midwife

A leggyakoribb életet veszélyeztető szülészeti kórkép (Mo-n évi 1 haláleset)

Az összes terhesség 0,6-0,9 %-a

• A megtapadás helye szerint: 98% tubáris, 2% ovariális, 0,2% hasűri
• A tubáris terhességek 60-70%-a a tuba petefészek felőli (ampulláris) részén jön létre

Tünetei:

• Terhesség gyanú- és valószínűségi jelei (vérzéskimaradás, stb…)
• Pozitív terhességi teszt
• Érintett oldalon alhasi fájdalom
• Vérezgetés (kávéaljszerű)

Lefolyása:

• Tubáris vetélés: a Douglasba kerül
• Ruptura tubae: életveszélyes
• Inveterált terhesség: vérzés nélkül a hasüregbe kerül, ott összenövést, fájdalmat okoz
• Tünetmentes felszívódás

Különleges formái:

• Hasűri terhesség: akut has, sokk. A lepényt nem szabad kivenni, mert elvérzik.
• Cervikális terhesség: a nyakcsatornában, a passzív szakaszon tapad meg. Életveszélyes vérzés léphet fel, gyakran hysterectomiára [hiszterektómia=méheltávolítás] kényszerülünk

Diagnózis:

• Bimanuális vizsgálat (tapintható, ha elég nagy, Douglas ledomborított, fáj)
• Szérum béta hCG: a szokásosnál lassabban emelkedik (a szokásos: kétnaponta megduplázódik az értéke), Gyakran 5-6000 NE-nél stagnál
• UH: (pszeudopetezsák, tubáris gyűrű, adnexconglomeratum, hasűri folyadék)
• Douglas-punkció: vért kapunk
• Endometrium szövettan: decidua magzati elem nélkül, Arias-Stella jelenség
• Laparoszkópia: a tévedés esélye 2-5%
• Rutin (nem akut) esetben: BV, hCG, UH, laparoszkópia

Differenciáldiagnózis: adnexitis, tuboovarialis abscessus, torquatio, appendicitis, vesekő

Terápia:

Ha a beteg nincs sokkban, és nincs túl sok vér a hasban, a választandó eljárás a LAPAROSZKÓPIA:

• Punkció, infiltráció (a terhességet elpusztító anyag beadása)
• Salpingotomia (a tuba megnyitása)
• Salpingectomia / resectio tubae (a tuba kivétele, rezekciója)
• Fimbriális evacuatio (a terhesség kipréselése)

Ha a feltételei megvannak szisztémás METHOTREXÁT kezelés végezhető

• Feltétele a stabil életfunkciók, 30 mm-nél kisebb méret, hospializálás
• Előnye: nincs műtét
• Hátránya: hetekig tarthat
• Eredményessége a későbbi fertilitás szempontjából azonos a sebészi kezelésével

Intrauterin retardáció (IUGR= Intrauterine Growth Retardation)

Meg kell különböztetnünk az IUGR-t a „Small for date baby”-től

FOGALMA     a magzat súlya a korának és nemének megfelelő standard 10 percentilise alá esik

Percentilis számítása = a vizsgált csoportban a magzatok bizonyos százaléka az illetőnél nagyobb vagy kisebb. Pl. 10 percentilis esetén az illető magzatnál az adott percentilis táblázat készítéséhez figyelembe vett magzatok 90 százaléka nagyobb, 10 százaléka kisebb. (Nem azonos a százalékkal, mert nem a magzatok átlagsúlyát vesszük figyelembe, hanem a darabszámát! Kb.= „hányadik a tornasorban”). Minél több magzat (több tízezer) adataiból készült a táblázat, annál pontosabb az adat.

TÍPUSAI

• Szimmetrikus (arányosan kisebb): a magzat minden paramétere kisebb, a terhesség korai szakaszában kezdődik, a magzat kromoszomális, strukturális rendellenessége, anyai krónikus betegség áll a hátterében
• Aszimmetrikus (a has növekedése lelassul a fejkörfogathoz képest): a máj, izom, subcutan zsírszövet kevesebb (a magzat „sovány”). Táplálási zavar okozza

A gyakorlatban ez utóbbival találkozunk az esetek 90%-ban.

OKAI

• ANYAI: etnikai (cigány – kisebb gyerekek, nem kóros), kis anyai méret (nem kóros), méhfejlődési rendellenesség, krónikus betegség, alultápláltság, dohányzás, alkoholizmus, pszichés, tünetmentes bacteriuria
• LEPÉNYI: az esetek 70%-ban a lepényi elégtelenség valamilyen mértéke kimutatható
• MAGZATI: fejlődési rendellenesség, kromoszómaeltérés, magzati infectio (TORCH – TOxoplasma, Rubeola, Cytomegalovírus, Hepatitis B), ikerterhesség

DIAGNÓZIS

• Symphysis-fundus távolság, haskörfogatmérés
• UH: III. szűrés (30-31. hét): ha a haskörfogat több, mint 20%-kal kisebb, mint a fejkörfogat, biometria. Általában kevesebb magzatvíz. Részletes vizsgálat szükséges, nincs-e valamilyen szervi eltérés
• Szóba jön: TORCH, kromoszómavizsgálat amniocentézis útján.

KEZELÉS

• Fektetés (a méh vérellátása javul)
• Glükóz-magnézium infúzió (a magzat több táplálékhoz jut, a lepényi keringés javul), aluldozírozott Ca²⁺-csatorna blokkoló (Corinfar)
• A magzati állapot fokozott ellenőrzése (NST, flowmetria)
• Súlyos esetben a terhesség befejezése

SZÜLÉSVEZETÉS INTAUTERIN RETARDÁLT MAGZAT ESETÉN

• Folyamatos CTG-monitorozás (hirtelen rosszabbodás gyakoribb, oligohydramnion esetén KZS-kompresszió gyakoribb)
• Szülésnél kötelező a neonatológus jelenléte (ha nem megoldható, a szülés centrumban történjen)
• Epidurál előnyös (lazítja a gátizmokat, a tágulási szak gyorsabb)
• A retardált magzatok a hypoxiát rosszabbul tűrik – gyakoribb a meconiumos magzatvíz

KÉSŐI PROGNÓZIS

Bizonyítottan nagyobb hypertonia, myocardiális infarctus, agyvérzés, II. típ. diabetes hajlam felnőtt korban.

A magzati szívhangok jellemzésére: CTG (Kardiotokográf – szívhang-fájás-író)

• ALAPFREKVENCIA (10 perc alatt mért átlag)

normálérték: 120-160/min

Az alapfrekvencia eltérései:

• TACHYCARDIA[tahikardia] (tartósan, tovább mint 10 perc)
  • Mérsékelt: 160-180/min
  • Súlyos: 180-200/min
  • Főbb okai:
    • Anyai láz
    • Chorioamnionitis [korioamnionitisz]
    • Gyógyszerhatás (pl. béta-mimetikum)
    • Magzati anaemia [anémia] (vérszegénység)
    • Kompenzációs jel korábbi hypoxia után.
  • BRADYCARDIA[bradikardia] (tovább mint 3 perc)
    • Mérsékelt: 100-120/min
    • Súlyos: 100/min alatt
  • Főbb okai:
    • élettani:
      • „Áthaladási”
      • A terhes hányásakor
    • kóros:
      • Magzati hypoxia legfőbb jele
      • Vena cava szindróma
      • Kzs. előesés
      • Abruptio placentae [abrupció placenté]
      • Hypertoniás fájásgyengeség
      • Magzati arrhythmia [arritmia] (Komplett AV blokk)
      • Téves regisztrálás: „anyai”
• VARIABILITAS[variábilitás] (oscillatio [oszcilláció])
  • Fogalma: az egymást követő szívakciók között eltelt időkülönbség.
  • Oka: a magzat a változó mértékű oxigénszükségletét a lepényben tárolódó

tartalék vérmennyiség keringésbe vonásával, illetve kiszorításával (vazokonstrikció-vazodilatáció) biztosítja. A magzati szív frekvencia-változással reagál a beáramló vérmennyiség pillanatnyi változására (a felnőtt szív kontraktilitásváltozással is reagál, azaz erősebben húzódik össze ha több vér jut vissza a szívbe, míg a magzatban ilyenkor csak a szívfrekvencia nő).

Fiziológiás eset: a magzat jó oxigénellátottságú, a vazokonstriktor és vazo-dilatátor központok hatása váltakozva jut érvényre, az egyes szívakciók között eltelt idő más és más. Ezért a CTG pillanatról pillanatra más szívfrekvenciát ábrázol, a görbe „szőrös” lesz.

Hypoxia: A vazomotor centrum jut érvényre, a vért az életfontosságú szervekhez irányítja, a keringési út fix, az egyes szívakciók között eltelt idő azonos, a CTG görbe „elsimul”.

• Értékelése:

ANALYSIS (OXFORD SONICAID TEAM – CTG berendezés)

SHORT TERM VARIATION (STV) norm.: > 6 ms.

• Fogalma: az egymást követő ütések időtartama közötti különbség (a frekvenciakülönbség: normálisan > 2 (ha az FHR=140/min))
• Számítási módja: periodikus változásoktól mentes 1 perces szakasz kiválasztása a görbén. Ezt felosztjuk 16 szakaszra (1 szakasz = 3.75 sec). Ezen szakaszokon a szívakciók átlagos követési idejét határozza meg ms-ban (=(60/FHR)*1000). Az egyes szakaszok közötti különbséget kiszá-mítja, majd az így kapott 15 számot átlagolja.

A magzati állapot legérzékenyebb paramétere (NST esetén)!

MANUÁLIS

Két paramétert értékelünk:

• AMPLITUDÓ

A szívfrekvencia legmagasabb és legalacsonyabb értéke közötti különb-ség, egy perces periodikus változásoktól mentes CTG szakasz alatt.

Norm.: 5-15/min.

• FREKVENCIAVÁLTOZÁS

Egy perc alatt a görbe hányszor metszi a képzeletbeli alapfrekvencia vonalát. A változások, ciklusok száma.

Norm.: 3-6/min

• RÁNÉZÉSRE

„Milyen szőrös a görbe?”

• ÁTMENETI FREKVENCIAEMELKEDÉS (ACCELERATIO [akceleráció])
  • Fogalma: 10-20 s-ig tartó frekvenciaszaporulat, melynek amplitudója 10-30/min.
  • Előfordulása:

SPORADIKUS: magzatmozgás esetén: nő az oxigénfelhasználás, és így a szívfrekvencia emelkedik („reaktív görbe”). Ha az acceleratio ilyenkor elmarad, az kóros.

PERIODIKUS: méhösszehúzódás esetén: az átmeneti hypoxiát kompen-zálja.

• ÁTMENETI FREKVENCIACSÖKKENÉS (DECELERATIO [deceleráció])
  • Típusai:

DIP 0 (VARIÁBILIS DECELERATIO) (DIP=deceleratio intra partum)

• OKA: köldökzsinór kompresszió
• MEGJELENÉSE: sporadikus, fájástevékenységtől független, amplitudója 10-30/min, formája változó.
• JELENTŐSÉGE: ha gyakori és elhúzódó, hypoxiához vezethet, tehát fenyegető IU. asphyxiát [f. intrauterin aszfixiát - oxigénhiányt] okozhat.
• 26-28. héten élettani

DIP I (FÁJÁSSZINKRON v. KORAI DECELERATIO)

• OKA: fájás alatt az intracraniális [intrakraniális] nyomás fokozódik, mely vagusizgalmat [váguszizgalmat] okoz.
• MEGJELENÉSE: a kontrakcióval egy időben, és a végére rendeződik.
• JELENTŐSÉGE: reflexes jelenség, nem jelent gázcserezavart, azaz feny. IU. asphyxiát. Ha amplitudója nagyobb mint 30/min, figyelmeztető jelnek kell tekinteni főleg koraszülötteknél.

DIP II (KÉSŐI DECELERATIO)

• OKA: a lepény csökkent rezervkapacitása miatt kontrakció alatt magzati hypoxia lép fel, ez frekvenciacsökkenést okoz.
• MEGJELENÉSE: a szívfrekvencia a fájás kezdete után több mint 10s múlva kezdődik, csak elnyújtva, fájásszünetben rendeződik. Gyakran követi kompenzatorikus tachycardia.
• JELENTŐSÉGE: fenyegető intrauterin asphyxia jele.

Külső tapintásos vizsgálatok (palpatio [palpáció])

A ter­hesség második felében külső vizsgálattal, tapintással megállapíthatóa méh nagysága, esetleges deformitása, a magzat fekvése, állása, tartása, elölfekvő része, annak a medencebemenethez való viszonya.

A külső vizsgálat műfogásait Leopold-féle műfo­gásoknak nevezzük

      (Leopold német nőgyógyász, 1846-1911.)

1. számú Leopold-féle műfogás

A vizsgáló a nyújtott lábakkal háton fekvő terhes nővel szem­befordulva, annak jobb oldalán áll. Mindkét kéz ulnaris [ulnáris] részével a bordaív lefutásával párhuza­mosan az uterus [uterusz] felett benyomva a hasfalat az uterus fundusa a vizsgáló tenyérnek ütközik. A vizsgálattal megállapítható a méh fundusának ma­gassága, alakja és a benne elhelyezkedő magzati nagyrész.

2. számú Leopold-féle műfogás

A vizsgáló az előző helyzetben marad, és mindkét kezét a has oldalán lefelé csúsztatja. A hasfalon keresztül előbb az egyik, majd a másik kézzel érzékelhetők a magzat háta vagy a hasi oldalon elhelyezkedő végtagok. Sima felszínű, hengerded alakú tapin­tási lelet az adott oldalon a magzati hátra utal. Az ellenkező oldalon aprórészek tapinthatók, me­lyek a vizsgáló keze alól könnyen kitérnek. A kismama általában ezen az oldalon érzi a magzatmozgást.

Ha mindkét oldalon nagyrész (koponya, far) tapintható, akkor a magzat harántfekvésben helyezkedik el. (Erre már az 1. számú Leopold-féle fogás során észlelt "üres fundus [fundus]" is felhívja a figyelmet.)

3. számú Leopold-féle műfogás

A fentiekben leírt változatlan helyzetben a vizsgálatot végző személy a jobb kezét abductiós [abdukciós] helyzetben levő hüvelykujjával a symphysis [szimfízis] fölé helyezi, majd a hasfalat benyomva a hüvelykujja és a tenyere között levő medencebemenetben elhelyezkedő nagyrészt megtapintja. A vizsgálat alatt az abdukált hüvelykujj az elölfekvő rész egyik oldalára, a többi ujj a másik oldalra kerül. Ha az elölfekvő rész koponya, akkor tapintáskor kemény, gömbölyű, sima képlet tapintható, ha far, akkor kisebb, puhább felszínű tapintási lelet észlelhető. Ezzel a műfogással megállapítható az elölfekvő rész, annak viszonya a medencebemenethez. Az utóbbi szerint az elölfekvő rész a bemenet felett mozgatható, bemenetre illeszkedett, bemenetre nyomott vagy bemenetben rögzült lehet. Harántfekvés esetében a bemenet üres.

4. számú Leopold-féle műfogás

A vizsgáló az anya arcának háttal áll. Mindkét tenyerét zárt ujjakkal, ulnaris élével a symphysis fölé helyezi, majd a hasfalat benyomva igyekszik az elölfekvő részt közrefogni. E műfogás segítségével a 3. Leopold-féle fogással szerzett tapintási leletet erősíthetjük meg. A 3. és 4. fogás alkalmazásával megindult szülés esetén választ kapunk arra, hogy a fej áthaladt-e a medencebemeneten. Ha a fej felfelé szélesedő része tapintható, a koponya még nem haladt át a bemeneten, ha azonban felfelé keskenyedő rész észlelhető, akkor valószínű, hogy a legnagyobb kerületévei már átjutott a medence bemenetén. Ritkán a 4. fogással felismerhető a homloktartásra és az arctartásra jellemző szöglettörés a tarkó és a hát között. Ezért ez a fogás alkalmas lehet a deflexiós tartás megítélésére is.

5. számú Leopold-, illetve Zangemeister-féle kiegészítő műfogás

A vizsgálat során a jobb kéz ujjait a szeméremcsontra, a bal kezet a koponyára helyezzük. Normális körülmények között a koponya síkja mélyebben van, mint a szeméremcsonté. Ha a koponya promineál, azaz előemelkedik, vagy egy síkban van a symphysisseI téraránytalanság, illetve beilleszkedési rendellenesség valószínű. Eltűnt méhszáj esetén diagnosztikus értékű. (Zangemeister német nőgyógyász, 1871-1930.)

A magzat helyzetének leírására: fekvés – állás – tartás – beilleszkedés

A fekvés a magzat és az anya hossztenge­lyének egymáshoz való viszonya

Normális:  

• hosszfekvés

A magzat hossztengelye az anya hossztengelyével párhuzamos.

• Koponyavégű hosszfekvés

Gyakorisága 96%

Rendellenes:       

• Medencevégű hosszfekvés

Gyakorisága 3,5% (Medencevégű fekvés gyakorisága a terhességi kor és magzati súly növekedésével egyre csökken, pl.: a 28-32. héten születettek között 14% vagy az 1500-2000 grammosok között 15%.)

• harántfekvés

A magzat hossztengelye az anya hossztengelyével derékszöget zár be.

Szülés megindulása esetén az anyára és a magzatra nézve is életveszélyes lehet.

• ferde fekvés

A magzat hossztengelye az anya hossztengelyével kisebb, mint 90°-os szöget zár be.

A ferde fekvés rendszerint átmeneti, mert a vajúdás alatt általában haránt- vagy hosszfekvéssé alakul át (ezért instabil fekvésnek is nevezzük).

Haránt- és ferdefekvés gyakorisága: 0,5%

Ha egy hosszfekvésben elhelyezkedő magzat elölfekvő része nem fedi pontosan a bemenetet, hanem valamelyik csípőtányér felé kitér, a kitért fej, ill. kitért far kifejezést használjuk.

Az állás a hosszfekvésben elhelyezkedő magzat hátának,

harántfekvésben a magzat koponyájának az anya oldalához való viszo­nya

Hosszfekvésben

•  I. állás, ha a magzat háta az anya bal oldala felé tekint
• II. állás, ha a magzat háta az anya jobb oldala felé tekint

Harántfekvésben   A koponya helyzete alapján:

•  I. harántfekvés: a magzat koponyája az anya bal oldala felé tekint
• II. harántfekvés: a magzat koponyája az anya jobb oldala felé tekint

A magzat hátának helyzete szerint:

• dorsoanterior [dorzoanterior]: a magzat háta előre, az anya hasfala felé,
• dorsoposterior [dorzoposzterior]: a magzat háta hátra, az anya gerincoszlopa felé,
• dorsosuperior [dorzoszuperior]: a magzat háta felfelé,
• dorsoinferior [dorzoinferior]: a magzat háta lefelé tekint.

A tartás fejvégű fekvésben a fejnek a törzs­höz,

medencevégű fekvésben a két alsó vég­tagnak a törzshöz viszonyított helyzete

Koponyavégű hosszfekvésben

Az első forgás akkor szabályos, ha a vezérpont (nagykutacs, homlok, állcsúcs) előre forog.

A tartási rendellenességek a koponya első forgásának, a flexiónak a rendellenességei.

A flexió elégtelenül történik meg      deflexiós tartások.

• fejtetőtartás (I. fokú deflexiós tartás)

A deflexiós tartások 60%-a (az összes szülés 1%-a)

• homloktartás (II. fokú deflexiós tartás)

A deflexiós tartások 5%-a (az összes szülés 0,05-0,1%-a)

• arctartás (III. fokú deflexiós tartás)

A deflexiós tartások 30%-a (az összes szülés 0,2-0,5%-a)

Medencevégű hosszfekvésben

Ha kicsi az elölfekvő rész körfogata az kedvezőtlen, mert szűkebb méhszájon is képes „megszületni”, mielőtt még a méhszáj eltűnne, így az utoljára jövő és legnagyobb körfogatú fej könnyebben elakad.

• egyszerű fartartás 70% [legkedvezőbb, mert a farkörfogat csaknem = fejkörfogat (33 cm)]
• lábtartás 20% (legkedvezőtlenebb, mert a lábak körfogata csak 26 cm)
• far-lábtartás 10% (a körfogat a fenti kettő között van)
• térdtartás 0,1% (valamivel jobb, mint a lábtartás)

A beilleszkedés az elölfekvő magzati nagy­rész (koponya) viszonya a medencebemenethez

Normálisan: a koponya nyílvarratával közel a medencebemenet haránt átmérőjébe illeszkedik, egyenlő távolságra a promontoriumtól és a symphysistől (syncliticus [szinklitikus] beilleszkedés).

Beilleszkedési rendellenesség: a koponya nyílvarratával nem a harántátmérőbe, hanem a medencebemenet egyenes átmérőjébe (magas egyenes beilleszkedés), vagy a haránt átmérővel párhuzamosan a promontoriumhoz, vagy a symphysishez közelebb illeszkedik be (asyncliticus [aszinklitikus] beilleszkedés). Gyakorisága 0,5 %.

• magas egyenes beilleszkedés

A koponya nyílvarratával a bemenet egyenes átmérőjében rögzül. Csak akkor mondhatjuk ki, ha a méhszáj eltűnt, és a koponya a bemenetben rögzült.

• positio occipitalis anterior/pubica [pozíció okcipitálisz anterior/pubika]: a tarkó (kiskutacs) a symphysis felé tekint
• positio occipitalis posterior/sacralis [poszterior/szakrálisz]: a tarkó (kiskutacs) a sacrum [szakrum] felé tekint.

• asyncliticus beilleszkedés

A harántban lévő nyílvarrat nem középen fut. Bemenetben rögzült koponya esetén mondható ki (leggyakrabban csak eltűnt méhszájnál).

        mellső (elülső) falcsonti beilleszkedés – Naegele-féle obliquitas [Négele-f. oblikvitás]: nyílvarrat harántban, de a promontoriumhoz közelebb fut, a medencebemenetet nagyobb részben az elülső falcsont foglalja el.

        hátsó falcsonti beilleszkedés – Litzmann-féle obliquitas [Licmann]: nyílvarrat harántban, de a symphysishez közelebb fut, a hátsó falcsont foglalja el a medencebemenet nagyobb részét.

A KÖLDÖKZSINÓR RENDELLENESSÉGEI

Normálisan a lepény közepén tapad. Oldalt – insertio lateralis. Vitorlás tapadás – insertio velamentosa. Hosszú (80 cm-nél hosszabb), ill. rövid (30 cm-nél rövidebb) kzs. Kzs-csomók.

LEPÉNYI RENDELLENESSÉGEK

Érett placenta: 400-500 g, 2-4 cm vastag, 16-20 cm átm., ovális, v. kör, lepény:magzati súly = 1:7

Lehet kicsi, nagy, bi-tri-multilobata, bi-tri-multipartita, fenestrata, accessoria, succenturiata (járulékos lepény erekkel kapcsolódva), membranacea. Infarctus placentae.

PLACENTA PRAEVIA, ABRUPTIO PLACENTAE, VÉRZÉS A TERHESSÉG ALATT

ANTEPARTUM VÉRZÉS OKAI:

Terhességtől független ok: sérülés, cervixcarcinoma

Terhességgel összefüggő ok:

Terhesség első fele: vetélés, graviditas extrauterina, decidualis polypus, throphoblast tumor

Terhesség második fele: tágulás, placenta praevia, abruptio placentae, ruptura vasis (vasa praevia)

PLACENTA PRAEVIA

A placenta vándorlása miatt csak a terhesség második felében állítható fel a diagnózis

TIPUSAI:

Centralis > Marginalis > Mélyen tapadó lepény

TÜNETEK: Friss vérzés (a 30. hét után), mely spontán szűnik, majd pár nap múltán újraindul. Fekvési rendellenesség.

DIAGNÓZIS: UH !!! A vaginalis vizsgálat szülés közben TILOS !!!

TERÁPIA

• Vénabiztosítás, vércsoport, vérkép, volumen, vérválasztás, vértranszfúzió („6 V”)

• Vérzés fokától függően:

• Azonnal sectio caesarea
• Observatio
  • Választott (depo) vér, vérképzők
  • Tocolysis, nyugtatás
  • Elektív sectio a 38. hét körül
  • Hüvelyi szülés: csak marginalis lepény mellett, korai burokrepesztéssel, hogy a koponya komprimálja a lepényt.

ABRUPTIO PLACENTAE

TÜNETEK

Nincs vérzés, csak a szülés után észleljük a lepény mögötti régi haematomát – enyhe tünetek – életveszélyes állapot.

Méh körüli fájdalom, a méh alaptónusának fokozódása, a méh nyomásérzékenysége, vérzés, sokk, DIC.

• Rendes helyen tapadó lepény korai leválása

• Az anyai és magzati halálozás leggyakoribb oka

• Anya: bő vérzés, DIC

• Magzat: hypoxia, anaemia, foetomaternalis transzfúzió (trauma esetén)

HAJLAMOSÍT

• Toxaemia, krónikus hypertonia, egyéb spec. krónikus betegségek

• Túlhordás

• Trauma

• Rövid kzs. vongálása szülés során

• Polyhydramnion, iker „A” születése után a méh volumenének hirtelen csökkenésével.

THERÁPIA

• „6 V”, a terhesség mielőbbi befejezése: sectio

• Observatio csak nagy körültekintéssel: széli leválás, kevés vérzés, kis terhesség esetén

A MAGZATVÍZ RENDELLENESSÉGEI

POLYHYDRAMNION

• A volumen az adott terhességi korban várt átlagot 100-150%-kal meghaladja.

OKAI

• Chorioamnionitis, infectio, diabetes, Rh-sensibilisatio, fejlődési rendellenesség (a magzatvíz nyelését és felszívódását akadályozó rendellenességek), ismeretlen (40%)

DIAGNÓZIS, TÜNETEK

• Feszes has, a terhesség nagyobbnak látszik a koránál, striák, dyspnoe, kevésbé érzi a magzatmozgást

• UH. Szubjektív megítélés és különböző indexek alapján

SZÖVŐDMÉNYEI

• Koraszülés

• Köldökzsinór, aprórész előesés

• Abruptio placentae

• Fájásgyengeség, atonia

• Fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek

TERÁPIA

• Az ok felderítése

• Dyspnoe esetén hospitalizálás

• Tehermentesítő amniocentézis (súlyos esetben)

• Anyai javallat esetén terhesség befejezése

OLIGOHYDRAMNION

OKAI

• Idő előtti burokrepedés, vagy „magas burokrepedés”

• Urogenitális fejlődési rendellenesség

• Magzati hypoxia

DIAGNÓZIS, TÜNETEK

• Terhesség korához képest kis uterus

• Renyhe, „fájdalmas” magzatmozgás

• UH: szubjektív megítélés és különböző indexek alapján

SZÖVŐDMÉNYEK

• Kényszertartás és ennek következménye (deformációs eltérések)

• Tüdőhypoplasia

• Köldökzsinór kompresszió

• Medencevégű fekvés gyakorisága nő

THERÁPIA

• Magzati hypoxia esetén a terhesség befejezése

• Amnioninfúzió

• Magzati alsó húgyúti elzáródás intrauterin megoldása