A menarche a pubertas korában az első hüvelyi vérzés, ami a hipotalamuszból származó GnRH hormon termelés ciklusos jellegének rendszeressé válásával magyarázható. A hipotalamusz GnRH neuronjai már a magzati életben is kimutathatón ciklusosan termelnek hormont, azonban a megszületés után a gyermekkorban részben az ösztrogén visszacsatolás útján (ez ami kevésbé lényeges ekkor), részben idegrendszeri hatások útján gátlás alá kerülnek. A pubertás korában először csak az éjszakai órákban, majd később nappal is kimutatható az LH hormon pulzusokban termelődése, ami a GnRH pulzusok függvénye. A ciklusos működés vezet el az ovuláció létrejöttéig és a méhnyálkahártya szekréciós fázisának végén a menstruációs vérzésig. Természetesen ebben az időszakban az ovuláció még nem rendszeresen jelentkezik, ezért a menstruációs vérzések sem szabályos időközönként jelentkeznek. Ezen kívül amennyiben monofázisos ciklusról van szó, vagyis csak az ösztrogén hormon hat a méhnyálkahártyára, akkor csak a proliferációs fázisig jut el az endometrium és végül szabálytalan időközönként a megvastagodott méhnyálkahártya bővebb vagy elhúzódó vérzések kíséretében leválik. Az ilyen kóros vérzéseket metropathia juvenilisnek nevezik és gyógyszeres kezeléssel csökkenthető a vérzés mértéke.

A menarche az említett hormonális szabályozási mechanizmusok útján a 8-13 éves életkorban jön létre, gyakrabban azonban a 10 éves életkor után. Az utóbbi évtizedekben a nemi érés felgyorsulása, az acceleratio volt tapasztalható, vagyis a menarche időbeli előretolódása. Ennek nagy valószínűséggel a jobb táplálkozás, a hosszabb világos periódusokban töltött idő lehet a magyarázata, de fontos tényező a genetikai adottság és az éghajlati tényezők is.

A pubarche a szeméremtestnek a nemi hormonok hatására létrejövő változása. A szeméremtest zsírszövete a pubarche során fokozatosan növekszik, a szeméremtest duzzadtabb lesz, a szőrnövekedés megjelenik, a hüvelybemenet hámja vastagabbá, vérbővebbé válik, kialakul az acidofil flóra. Mindezek a változások a hormonok megváltozott mennyiéségtől függenek, elsősorban az ösztrogénétől, azonban az androgének is szerepet játszanak benne, főként a szőrnövekedésben és a faggyúmirigyek működésének a szabályozásában.

Az adrenarche a mellékvese zona reticularis állományában az androgén előalakok szekrécióját jelenti. Androgén hormonok pubertáskor a női szervezetben főként két helyen termelődnek, a mellékvesében és a petefészkekben. Az androgén hormonok felelősek a női fenotípusra jellemző szőrnövekedés kialakulásáért, ami a szeméremtesten kezdődik, majd később a hónaljárkokban is megjelenik. Az androgén hormonoknak fontos szerepük van a faggyúmirigyek szekréciójának a szabályozásában is. Kóros esetben a faggyúmirigyek stimulációja akár testszerte jelentkező acne képződéshez is vezethet.

Az öszrogén hormonok a másodlagos nemi jellegek kialakításában vesznek részt a pubertas alatt. A szeméremtest fejlődése mellet a legfontosabb szerepet az emlők fejlődésében játszák. Az emlők fejlődését telarchenek hívják, ami kezdetben az emlőknek megfelelően az emlőbimbó mögötti szövetek duzzanata, majd az egész emlő állománya növekedésnek indul és végül kialakul a felnőtt korra jellemző emlő. Az emlők növekedése gyakran nem teljesen párhuzamos, hanem asszimmetrikus, ami esetenként a családnak riadalmat okoz. Lényeges szempont, hogy ilyenkor az emlőből biopsziát venni nem szabad, mert az a fejlődésben lévő emlő szöveteit maradandóan károsíthatja.

A pubertas végére a fenti változások befejeződnek és a lány gyermek megközelíti a fiatal felnőttkor jellemzőit.

A fejlődés kóros formában vagy felgyorsult (pubertas praecox) vagy lassubb (pubertas tarda).

A telarche a legkorábbi fejlődési fázis, gyakran akár két évvel is megelőzi az ovulációt. A pubarche és a hónaljárok szőrzetének növekedése csak ezt követi.

Pubertas praecoxról akkor lehet beszélni, ha a nemi érés a normális határok - 2.5 SD (standard deviáció) értékét meghaladja, vagyis a másodlagos nemi jellegek a 8 éves életkor előtt, a menarche a 10 éves életkor előtt jelentkezik. A felgyorsult nemi érés lehet teljes vagy részleges. Hasonlóan a pubertas praecoxhoz pubertas tardaról akkor van szó, ha a nemi érés a normális határok + 2.5 SD értékét túllépi.