiorectalis) folytatása előrefelé és a m. transversus perinei profundust, az urethra feminina proximális részét, a m. sphincter urethrae externát és a pudendális ér-idegképleteket tartalmazza. A két gáttáji térséget a medencefenék választja el a kismedence üregétől.

 

0 Tovább

A fekvési rendellenességek 2 - HARÁNT- ÉS FERDEFEKVÉS

Szülés megindulása esetén az anyára és a magzatra nézve is életveszélyes lehet.

 

 

FOGALMA

 

Harántfekvés: az anya és a magzat hossztengelye derékszöget alkot.

Ferdefekvés: a magzat és az anya hossztengelye által bezárt szög kisebb, mint 90 fok.

  • A ferdefekvés rendszerint átmeneti, mert a vajúdás alatt általában haránt- vagy hosszfekvéssé alakul át. Ezért instabil fekvésnek is nevezzük.
  • Ha egy hosszfekvésben elhelyezkedő magzat elölfekvő része nem fedi pontosan a bemenetet, hanem valamelyik csípőtányér felé kitér, a kitért fej, ill. kitért far kifejezést használjuk.
  • Haránt- és ferdefekvés gyakorisága: 0,5%

 

TÍPUSAI

 

A koponya helyzete alapján

  • HARÁNTFEKVÉS: a magzat koponyája az anya bal oldala,
  • HARÁNTFEKVÉS: a magzat koponyája az anya jobb oldala felé tekint.

A magzat hátának helyzete szerint

  • DORSOANTERIOR: a magzat háta előre, az anya hasfala felé,
  • DORSOPOSTERIOR: a magzat háta hátra, az anya gerincoszlopa felé,
  • DORSOSUPERIOR: a magzat háta felfelé,
  • DORSOINFERIOR: a magzat háta lefelé tekint.

 

 

HAJLAMOSÍT minden olyan tényező, mely medencevégű fekvésre is hajlamosít, pl.:

  • Placenta praevia
  • Polyhydramnion
  • Szűk medence
  • Rövid köldökzsinór
  • Multiparitás (a harántfekvések 75%-a multiparáknál fordul elő)

 

FELISMERÉSE

 

  • KÜLSŐ VIZSGÁLAT: fundus a vártnál mélyebben, nagyrész nem tapintható (Leopold I.), nagyrészek a has két oldalán (Leopold II.), a bemenet „üres” (Leopold III-IV.), szívhangok punctum maximuma a köldök magasságában.
  • BELSŐ VIZSGÁLAT: elölfekvő rész nincs, a bemenet üres, esetleg aprórészek tapinthatók.
  • UH

 

A SZÜLÉS LEFOLYÁSA

 

  • Elhanyagolt harántfekvés kialakulása: a „külső” és „belső” tömítés hiánya miatt idő előtti burokrepedéssel indul a szülés. Köldökzsinór az esetek kb. egyharmadában, előesik. Legtöbbször az egyik kar előesik, a váll a bemenetbe ékelődik és leküzdhetetlen szülési akadályt képez. A fájások hevesebbé váltak, a passzív szakasz kinyúlik és ráhúzódik a beékelt vállra, fenyegető méhrepedés áll fenn. Sectio hiányában a méh megreped, a magzat elhal, az anya életveszélyes állapotba kerül.
  • Egyéb lehetőségek: a törzs a fájások hatására hosszfekvésbe terelődik (versio spontanea), kis súlyú, többnyire halott magzat esetén előfordul, hogy a medencébe ékelődött törzs mellett a far lecsúszik és a magzat medencevégű fekvésből születik meg (evolutio spontanea), vagy a gerinc meghajlik, és a magzat feje és törzse egymás mellett jut át a medencén (conduplicatio corporis).

 

A HARÁNTFEKVÉS SZÖVŐDMÉNYEI

 

Idő előtti burokrepedés, köldökzsinór- ill. karelőesés, uterusruptura, a magzat méhen belüli elhalása, intrauterin infectio.

 

SZÜLÉSVEZETÉS

CSÁSZÁRMETSZÉST KELL VÉGEZNI!

 

  • Elhanyagolt harántfekvés esetén sürgős császármetszés (amíg a műtőbe érnek tocolysis)
  • Terhesgondozás során felismert esetben a terminus előtt néhány héttel hospitalizálás, majd a fájások megindulásakor, vagy burokrepedéskor sectio.
  • Külső fejrefordítás: csak multiparáknál, álló buroknál, 39. hét után, műtéti készenlétben.
  • Lábrafordítás és extractio: ikerszülés esetén a „B” magzat harántfekvése esetén.
  • Daraboló műtét: halott magzatnál, kedvező körülmények esetén.

 

Elhanyagolt harántfekvés esetén (elfolyt magzatvíz, beékelődött váll, fenyegető méhrepedés) minden esetben császármetszés végzendő!

 

 

0 Tovább

A fekvési rendellenességek 1 - MEDENCEVÉGŰ FEKVÉS

  • Gyakoriság az összes szülésre számolva:

Koponyavégű fekvés: 96%, Medencevégű fekvés: 3,5%, Haránt- és ferdefekvés: 0,5%

  • Medencevégű fekvés gyakorisága a terhességi kor és magzati súly növekedésével egyre csökken (pl. 28-32. héten születettek között 14% vagy az 1500-2000 grammosok között 15%)

 

TARTÁSI VARIÁCIÓK (Az elölfekvő rész és annak viszonya a medencebementhez)

 

  • 70%   Egyszerű fartartás (a körfogat az alábbi kettő között van)
  • 20%   Lábtartás (legkedvezőtlenebb, mert a lábak körfogata csak ~26 cm)
  • 10%   Far-lábtartás (legkedvezőbb, mert a far körfogata csaknem = fejkörfogat (~33 cm))
  • 0,1%  Térdtartás (valamivel jobb, mint a lábtartás)

 

Ha kicsi az elölfekvő rész körfogata, ez kedvezőtlen, mert szűkebb méhszájon is képes „megszületni” (mielőtt még a méhszáj eltűnne), így az utoljára jövő és legnagyobb körfogatú fej nagyobb valószínűséggel akad el.

 

FELISMERÉS

 

  • KÜLSŐ VIZSGÁLAT: fundusban koponya (Leopold I.), Leopold III.
  • BELSŐ VIZSGÁLAT: farpofák, farbevágás, lábak. Vigyázat: diff.dg.: anus <--> ujjnyi méhszáj !
  • SZÍVHANGOK punctum maximuma a köldök felett
  • UH

 

A SZÜLÉS LEFOLYÁSA

 

  • TÖRZS
    • A far a csípőszélességgel rögzül a medencebemenet haránt átmérőjébe
    • A far belső forgása (90 fok)
    • A csípőszélesség a kimenet egyenes átmérőjébe kerül.
    • A far kétszakaszos kigördülése: a csípő a symphyisis alatt megtámaszkodik, megszületik a hátsó farpofa, majd a mellső is.
    • A far külső forgása (-90 fok), a hát felfelé tekint. A lábak spontán megszületnek.

 

  • KAROK
    • A vállak a medencebemenet harántátmérőjébe illeszkednek be.
    • A vállak belső forgása (90 fok)
    • A vállszélesség a kimenet egyenes átmérőjébe kerül.
    • A symphysis alatt megtámaszkodik a mellső váll, és megszületik a hátsó váll és kar.
    • Megszületik a mellső váll és kar is.

 

  • FEJ
    • A koponya nyílvarrattal a medence harántátmérőjébe illeszkedik be.
    • A koponya belső forgása (-90 fok)
    • A nyílvarrat a kimenet egyenes átmérőjébe kerül.
    • A tarkó a symphysis alatt megtámaszkodik
    • A gát előtt kigördül az arc.

 

 

SZÜLÉSVEZETÉS

 

A hüvelyi szülés feltétele: magzati súly: kb. 2500-3500 g, egyszerű fartartás, kifogástalan anyai és magzati állapot, jó fájástevékenység. A szülésnél 2 szülész, 1 szülésznő és 1 neonatológus szükséges.

 

  • Folyamatos CTG észlelés
  • Oxytocinos fájásasszisztálás (vénabiztosítás) ajánlott
  • EDA előnyős
  • A far megszületése előtt azt 2-3 fájás erejéig visszatartjuk, hogy a méhszáj tovább táguljon, a magzathenger zömüljön, a karok felcsapódásának az esélye csökkenjen
  • Kiadós episiotomia
  • Az utolsó tolófájás alatt 5-10 NE Oxytocin iv. bolusban
  • Bracht-szerinti segítségnyújtás (a magzatot az anya hasa felé gördítjük)
  • Expresszióval segítjük a fej megszületését (az utolsó 3 lépés egy időben történik)

 

SZÖVŐDMÉNYEK

 

KZS előesés, kompresszió, karfelcsapódás (à karkifejtés), fejelakadás (à fejkifejtés), szülési magzati sérülések

 

 

 

0 Tovább

midwife

blogavatar

egy kis segítség a szülésznő hallgatóknak :)

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek